A 2006-ra tervezett büdzsével csak két probléma van: a bevételi és a kiadási oldal - állította a költségvetési vita során korántsem viccelődve Varga Mihály, a Fidesz pénzügyi szakértője. Az ellenzéki párt volt pénzügyminisztere szerint ez egy kártyavár-költségvetés. Frakciójuk módosító javaslatai elsősorban a kiadási oldalon jelentettek volna átcsoportosításokat, mert úgy vélik, nem jut elég pénz munkahelyteremtésre, az egészségügyre, az oktatásra és az önkormányzatoknak. A képviselőknek egyébként mintegy 930 indítványáról közel kétezerszer kellett szavazniuk.

Az önkormányzatokért a kormánypárti képviselők is aktívan lobbiztak. Így a november 29-ei parlamenti szavazáson - ami még nem zárószavazás volt, az majd december 19-én lesz esedékes, hanem a fő számok és a költségvetés szerkezetének az elfogadása - a helyhatóságoknak az eredetileg tervezetthez képest 24 milliárd forinttal több jut jövőre, igaz, összességében még így is kevesebből kell gazdálkodniuk, mint az idén. Többletforrásokat kapnak egyebek mellett a kistérségi célú önkormányzati társulások. Jól jártak a módosító indítványokkal a művészeti oktatásban érintettek is: nekik ez az idei támogatási mérték megmaradását jelenti jövőre. A bíróságok azonban kevesebből lesznek kénytelenek gazdálkodni - 19 milliárd forinttal rövidül meg a keretük -, az ügyészségek pedig 4,3 milliárdról kell lemondaniuk, tőlük az elvonásokat a kormány azért tartja indokoltnak, mert megítélése szerint ezek a szervezetek túltervezték a saját költségvetésüket. Az így felszabaduló pénzt lakástámogatásra fordítják, amire az idei 215 milliárd után jövőre 216 milliárd jut.

Csökkentett tartalékok

A pluszforrásokat a pénzügyi kormányzat elsősorban az úgynevezett vésztartalékok csökkentésével teremtette elő, legalábbis papíron: a benyújtott tervezet még 143,6 milliárd forint általános és államháztartási tartalékalapot tartalmazott, ami végül 117,9 milliárdra apadt. Összehasonlításként: idén a 222 milliárd tartalék sem bizonyult elegendőnek a költségvetési hiány kezeléséhez. Az önkormányzatoknak is 28,3 milliárd forint államháztartási tartalékot kellett volna képezniük a költségvetési tervezet szerint, az elfogadott változatban ez több mint a felére csökkent.

A 2006. évi állami költségvetés fő számai: 5975,8 milliárd forint bevétellel 7506,8 milliárd forint kiadás áll szemben, vagyis a tervezett hiány 1531 milliárd. Ez utóbbi a GDP 4,7 százalékát teszi ki. Ez az arány nem módosult a benyújtott tervezethez képest, ám összege mégis 2,3 milliárddal kevesebb - más kérdés persze, hogy miként lehet ezt majd az év során tartani! -, ami úgy jött ki, hogy a kiadási főösszeg az eredeti előirányzathoz képest 197,7 milliárd forinttal, míg a bevételi főösszeg 200 milliárddal emelkedett.

A bevételi oldalról itt és most csak annyit: vajon mennyire tekinthető megalapozottnak, ha egyszer csak 9,45 milliárd forinttal magasabb személyi jövedelemadó-bevétellel kalkulálnak, mint előtte? És egyik napról a másikra tényleg megnövelhető-e 4 milliárd forinttal az előirányzat általános forgalmi adóból?

Osztogatás helyett kompromisszumok

Kik nyernek, és kik veszítenek? - merül fel minden egyes költségvetési vita során. A kormánypárti kommentátorok szerint nyertes az egész társadalom, mert teljesülnek a 100 lépés programban meghirdetett célkitűzések, mint például az adócsökkentés vagy a családtámogatási rendszer átalakítása. De persze kompromisszumokra van szükség. És bár mindenki fel tudna sorolni sok-sok területet, jogos követelést, ahova több pénzre lenne szükség, mondják, egy takarékos költségvetésben - márpedig a kormányoldal állítja, hogy nem választási, hanem takarékos költségvetést készített - rangsorolni kell.

Az ellenzék válasza viszont az idén az, hogy a nyerteseket a kormányzati körökben érdemes keresni, hiszen - ahogy ők fogalmaznak - "ezekben a nehéz időkben is" többletforrások áramolnak például a Miniszterelnöki Hivatalhoz, és az állami bürokrácia nem csökken. A vesztesek sora pedig az ellenzéki listákon végtelen. De mivel a választásokig úgyis elfogynak a támogatások, akárki is alakíthat majd kormányt, annak a második félévre mindenképpen új költségvetést kell készítenie - teszik hozzá.

Mi derül még ki a számokból? Az eredeti elképzeléseknek megfelelően jövőre kevesebbet kap az egészségügy, arányaiban kevesebb jut iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra, és csökken a települési és közösségi tevékenységre, szolgáltatásokra fordított pénz. Mérséklődnek a rendvédelmi és közbiztonsági kiadások. Az ideinél több pénz jut viszont környezetvédelmi kiadásokra, az egyetemekre és az alternatív oktatási formákra, a nyugdíjakra - megszavazta parlament a méltányossági özvegyi nyugdíjakról szóló módosító javaslatot -, valamint egyes jóléti szolgáltatásokra. Például a jogosultak jövőre nem egy, hanem két alkalommal is kaphatnak majd rendszeres gyermekvédelmi támogatást, és évi 15 ezer forintra emelkedik az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, gyermeket nevelő törvényes gyámok egyszeri támogatása.

A képviselői indítványok ellenére sem növelték azonban a romatelepeken élők integrációs programjára eredetileg szánt összeget, és a szociális étkeztetés egy főre jutó normatíváját. Többet kap ugyanakkor az ideinél az agrár- és vidékfejlesztés és a közúti közlekedés.

S még egy fontos tétel: a magyar költségvetéssel párhuzamosan készül az európai unió büdzséje. Mivel jövőre várhatóan 67 százalékkal, 449 milliárd forintra emelkedik az uniós fejlesztési források összege, a hazai társfinanszírozáshoz az idei 91 milliárd helyett jövőre 140 milliárdot ad a költségvetés.

Aggodalmak, nem csak itthon

Az elfogadott 4,7 százalékos jövő évi költségvetési hiányt az Európai Bizottság is kétkedéssel fogadta: 2006-ra 6,7 százalékos magyar hiányt prognosztizált, többek között azért is, mert kockázatosnak tartja az adóreformot. Ha a bizottság várakozása igaznak bizonyul, akkor az államháztartási hiányt tekintve hazánk a legutolsó helyre kerül az unióban. Ráadásul a bizottság szerint, változatlan gazdaságpolitika mellett a deficit 2007-ben eléri a 6,9 százalékot. Hazai és külföldi elemzők egyaránt úgy vélik ugyanis, hogy a jövő évi választások után mindenképpen határozottabb lépésekre lesz szükség a költségvetési politika és a nagy elosztórendszerek terén. Veres János pénzügyminiszter - biztosan nem függetlenül a választásoktól - ezt úgy értelmezi, hogy tulajdonképpen a büdzsé hiánya az egyetlen olyan pont, amelynek megítélésében eltérés van a kormány, az unió és az elemzők között. Vélekedését alátámasztani látszik, hogy a bizottság megítélése szerint is az export és a beruházások serkentik a növekedést.

Ám az államháztartás tartósan nagy mértékű deficitje korántsem pusztán elméleti, adminisztratív kérdés, kihat egyéb területekre is. Elég csak a Fitch Rating hazánk adósságbesorolását lerontó december közepi döntésére gondolni, amelynek indoka ugyancsak a büdzsé hiányának mértéke és a tervezettől való sokadszori eltérése volt. A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) - amelynek éves átalakulási jelentése szerint idén Magyarországon lesz a legmagasabb államháztartási hiány a térségben, ugyanis eléri majd a GDP 6 százalékát - szintén erőteljes költségvetési intézkedéseket tart szükségesnek Magyarországon a deficit és a közkiadások csökkenésére. Elsősorban szerkezeti változásokat sürget elengedhetetlenül, többek között az egészségügy, az oktatás és az önkormányzatok terén. Mindezt azért, hogy az ország gazdaságának stabilitása ne kerüljön veszélybe.

Ennek ellenére a bank dicséretesnek ítéli hazánk gazdasági átalakulását, az új EU-tagállamok egyik legfejlettebbikének minősíti, és - a múlt évhez hasonlóan - az átalakulást jellemző összes kategóriában Magyarországot sorolta a térségben az első helyre.