A kilencvenes évek elején a kormány és a PHARE-program társfinanszírozásával indított Mikrohitel Program volt gyakorlatilag az egyedüli olyan kölcsönlehetőség, amely a kezdő vagy nem bankképes vállalkozásokat külső forráshoz jutatta. A 2002 tavaszán fellazított feltételek valóságos ügyfélrohamot váltottak ki, emiatt az év végére az Országos Mikrohitel Alapot kezelő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) időlegesen felfüggesztette az új kérelmek befogadását.

Rugalmas feltételek

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 2003 őszén a kölcsön felső határát 3 millió forintra csökkentette. Ez túl alacsonynak bizonyult, és a hitelkérelmek számának látványos visszaeséséhez vezetett.

Ez az év azonban jól indul a mikrovállalkozások szempontjából, ugyanis február 8-án a gazdasági tárca nyilvánosságra hozta a hitelprogram rugalmasnak mondható új feltételeit, és a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül megtoldotta egy kiegészítő kölcsönlehetőséggel is.

Az új Mikrohitel Program keretében felvehető hitelösszeg maximum 5 millió forint, a futamidő hárommilliós összeg alatt legfeljebb 36 hónap, az e fölötti kölcsön esetében akár öt év is lehet. A kamatozáson nem változtattak, az továbbra is egyezik a mindenkori jegybanki alapkamattal (jelenleg 8,25 százalék). A hitelprogram használhatóságán javít, hogy a forgóeszköz-finanszírozásra fordítható hányad elérheti az 50 százalékot, és a kölcsön fele későbbi elszámolás kötelezettsége mellett előfinanszírozható.

A hitelezésben továbbra is kulcsszerepet játszanak a helyi vállalkozói központok (hvk). Ezek állítják össze a hitelkérelmeket, és a döntés is helyben történik. A rendszer monitoringját az MFB veszi át.

A kormány új gazdaságfejlesztési elképzeléseiben az MFB Rt. központi szerepét tükrözi a most meghirdetett új termék, a Mikrohitel Plusz is. Ez a hagyományos Mikrohitelt egészíti ki új forrásként, hasonló feltételekkel.

- A mikrovállalkozások uniós meghatározás szerinti maximum 7 millió euró éves nettó árbevétele és legfeljebb 5 millió eurós mérlegfőösszege is mutatja, hogy a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató magyar cégeknek van hová fejlődniük - fejtette ki lapunknak Lex Zoltán, az MFB Rt. vezérigazgató-helyettese. - Ez a réteg rendkívül fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban: az összes vállalkozás 96,2 százaléka ide sorolható, az aktív lakosság egyötödét foglalkoztatja, ezért döntött a kormány a mikrovállalkozások kiegészítő támogatásáról egy 20 milliárd forint keretű, 2006-ban lezáruló fejlesztési hitelprogrammal - tette hozzá.

A Mikrohitel Plusz jellegét tekintve éven túli beruházási hitel. Igényelni lehet a vállalkozási tevékenység végzésre szolgáló ingatlan vásárlására, építésére, gépek, berendezések, felszerelések, járművek és immateriális javak beszerzésére. Az összeg csak olyan tartós forgóeszköz beszerezésére fordítható, amely a beruházáshoz szorosan kapcsolódik, és nem lehet felhasználni más hitel vagy kölcsön kiváltására, üzletrész vagy részvény vásárlására.

A Mikrohitel Programmal ellentétben az MFB nem nyújt előfinanszírozást, viszont a kérelem beadásától három hónapig visszamenőlegesen az adott beruházással összefüggésben felmerült költségeket elismeri. A hitel összege maximum 10 millió forint, kamata pedig a jegybanki alapkamatnak felel meg. A megkövetelt saját erő a beruházás nettó értékének legalább a 20 százaléka. A futamidő változó, de legfeljebb hét év lehet, a bank maximum egyéves rendelkezésre tartást vállal, a kérhető türelmi idő felső határa pedig két év. A kamatfizetés, majd - a türelmi idő lejárta után - a tőketörlesztés is negyedévente történik.

A konstrukció kedvezményes mivoltát hangsúlyozza az is, hogy az MFB nem számít fel sem rendelkezésre tartási, sem folyósítási jutalékot, csak egyszeri, 15 ezer forintos projektvizsgálati díjat kell a hitelkérelem benyújtásakor megfizetni. A vezérigazgató-helyettes elmondása szerint a biztosítékok szempontjából az MFB nem fog eltérni a kereskedelmi bankok gyakorlatától, összességében a kihelyezett összeget és egyéves kamatát kell teljes mértékben lefedezni, amihez igénybe vehető a Hitelgarancia Rt. kezességvállalása is.

A hitelt igénylő kezdő mikrovállalkozásnak meg kell felelnie az általában kikötött feltételeknek: nincs lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adójellegű köztartozása, teljeskörűen teljesítette az elmúlt három évben elnyert támogatásokkal járó kötelezettségeit, nem áll csőd-, felszámolási, végrehajtási eljárás vagy végelszámolás alatt, rendelkezik a tevékenysége folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel, és nem volt veszteséges a hitelkérelem benyújtását megelőző évben.

- A Mikrohitel Plusz program véglegesítése legkésőbb április elejére várható, ekkortól lehet a hvk-k székhelyein benyújtani a kérelmeket - mondta el a Piac és Profitnak Lex Zoltán.

A hiteldokumentáció előkészítésében és a tanácsadásban a hvk-knak ugyanolyan szerepük lesz, mint a hagyományos Mikrohitel esetében, a döntést viszont Budapesten hozzák. A vezérigazgató-helyettes elmondása szerint a bank eddigi - kisebb számú, de nagy összegű projektekre hangolt - ügyvitelétől eltérő, gyorsabb és egységesített hitelbírálatot fog bevezetni a program kiszolgálására. Ennek során előnyt élveznek azok a cégek, amelyek már részt vesznek a Mikrohitel Programban, és az abból eredő kötelezettségeiket szabályosan teljesítik.

- Az MFB arra számít, hogy a program keretein belül háromezer, egyébként nem bankképes kis cég juthat négyéves átlag futamidő feletti hitelhez, ami lehetőséget teremt a mikrovállalkozói szektor versenyképességének jelentős növelésére - hangsúlyozta Lex Zoltán.

Kis- és középvállalkozóknak, önkormányzatoknak

A Mikrohitel Pluszon túl az MFB számos új terméket hozott ki az elmúlt pár hónapban. A konstrukciókat a nagy sikerű, állami árfolyam-garanciával nyújtott, 10-500 milliós, 4-15 év futamidejű, háromhavi nemzetközi pénzpiaci eurókamatláb (euribor) plusz maximum 4 százalékpont éves kamatozású, beruházási célú Európa-hitelre alapozták. E körbe tartozik a legfeljebb 250 millió forintos összeg felvételét lehetővé tevő Econova Hitelprogram, amely forráshiányos vállalkozóknak nyújt hitelt - a felkínált fedezettől függően - euribor plusz legfeljebb 3,25-4 százalékpont éves kamattal. A Regionális Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram olyan cégeket segít, amelyek ipari parkba, logisztikai központba vagy vállalkozási övezetbe szeretnének betelepülni. A legfeljebb 10 éves futamidejű, 5-600 millió forint közötti hitel már 25 százalékos önerő mellett is igényelhető, és kamatozása a beruházás földrajzi elhelyezkedése alapján változik a 3,75-4,5 százalékpontos euribor fölötti marzsok között. Az új programok közé sorolható a tízéves lejáratú Partner Hitelprogram is, amely a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) külföldi terjeszkedéséhez járul hozzá a 10-750 millió forintos, euribor plusz 4,5 százalékpontos éves kamatú összeggel. A kkv-k uniós pályázatokra jutását támogatja az Európa Terv Projektkiegészítő Hitelprogram, amely 5-250 millió forint erejéig felhasználható a saját forrás kiegészítésére, valamint a beruházás további, támogatáson felüli forrásigényének finanszírozására. A hitel futamideje 15 év, éves kamata megfelel a Partner Hitelprograménak. Nagy hiányosságot pótolt az MFB az Önkormányzati Infrastruktúra Fejlesztési Hitelprogram tavaly decemberi meghirdetésével, ugyanis ennek a körnek ez idáig nem volt lehetősége hosszú futamidejű kölcsönök felvételére. Az új termék bevezetésével a települések mind a megkövetelt alap- (ivóvíz, szennyvízelvezetés), mint a magasabb szintű közszolgáltatások (közutak, közvilágítás) területén is javíthatnak helyzetükön. Az önkormányzatok 2,5-3,5 százalékpontos euribor fölötti marzs mellett juthatnak akár 20 éves lejáratú kedvezményes hitelhez, amelyhez mindössze 10 százalékos önerő szükségeltetik.

A mikrovállalkozások uniós meghatározás szerinti maximum 7 millió euró éves nettó árbevétele és legfeljebb 5 millió eurós mérlegfőösszege is mutatja, hogy a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató magyar cégeknek van hová fejlődniük.

Lex Zoltán: "A Mikrohitel Plusz program véglegesítése legkésőbb április elejére várható, ekkortól lehet a hvk-k székhelyein benyújtani a kérelmeket"