A kormány elképzelése régi-új intézmény felállítását takarja: a hazai kis- és középvállalkozások támogatásának hatékonyabbá tétele érdekében az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank égisze alá kerülnének azok az állami intézmények vagy tevékenységük egy része, amelyek eddig is részt vettek a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseinek a vállalkozásokat érintő programjai megvalósításában.
- A világon több országban koncentrált állami fejlesztési pénzintézetek segítik a kkv-k növekedését, fejlesztését. Mi hívta életre ezeket az intézményeket?
- Bő egy évtizeddel ezelőtt a globalizáció hatására a pénzügyi szektorban is - a gazdaság más területeihez hasonlóan - rendkívül intenzív és dinamikus koncentráció indult meg. A tőkepiacok liberalizálása a forrásoldali verseny fokozódásához is vezetett, és drasztikus rivalizálást eredményezett a pénzügyi szektor szereplői között. Az egyre élesebb piaci helyzetben a szereplők igyekeztek a szinergiahatásokat minél jobban kihasználni: racionalizálják, optimalizálják a költségeket, és forrásoldalon is megpróbálnak kedvezőbb piaci pozíciókat elérni. A folyamat másik oka a nemzetközi liberalizáció. A pénz-, tőke- és árupiacokon eltűntek a nemzeti határok, ami a gazdaságpolitika számára is új feltételrendszert eredményezett: a korábbi, nemzeti szemléletű gazdaságpolitikai megközelítés ágazati jellegű támogatáspolitikája lehetetlenné vált. A komparatív előnyök helyett ugyanis a szabad piacon a kompetitív előnyök határozzák meg egy vállalkozás helyzetét. Ezzel párhuzamosan a reálszférában a termékek életciklusa rövidült, és a beruházások, fejlesztések finanszírozásakor ehhez is alkalmazkodni kellett. A pénzügyi szektor koncentrációját gyorsította, hogy az "economies of scale", azaz a szériahatékonyság e területen is előtérbe került, ugyanis minél tőkeerősebb egy intézmény, annál olcsóbban jut forráshoz, és minél kedvezőbb az egységnyi "termékre" jutó ráfordítás, annál kedvezőbb költségszint érhető el. A racionalizálás és a szinergiahatások érvényesítése érdekében a pénzügyi szektorban végbement koncentrációra, illetve a módosult gazdaságpolitikai feltételekre a fejlesztéspolitikának is reagálnia kellett. Az állami fejlesztési intézményekben ezért, bár kicsit később, szintén elindult a struktúra- és funkcióváltás, megvalósult a koncentráció. A racionális gazdálkodás, a prudens és transzparens működés és az optimális hatásmechanizmus az állami intézmények esetében különösen fontos követelmény. Szinte mindenütt, ahol pénzügyi típusú intézményekkel valósul meg az állami fejlesztési politikának egy jelentős szegmense, egyre erősebb intézményi harmonizáció tapasztalható.
- Milyen nemzetközi példák léteznek?
- Általában kétfajta módon valósult meg a koncentráció. Egyes fejlesztési intézmények viszonylag lazább holdingstruktúrában működnek az ellátandó feladatok szerint. Másik lehetőség, hogy teljesen integrált szervezet jön létre, és a feladatok a különböző divíziók között oszlanak meg. A szorosabb és lazább kapcsolódás együttes előfordulására is van példa: olyan holding, amely részben önálló intézménnyel és divíziókkal is rendelkezik. A Marshall-segély hatására életre hívott német KfW például, Európa legnagyobb fejlesztési bankja a kilencvenes évek közepétől fogva számos, hasonló ügyfélkörrel rendelkező fejlesztési pénzintézetet olvasztott magába. De Németországban tartományi szinten a fejlesztési támogatások nyújtására más koncentráltan működő intézetek is működnek. Ausztriában 2002-ben hozták létre az Austria Wirtschaft Service elnevezésű fejlesztési intézményt, szintén olyan vállalatok összeolvasztásával, amelyek addig különálló fejlesztéspolitikai feladatokat láttak el. Ezenkívül önálló jogi intézményként, de koordinált tevékenységgel működik az ERP-Fonds. A két intézmény irányítását kváziközös igazgatóság végzi. Kanadában viszont egy erősen koncentrált intézmény, a Business Development Bank of Canada finanszírozza a kis- és középvállalatokat, illetve biztosít számukra menedzsmentszolgáltatásokat.
- A koncentrációval jellemzően milyen funkciók kerülnek az állami fejlesztési intézményekhez?
- A legfőbb feladat a vállalkozásfejlesztés támogatása, kedvezményes hitelek révén, s mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások körében. A másik meghatározó terület a nemzetköziesedési folyamatok elősegítése, a hazai cégek külföldi beruházásainak támogatása hitelekkel és kockázatitőke-jellegű konstrukciókkal, valamint különböző kedvező garanciatermékekkel (nemzetközi hitel- és exportgaranciák). A liberalizálás következménye, hogy minden vállalkozásnak a nemzetközi porondról kerülnek ki a versenytársai. Ma már nincsenek zárt nemzeti piacok. A vállalkozások gyakorlatilag mérettől függetlenül rá vannak utalva a külföldi piacokra. Egyre inkább jellemző, hogy a növekedés és a költségoptimalizáció érdekében magának a vállalatnak kell nemzetközivé válnia. A nagyvállalatoknál nagyon jól látszik ez a folyamat, amikor a termelőtevékenységük egy részét áttelepítik egy olcsóbb országba. A verseny a kis- és középvállalatokat is rákényszeríti hasonló lépésre, legfeljebb ők kevésbé rugalmasan tudnak reagálni a körülményekre. Végül a harmadik tipikus fejlesztési banki tevékenység a tőkebefektetés, illetve a kockázatitőke-jellegű termékek.
- Európában tulajdonképpen a Marshall-segély teremtette meg a jelenlegi fejlesztési banki intézményrendszert mint az állami szerepvállalás egy eszközét. Azóta - ahogyan az előbb említett példák is mutatják - a világ számos országában sikeresen fordítják le a gazdaság nyelvére az állam fejlesztési célkitűzéseit. Miért éppen ez a mechanizmus bizonyult a leghatékonyabbnak?
Így egy intézményhez kerülne a kkv-szektor hitelezése, az uniós pályázati pénzek elosztása, a közösségi támogatások társfinanszírozása, illetve a hitelgarancia intézménye. Bár a pontos struktúráról még nincs döntés, az átszervezés mindenképpen érintheti az MFB cégcsoporton kívül (EXIMBank, MEHIB, Corvinus Rt., NIL Rt., Kisvállalkozásfejlesztési Rt.) a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-t, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-t és a Hitelgarancia Rt.-t. A regionális fejlesztéssel foglalkozó VÁTI tevékenységének egy része is a fejlesztési bankhoz kerülne.
Arról továbbra sincs szó, hogy az MFB Rt. önálló kereskedelmi banki tevékenységet végezzen, a koncentrációval azonban a refinanszírozásban részt vevő bankok tevékenysége is bővül.
- A kis- és középvállalatok különleges elbánásban részesülnek a világ legtöbb országában. Miért?
- A globalizáció hatására ez a szféra került a leginkább ellentmondásos helyzetbe. Egyik oldalról jelentős a gazdaságpolitikai szerepük, hiszen a foglalkoztatásban minden országban viszonylag nagy súlyt képviselnek. Magyarországon a törvényileg kkv-nak minősített, tehát 250 főnél kevesebbet foglalkoztatók, melyek éves forgalma nem haladja meg a 40 millió eurót vagy mérleg-főösszege a 27 millió eurót, az összes foglalkoztatott közel 60 százalékát alkalmazzák, és ez a kör termeli a hazai GDP 48 százalékát. Ugyanakkor az exporthoz kevesebb, mint 20 százalékkal járulnak hozzá, tehát a meghatározó növekedési impulzusokat Magyarországon, de a világon szinte mindenütt egyaránt a nagy nemzetközi vállalatok adják. A technológiai fejlődés felgyorsulása és a piacok szabaddá válása pedig egyre nagyobb és koncentráltabb források bevonását teszi szükségessé. A kisvállalatok nagyon nehezen tudnak megbirkózni a fejlesztés forrásigényével, hiszen ezek az igények nagyobbak, mint a kkv-k piaci helyzetéből eredően kitermelhető lehetőségek. Ebből a kettősségből következően az államok általában mindenütt előtérbe helyezik fejlesztési politikájukban a kkv-kat.
- Meglepte önt a miniszterelnök bejelentése a koncentrált vállalkozásfejlesztési bank létrehozásáról?
- Ez egy korábban kezdődött folyamat állomásának tekinthető. Az MFB Rt. 2002-ben kialakított stratégiájával - melyhez kapcsolódó törvényi módosítások 2003-ban történtek meg - szinkronban van ez a típusú, egységes pénzügyi támogatási mechanizmus. Az MFB Rt. koncepciója igyekezett a fejlesztési hitelt és a fejlesztési tőkelehetőségeket összekapcsolni, a köztük lévő szinergiákat - kedvező kölcsönhatásokat - kihasználni, és mindezt egy normatív alapú rendszerként működtetni. Ennek fontos állomása volt 2004-ben az EU-csatlakozás, 2005-ben a "Sikeres Magyarországért" hitelprogramok elindítása és folyamatos felfutása. A bank már előzőleg is foglalkozott a GVOP néhány pályázatának támogatásközvetítésével, viszont a szóban forgó konstrukció legnagyobb újdonsága, hogy kihasználhatóvá teszi az európai uniós források és a magyar állam által nyújtott fejlesztési források közötti szinergiákat a vállalkozásfejlesztés vonatkozásában. A vállalkozások hatékonyabban juthatnak EU-konform állami támogatásokhoz, illetve azok lehetőségét jobban át tudják tekinteni. Vagyis az EU pályázati pénzeinek a gazdaságba való juttatása is a továbbfejlesztett intézmény feladata lesz. Arról, hogy mindez pontosan milyen jogi formában fog működni, még nincs döntés. Egy biztos, az eddig szétszórtan működő vállalkozásfejlesztési funkciók szervesen integrálódni fognak. A folyamatnak két előnyét látom: egyrészt csak egy egységes rendszer alkalmas a hatékonyság növelésére, másrészt így össze lehet kapcsolni az uniós, a magyar és - az MFB forrásainak döntő hányadát kitevő - nemzetközi tőkepiacról befolyó fejlesztési forrásokat. A cél, hogy egységes kiválasztáson alapuló, hatékony fejlesztési tevékenység folyjék Magyarországon.
