A 2008. évi költségvetési törvény tervezetének általános vitája október végén zajlott az országgyűlésben, a módosító javaslatok benyújtásának határideje október 30. volt. A részletes vita minden bizonnyal sok érdekességet tartogat még, a végszavazás eredménye azonban aligha, igaz, az adótörvények módosítása szolgált némi meglepetéssel, érdekes alkalmi szavazókoalíciókkal. A mozgástér azonban korlátozott: a konvergenciaprogram teljesülésének szorító követelménye valamelyest visszafogja a képviselőknek már a bizottsági munka és az általános vita során - és persze a médiában - is megmutatkozó osztogatási hajlandóságát. Veres János pénzügyminiszter a költségvetési vitában hangsúlyozta: csak a konvergenciaprogram következetes végrehajtása teheti hitelessé a magyar gazdaságpolitikát, nem véletlen, hogy ezt szorgalmazzák a nemzetközi pénzügyi szervezetek és hitelminősítők is.
A kormány és az ÁSZ
A kormány által az országgyűlésnek benyújtott 2008. évi kötségvetésitörvény-javaslat 4,1 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű államháztartási hiánnyal, 2,8 százalékos GDP-növekedéssel, 4,5 százalékos inflációval számol, és már pozitív, 100 millió forintos elsődleges egyenleget tartalmaz (ez az államadósság kamatfizetésére fordított összeget nem veszi figyelembe), a GDP-arányos államadósságot pedig 66,1 százalékra tervezi. A pénzügyi tárca várakozásai szerint szerint 2008-ban a fogyasztás szerény mértékben nő, az export és az élénkülő beruházások serkentik a gazdasági növekedést, és tovább javul a külső egyensúly.
Veres János pénzügyminiszter úgy látja, a jövő évi költségvetés egy eredményes konszolidációs program lezáruló szakaszának a büdzséje, amely megalapozza a következő évek gyorsabb növekedését, az életszínvonal javulását. Jelentős változásként értékelte azt, hogy megszűnik az egyes tárcák úgynevezett maradványtartási kötelezettsége (ez a 2001-2002-es kétéves költségvetés óta jelent terhet).
A jövő évi büdzsé szerves része annak az egyensúlyteremtő folyamatnak, amelynek fő irányát, súlypontjait a konvergenciaprogram jelöli ki - szögezte le Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki szerint a javaslat az előre jelzett makrogazdasági tendenciák teljesülése esetén - a prognosztizált GDP-növekedés és a beépített jelentős tartalékok mellett - megvalósíthatónak, a sarokszámok alapján kiegyensúlyozottan megtervezettnek tűnik, bár több ponton is feszültségforrásokat tartalmaz.
Ilyen kiemelt kockázat a gazdasági növekedés szempontjából az idei és a jövő évi infláció - a konvergenciaprogramban szereplő 2007. évi 6,2 százalékos és 2008. évi 3,3 százalékos pénzromlást 7,5, illetve 4,5 százalékra módosították -, a közszféra bérnövekedése - ez ugyanis megnehezíti a konvergenciaprogram és az ígért mértékű hiánycsökkentés teljesítését -, az önkormányzati szféra finanszírozása, valamint fokozódó eladósodása. Idesorolhatók még a társadalombiztosítás kiadási előirányzatai közül a nyugdíjkiadások, valamint az, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait alacsony kockázattal tervezték. Az is veszélyeztetheti a költségvetést, ha a kormány esetleg úgy dönt, átvállalja az állami, önkormányzati tulajdonú gazdálkodószervezetek adósságait.
Ellenzéki elutasítás
A parlament ellenzéki pártjai nem támogatják a 2008. évi költségvetést.
A Fidesz részéről Varga Mihály, az országggyűlés költségvetési bizottságának elnöke a bizottsági szavazás után - amelynek eredménye 16 igen és 13 nem szavazat volt - kifejtette: Magyarország az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott 12 ország között az idei 2,2 százalékos és a jövő évi várható 2,8 százalékos növekedésével az utolsó helyen áll, s a kormány mind az idei, mind a jövő évi költségvetésben a 2002-2006 között kormányzó koalíció felelőtlen gazdaságpolitikájának árát fizetteti meg a lakossággal. A Fidesz alelnöke hiányolta az adócsökkentést, a kis- és közepes vállalkozások támogatására szánt milliárdokat, az önkormányzatok eladósodásának megakadályozását.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) sem támogatja a jövő évi büdzsé tervezetét, mert - mint azt dr. Hargitai János, a költségvetési bizottság tagja kifejtette - az növeli a területi és társadalmi különbségeket, tovább rontja milliók szociális biztonságát, nem ad semmilyen támpontot az ország új növekedési pályára állításához, ráadásul alkotmányellenes is, mert sérti az önkormányzati alapjogokat.
A 2008. évi költségvetés az egy helyben topogás büdzséje, minősítette a javaslatot Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) frakcióvezetője, aki szerint a kormány reform címszó alatt csak megszorításokra, hamis egyensúlyjavításra képes, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatásbővítés és az infláció problémájára nem nyújt megoldást. Az MDF frakcióvezetője úgy véli, a jövő évi költségvetés nagy vesztesei az önkormányzatok és a lakosság lesznek.
Matolcsy György, a Fidesz-kormány volt gazdasági minisztere szerint a 2008. évi költségvetésben 200-250 milliárd forint tartalék van - merthogy alultervezték a gazdasági növekedést és az inflációt -, amit a hiány mérséklése helyett inkább adócsökkentésre, valamint szociális és vállalkozói támogatásokra kellene fordítani. Varga Mihály volt pénzügyminiszter is - az adótörvények Fidesz által javasolt módosításának novemberi leszavazását követően - kijelentette: a 2006-os túladóztatás után 2007-ben már többletbevétele van az államháztartásnak, amiből lehetett volna államadósságot, államháztartási hiányt vagy adót is csökkenteni, de a kormány a kiadásokat növelte, ugyanúgy, mint eddig.
Többféle félelem
Az ÁSZ véleménye ettől eltér: Kovács Árpád a büdzsé értékelésekor azt is hangsúlyozta, hogy adómérsékléssel jelenleg reálisan nem lehet kalkulálni. Számos gazdaságkutató ugyanígy vélekedik, a kiadások felfutásától viszont sokan tartanak, az ÁSZ említette kockázatok között is szerepel.
A kormánykoalíció kisebbik pártjához tartozó politikusok is osztják ezt a félelmet - fölvetették, hogy idén is a kiadásokat növelte a kormány ahelyett, hogy például a deficit mérséklésére fordította volna a pluszforrásokat -, ezért a Szabad Demokraták Szövetsége azt javasolja, előre határozzák meg, hogy mire fordítják az állam esetleges többletbevételeit.
A számvevőszéki elnök szerint gondot jelenthet majd 2009-től, hogy mérsékeltebb lesz a növekedés a konvergenciaprogramban szereplő 4,2 százaléknál - az ÁSZ "alternatív pályája" 2,7 százalékkal számol -, mert bár az unióból érkező forrásoknak meglesz a pozitív hatásuk, ez azonban csak hosszabb távon érezhető majd. A mérséklődés oka pedig az, hogy kimerülőben vannak az erőforrások, amelyek új növekedési pályára állítanák a gazdaságot, a növekedés új ösztönzői pedig még nem ismertek.
Figyelmeztetés
A konvergenciaprogramot véleményező, Bogsch Erik, Simor András és Surányi György alkotta bizottság több mint egy éve megfogalmazott állásfoglalása is utal bizonyos félelmekre, bár másfélékre. A dokumentum végén, közvetlenül az összegzés előtt ez áll:
"Javasoljuk..., hogy a parlamenti pártok, az érdekképviseletek és a civil szervezetek legkésőbb 2008 második felében kezdjenek tárgyalásokat, és jussanak megállapodásra annak megelőzése érdekében, hogy a pártok az elkövetkező európai uniós, parlamenti és önkormányzati választásokon ismételten az ország anyagi helyzetét figyelmen kívül hagyó, a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének károkat okozó, teljesíthetetlen ígéretekbe kergessék egymást és így az országot. Megengedhetetlennek tartanánk, ha az elmúlt időszak súlyos hibáit a jövőben ismételten elkövetnénk, és így nemcsak a program megvalósítása válna lehetetlenné, hanem ezáltal az állampolgárok következő években vállalni kényszerült áldozata is hiábavalóvá válna."
A statisztikai mutatók azonban idén több területen nem jól tükrözik a mélyben zajló folyamatokat. Ezért, a maginfláció mintájára, a GKI-nál bevezettük a "mag-államháztartási hiányt". Ha ugyanis nem számolunk az idei egyszeri kiadásokkal - ilyen ugyan mindig van, de ez 2007-ben kiugróan magas: most esedékes a Gripen-vásárlás utolsó részlete, a MÁV-ra is rengeteget költenek, a minisztériumi maradványok állománya az idei elköltéssel nagyot csökken -, akkor a maghiány idén is már valahol 4,5 százalék körül van.
A konvergenciaprogram jövőre 4,3 százalékkal számolt, a költségvetésben 4,1 százalék szerepel, a különbség a kamatkiadásokból automatikusan adódik. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor a jövő évi tervezett hiány nagy eséllyel tartható lesz.
- Ezt az álláspontot a szakmai közvélemény nagy része osztja, de ugyanígy egyetértés van abban, hogy kétséges a folytatás, nem tudni, mi lesz 2009-ben, 2010-ben.
- Ha az eddigi javulás szerkezetét nézzük, akkor annak durván a fele az adóbevételek oldaláról jött, a másik része fele-fele arányban a beruházási, felhalmozási kiadások visszaesésének, illetve a közszolgáltatások olcsóbb működtetésének köszönhető. A beruházási típusú kiadások nőnek majd, adóoldalról a bevételek jó esetben a GDP-növekedéssel arányosan emelkednek, a kamatkiadások is távlatilag kisebbek lesznek. A további javulás kulcskérdése, hogy mi lesz a kiadások területén. A transzferek jönnek vissza például a gázár- és a gyógyszerár-támogatásoknál.
A konvergenciaprogram a közszolgáltatások bér- és dologi kiadásainál drasztikus csökkenést irányoz elő, de látszik, hogy a tényleges teljesülés ennél följebb lesz Az igazi kockázat azonban a szokásos: a politikai versengés miatt nem indul-e el újra a konvergenciaprogramot szétfeszítő osztogatási hullám. E téren elsősorban az számít, hogy a kormányoldal mit tesz, persze hat az ellenzék magatartása is. De ez nem gazdasági előrejelzési kérdés.
- Mégis, mit prognosztizál 2007 utánra?
- Két reális változat lehetséges. Az alap- és kívánatos változat az, hogy a konvergenciaprogram az eredetitől némileg eltérő szerkezetben, de teljesül. De reálisan számolni kell azzal is, hogy minden fogadkozás és szándék ellenére felpuhul. Ez megtorpanást jelentene, azt, hogy az államháztartási hiány 2009-2010-ben 4-4,5 százalékos szinten megreked. Ha ugyanaz történik, mint a korábbi választások táján legtöbbször, akkor ennél sokkal durvább elmozdulás is bekövetkezhetne. De ez most nem tűnik valószínűnek.
- Miért bízik abban, hogy a politikai szereplők az elmúlt másfél év eseményei után pont a most esedékes uniós, majd parlamenti választási kampányban viselkednek érettebben?
- Egyrészt az EU keményen föllépne, a piacok pedig elég keményen büntetnének - leminősítések jönnének, a forint jelentősen gyengülne -, és politikai értelemben sem lenne kifizetődő. Ha egy kormány azzal indul, hogy rendbe teszi az országot, elég nehéz lenne azzal érvelnie, hogy hatalmas sikert ért el: ugyanott vagyunk, ahol elkezdtük. De másképp sem éri meg. A konvergenciaprogram eredményes végrehajtása ugyanis kamatcsökkenést eredményez, így sokat meg lehet spórolni a költségvetés kiadási oldalán. Ellenkező esetben viszont újabb kamatemelési ciklus indul el - belső szempontból, hogy mi van a világban, az más kérdés -, vagyis, amiből látszólag lehetne osztogatni, annak a jelentős része elmenne a kamatokra.
- Mennyire tartósak a tendenciák, megteremti-e a stabilitás feltételeit a konvergenciaprogram megvalósulása? /
- A konvergenciaprogram az egyensúlyi kérdésekre kell fokuszáljon: államháztartási hiány, infláció, valutastabilitás. Mindezt azzal a céllal, hogy csatlakozhassunk az euróövezethez. De ettől még a növekedési mutató egészen rossz is lehet.
Viszont a magyar növekedés nem annyira rossz, mint ahogyan azt a statisztika mutatja. A GKI erre az évre most 2 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizál, az indexet azonban egyszeri tényezők viszik le. A "magnövekedés" számításakor két tényezőt kiveszünk: az agráriumot - ahol idén nagyon nagy a visszaesés az aszály, a fagy és egyebek miatt - és a közszolgáltatások területén képződő GDP-t, ami az összes GDP 20 százalékát adja.
A statisztika itt most torzít: például a kevesebb orvos-beteg találkozás a számokban úgy jelenik meg, hogy csökken a GDP termelése. Ha tehát az említett két faktort kiemeljük, akkor idén 3,5, jövőre 5 százalék körül van a növekedés. 2008-ban az uniós pénzek beáramlása is élénkíti majd a beruházásokat - itt körülbelül 8 százalékos növekedést várunk -, és ez nyilván az építőipari termelést is meglöki. Ha a teljes GDP-növekedést nézzük, az jövőre 3,5 százalék körül lesz. Ugyan már egy normális mezőgazdasági év is komoly indexjavulást jelent, de a közszolgáltatások csökkenése valószínűleg áthúzódik még, aztán viszont kikerül a rendszerből, és a magyar gazdaság 2008 után visszatérhet a 4 százalék körüli tartományba.
- Ez az uniós átlaghoz mérten akár kedvező is lehet, de Magyarország a környezetéhez képest még így is jelentősen lemarad a növekedést tekintve.
- Egy költségvetési restrikció mindig hoz növekedési veszteséget, a 4 százalékhoz való visszatérés már elfogadható. A növekedés persze sokat javulhat, ha a befektetői környezet kedvezőbbé válik. Ennek azonban nagyon fontos eleme, hogy Magyarország képes-e bevezetni az eurót. Ha igen, az hallatlan stabilitást adhat: az euró fegyelmező erő is, a bevezetéssel sok kockázat elenyészik, az infláció kiszámíthatóbb, nyugodtabb lesz a gazdasági környezet. Mindez gyorsíthatja a növekedést. De ehhez az is kell, hogy az elindított reformok stabilizálódjanak. Láthatóan vannak változások, reformértékűek is, és ezek nagy része költségvetési szemmel tartósnak látszik.
Azzal azonban, hogy megfelelünk a kritériumoknak, az államháztartási probléma nem kerül ki a közgondolkodásból. Szükség lesz még további egyensúlyjavulásra.
