Miközben a mobilfejlesztések a minél jobb minőségben, minél kényelmesebben, bárhol hozzáférhető hangszolgáltatások volumenének növelésére irányulnak, a vezetékes szolgáltatók figyelme a hangforgalomról az egyéb tartalmakra terelődött. Míg a 20. században a hangszolgáltatások álltak a telekommunikációs cégek fókuszában, a 21. században a médiatartalomra is hatással lévő digitális képtovábbítás kerül a verseny középpontjába. 2006-ban például a szélessávú internet már nem elsősorban a sebességről szólt, hanem az IP tévé révén a tartalomról. A hangsúlyeltolódás hatással van a szolgáltatók viselkedésére is, derül ki a Deloitte 2007-es előrejelzéséből. Mind a hazai, mind pedig a nemzetközi piacokon tapasztalható mozgások is erre engednek következtetni.

Fogynak a szereplők

A jelentős koncentráció oka, hogy a hangsúly a szolgáltatások versenyéről a technológiák csatározására helyeződött. A vezetékes hangszolgáltatókat két oldalról is nyomja a piac: egyrészt a mobiltársaságok egyre nagyobb teret hódítanak, másrészt az alternatív hangszolgáltatók is igyekeznek minél nagyobb szelethez jutni az egyre kisebb tortából. A hatékony működés szempontjából minden szereplő arra törekszik, hogy minél több, jó minőségű szolgáltatást nyújtson az ügyfeleknek, ennek hátterében pedig a méret áll.

- Ma már akár egy szolgáltató nyújthat vezetékes telefon-, mobiltelefon-, internetszolgáltatást vagy akár a televíziózás élményét. A Vodafone például már hét országban kínál lehetőséget arra, hogy akár egy készüléken bonyolíthassák előfizetői a vezetékes és a mobil hanghívásokat. Sőt, öt országban - többek között Németországban és Olaszországban - a portfólió már internettel is kiegészül - mondja Beck György, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.

- A vezetékes szolgáltatóknak gyakorlatilag be kell látniuk, hogy a hagyományos beszédforgalom egyre inkább a mobileszközökre helyeződik át. Az egyre zsugorodó piacon a fixvonalas infrastruktúrának más területet kell magának találnia, és ez a Deloitte 2007-es előrejelzése szerint a képtovábbítás lesz. Itt a mobil valójában nem tud a vezetékeshez hasonló minőségű szolgáltatással piacra jönni, már csak a készülékek eltérő méretéből fakadóan sem. A digitális képtovábbítás piacán pedig a különböző infrastruktúrák - földfelszíni, kábel, műhold - fognak versenyezni egymással, vagyis semmi meglepő nincs abban, hogy a hasonló infrastruktúrával rendelkező társaságok inkább keresik egymást, semmint elkerülik. Én azon sem lennék meglepve, ha a magyar piacon a vezetékes infrastruktúra koncentrációja tovább folytatódna - mondja Karli Péter, a Deloitte igazgatója, és hozzáteszi, hogy a fogyasztó számára ez nem jelenti sem a kínálat szűkülését, sem pedig a korábban olyannyira áhított versenyből származó előnyök erodálódását. - Verseny van, csak máshogyan. Akkor is marad alternatíva, ha a rézkábelpiacon mondjuk a teljes konszolidáció megtörténik - hangsúlyozza a szakértő.

Házunk táján

A korábban a Hungarotelt és 2005-ben a PanTelt, valamint a speciális vezetékes szolgáltatásokra szakosodott PanTel Technocomot megvásárló HTCC (Hungarian Telephone and Cable Corporation) 2007. január elején bejelentette, hogy felvásárolja a nemrégiben az Eurowebet magába olvasztó Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt.-t. Így az elmúlt évek mozgásainak következtében mára gyakorlatilag kétszereplősre szűkül a hazai vezetékes távközlési piac. A több mint 70 százalékos piaci részesedéssel bíró Magyar Telekom (T-csoport) mellett most lesz egy másik hangsúlyos szereplő, a HTCC-Invitel, amely együttesen körülbelül 20 százalékos piaci részesedést mondhat magáénak. Ezenkívül a szintén a T-csoport tulajdonában lévő Emitel, illetve a UPC-t is birtokló Liberty Global érdekeltségébe tartozó MonorTel büszkélkedhet még 2-2 százalékkal. A maradékon osztoznak a kisebb alternatív társaságok, például a GTS Hungary vagy az Antenna Távközlési Zrt.

- Folyamatosan mozog a piac, és lassanként a háztartásoknak el kell dönteniük, hogy melyik társaság szolgáltatásai mellett voksolnak, vagyis melyik infrastruktúrát engedik az otthonukba - hangsúlyozza Karli Péter.

Vágány Tamás, a HTCC kereskedelmi és marketing-vezérigazgatója szerint a dotkomválságot követően mostanáig a hazai piac bizalmatlan volt a kisebb távközlési szolgáltatókkal szemben, és ez a Magyar Telekom malmára hajtotta a vizet. Most viszont, ezzel az akvizícióval erős, jól pozícionált, éves szinten a 80 milliárd forintot meghaladó árbevételű vállalat jött létre.

- Lett még egy szignifikáns szereplője a hazai vezetékes piacnak. Az ügyfelek a változást elsősorban a rugalmasabb, optimálisabb cégműködés révén fogják érzékelni - hangsúlyozza a szakember, és úgy véli, az új tulajdonosi struktúra főképpen a szolgáltatás minőségében és a portfólió bővülésében lesz érzékelhető, és kevésbé az árakban.

#page#

A felvásárlásról szóló sajtóközlemény szerint a kedvezőbb növekedési feltételek mellett a társaság számításai arra utalnak, hogy a működési költségeken éves szinten 14 millió eurót spórolhatnak, és a beruházások terén is megtakarítást remélnek. Ezen túlmenően gyorsulhat a szélessávú internet, az IP alapú hangátvitel, illetve a triple play, azaz az együttes adat-, hang- és videoszolgáltatások országos kiépítésének üteme.

Karli Péter mégsem remél a fogyasztókat jelentősen érintő változást az ügylet hatására.

- Ezek a szolgáltatók a saját területükön úgy viselkednek kicsiben, mint a Magyar Telekom országosan, ők a hálózat tulajdonosai. A tranzakció sem a piacukra, sem a viselkedésükre nem lesz jelentős hatással, hiszen az ügyfelekért folyó harcban a vezetékes szolgáltatók elsődleges versenytársai a mobil- és a kábeltévé-társaságok. A működésük azonban egészen biztos, hogy költséghatékonyabbá válik, és a méret a szolgáltatás minőségére is pozitív hatással lehet. Az üzleti kommunikáció piacán viszont hozhat változást az a tény, hogy a Magyar Telekom erősebb vetélytársat kap.

Bár a versenyhivatal még nem hagyta jóvá a HTCC bejelentett vásárlási szándékát, a szereplők gyors és pozitív döntésre számítanak. A sokféle konvergencia ugyanis arra ösztönözheti a versenyhatóságot, hogy a hagyományos szektorok helyett egyre szélesebb körben hasonlítsa össze a szereplőket. Amíg a platformok közötti verseny kiegyenlített, monopolhelyzetről nem beszélhetünk - teszi hozzá a Deloitte szakembere, Karli Péter.

- A Vodafone csoportnak éppen az az egyik fő ereje, hogy öt kontinens huszonhat országában, valamint harmincnégy partnerországában szolgálja ki az ügyfeleket. A tendenciák és a gyakorlat szerint az egyes új szolgáltatásokat, termékeket, ötleteket egy-egy országban vezetik be, majd rövid idő elteltével ezek fokozatosan megjelennek a lokális piacokon, természetesen figyelembe véve az adott piacok sajátosságait - magyarázza Beck György, de hozzáteszi: ez nem azt jelenti, hogy mi nem a komplex szolgáltatáscsomag irányába mozdulunk. A Vodafone például elindult a fixvilág, az adatátvitel, az internetszolgáltatás felé; ebben már most változott a portfólió, és a jövőben is fog.

Az adatkommunikációban rejlő "mobilos" lehetőségek hátterében a távközlés és az informatika összefonódása áll. Ez utóbbi ugyanis egyre nagyobb szerepet kap a mobilkommunikációban: a telefonokon megjelenő alkalmazások között mind többet eredetileg számítógépre terveztek. Ma már például a mobilon is olvashatjuk az e-mailjeinket, és válaszolhatunk is azokra. Az adatforgalmat illetően pedig az iparág most keresi a megoldásokat.

- A mobil és vezetékes iparág teljes koncentrációja azonban nem valószínű. Szerintünk a nagy áttörést a mozgókép továbbítása fogja jelenteni, erre pedig a mobil logikája nem alkalmas; itt folyamatosan nő a hátránya más technológiákkal szemben. A mobilos cégek a mozgókép-továbbításból származó lehetőségeket véleményünk szerint a vezetékes cégektől eltérő, a mobilitásra építő szolgáltatáscsomagok révén tudják majd kiaknázni. Ugyanakkor a szolgáltatások értékesítése terén biztos, hogy lesz mobil-vezetékes együttműködés - állítja Karli Péter.