Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Ecostat legfrissebb, egyelőre csak a 2002-es adatokra támaszkodó jelentése szerint az unió a nemzeti össztermékének csupán 1,93 százalékát költi kutatásra és fejlesztésre, ami jócskán alulmarad az Egyesült Államok 2,76, illetve Japán 3,12 százalékával szemben. Egyvalami azonban némi bizakodásra ad okot: a K+F-re fordított összeg a vén kontinensen az elmúlt négy évben évi 4 százalékkal nőtt, szemben az USA (+2,2%) és Japán (+2,7%) növekedésével.
Az unió egésze más szempontból is lemarad a világgazdaság másik két nagy gócpontjától: Európában az üzleti szektor mindössze a kutatások 55 százalékát állítja elő, ellentétben az amerikai és japán kétharmados aránnyal. Az EU persze nem egységes, legtöbbet a skandináv országok, legkevesebbet az újonnan csatlakozó kelet-európaiak költenek innovációra. Az átlag fölött kutat Svédország (4,27%), Finnország (3,5%), Dánia (2,6%) és Németország (2,5%), az átlagot pedig Ciprus (0,3%), Litvánia (0,4%) és Szlovákia (0,6%) húzza le leginkább. Magyarország sem büszkélkedhet, ám 1998 és 2003 között 11 százalékkal emelkedtek a hazai kiadások, akárcsak Észtországban, míg Szlovákia és Lengyelország ma egyaránt kevesebbet költ, mint öt évvel ezelőtt, ami miatt minden bizonnyal nem kevés kritikát kapnak Brüsszeltől.
Kevesen és keveset
Nem minden területen nagy az európai lemaradás Amerikával és Japánnal szemben. A tekintélyes szakértő cég, az Innovaro minden évben elkészíti azon cégek listáját, amelyek saját iparágukban az innováció élenjárói. A legjobbak közé nem egy európai vállalat került 2004-ben: számos, innovatív iparágban skandináv (a telekommunikációs Nokia, a gyógyszergyártó Novo Nordisk), brit (a repüléstechnikát is gyártó Rolls-Royce, a világ egyik vezető tévécsatornája, a BBC, a Royal Bank of Scotland és a HSBC bank) és német (a BASF vegyigyár és a sportszergyártó Adidas) cégek jelentik az élvonalat.
Elektronikában viszont nincs otthon az EU, az irodaszerek, szórakoztatóelektronika, szoftvergyártás, perifériák és telekommunikáció közül egyedül az utóbbiban vannak komoly európai cégek. A Critical I. biotechnológiai tanácsadó áprilisi felmérése szerint e szektorban is van mit behoznia Európának: hiába van itt ugyanannyi kutatóvállalat, mint az Egyesült Államokban, az amerikai cégeknél kétszer annyi szakember dolgozik, háromszor annyit költenek kutatásra, és négyszer annyi tőkét vonzanak.
Nem mindig volt így: Günter Verheugen, az unió vállalati és iparügyi biztosának április 14-i lyoni előadása szerint 1990-ben az EU 50 százalékkal többet költött gyógyszeripari kutatásra, mint az USA, ám 2001-re az arány teljesen megfordult, most 40 százalékkal Amerika vezet.
Programok és milliárdok
Az említett lisszaboni cél, tehát a legversenyképesebb régió "cím" elérése 2010-re, illetve a GDP 3 százalékát elérő K+F-kiadások érdekében az EU Bizottsága a kétszeresére, 72 milliárd euróra emelné a 7. kutatási keretprogram költségvetését. Ez majdnem kétszer annyi pénz, mint amennyit mai áron Magyarország az egészségügyre költ.
A Bizottság javaslata szerint a legtöbb forrást az információs technológiák (12,7 milliárd euró), az egészségügyi kutatások (8,4 milliárd), az anyagkutatás (4,8 milliárd), az energetikai fejlesztések (3 milliárd) és a környezetvédelem (2,5 milliárd) kapná.
Más felosztásban - négy prioritást állított fel a Bizottság - együttműködésre (például az ipar és az egyetemi kutatóintézetek közös projektjeire) 44,5 milliárd, ötletekre 11,8 milliárd, emberi erőforrásokra 7,1 milliárd, kapacitások fejlesztésére 7,5 milliárd, a nagy európai kutatásokra (kivéve a nukleáris kutatásokat) pedig 7,5 milliárd jutna. Az "együttműködés" területén az unió nemcsak a tagországok közötti kooperációt erősítené, hanem a harmadik országokkal való közös kutatásokat is, Az "ötletek" célja egy önálló Európai Kutatási Tanács létrehozása, amely az európai szinten egymással versenyben álló, egyedülálló kutatócsoportokat támogatná. Az "emberi erőforrások" területén a kutatók képzése és pályafutásuk elősegítése lehet a fő cél.
A szakemberek áramlása - például az Egyesült Államokkal szemben - nem megoldott: annak ellenére, hogy a kutatóknál nyelvi problémák nem nagyon kerülnek elő, a tagállamok közötti szakember-áramlás csak néhány százalékban mérhető, az Európai Bizottság kevesli a rövidebb-hosszabb ideig tartó kutatócseréket is. Az Európa motorjának tekintett kis- és középvállalati szektor továbbra is kiemelt figyelmet és persze pénzügyi forrásokat kapna a közös költségvetésekből, regionális csoportosulások és a kkv-szektor számára végzett innováció szintén számíthat uniós támogatásra.
Duplázódnak a kutatási pénzek
Az Európai Bizottság szeretné a kutatási keretprogram forrásait megduplázni. A GreenRoSe program célja, hogy az elektronikai szektorban működő kis- és középvállalkozások számára olyan tudást és eszközöket biztosítson, amelyekkel veszélyes anyagoktól mentes, megbízható elektronikai eszközöket gyárthatnak. Az Európai Bizottság kutatási keretprogramjai folyamatosan alkalmazkodnak a változó feltételekhez és igényekhez. A következő programban már 2,3 milliárd eurónyi támogatásra pályázhatnak a kis- és közepes vállaltok cégtársulásai.
