Az uniós csatlakozással beköszöntött pályázatosdit nagyon jól fogadták a hazai vállalkozások, a kiírások többségét jelentősen túligényelték, s 2006 második felére alig néhány milliárd forint maradt elosztatlanul az operatív programok kasszájában.
Üresjárat
Bár 2005 végén Egyed Géza, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) és a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Irányító Hatóságának akkori elnöke még arról beszélt, hogy esetleg már 2006-ban ki lehet írni pályázatokat a 2007-2013-as költségvetés terhére, tavaly ősszel látszott, hogy legjobb esetben is csak idén januárban lesznek elérhetők az új források.
A késlekedésben közrejátszottak a tagországok késhegyig menő vitái az új költségvetésről, az új magyar fejlesztési stratégia - az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) - és pályázati struktúra kialakítása, valamint a körülöttük zajló társadalmi vita is. Persze Brüsszel malmai is meglehetősen lassan őrölnek, így pontosan becsülni sem lehet, mikor fogadják el a december közepén elküldött tizenöt ÚMFT-operatív program végleges tervezetét. Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerint márciusra várható a végleges döntés.
A fejlesztések természetesen nem állnak le, hiszen a projektek csak a támogatás elnyerése után indulnak be, s a számlák alapján működő, utólagos támogatási rendszernek köszönhetően egyes esetekben még 2010-ben is lesznek kifizetések. Addig azonban - mint az ciklusváltáskor lenni szokott - mindenki értékel, javasol, a múltba és a jövőbe tekint.
Szervezett káosz?
Az első nemzeti fejlesztési tervet elindulásától fogva számtalan kritika kísérte végig az útján. A legfőbb támadási pontok a kialakulatlan lebonyolítási renden voltak. A pályázatok elbírálása késett, a hiányos dokumentumok pótlása nem volt lehetséges, senki nem tudta, éppen milyen szakaszban tart leadott pályázatának értékelése, ráadásul a szerződéskötéssel és kifizetésekkel is hónapokat késtek a közreműködő szervezetek. Ezzel szemben a döntéshozók a rosszul kitöltött pályázatok miatt fogták a fejüket.
Novák Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség GVOP Irányító Hatóságának igazgatója elmondta, hogy 2004 és 2006 között az összes pályázat 76 százaléka volt teljes, és támogatásra jogosult. Meglehetősen magas szám ez annak fényében, hogy a kezdeti időszakban a pályázatok mintegy kétharmadát kellett formai hibák miatt elutasítani. Ez egyrészt a pályázatíró cégek munkáját dicséri, másrészt a közreműködő szervezetek - felülről is támogatott - növekvő rugalmasságát.
A 2007-től tervezett lebonyolításhoz átalakításokra lesz szükség az intézményrendszer területén is. A Magyar Fejlesztési Bank Csoporton belül sor kerül a közreműködő szervezetek koncentrációjára, amitől a pályázatkezelés hatékonyságának lényeges javulását várják az illetékesek. Szükség is lesz a hatékonyabb szervezetre, hiszen a 2007-2013-as költségvetési időszakban lényegesen - évente átlagosan 77 százalékkal - több forrás áll a pályázók rendelkezésére.
A pályázati folyamat on-line követhetősége már megvalósult, s az elbírálás is gyorsult valamelyest, igaz, nem lehet előre pontosan tudni, hogy az idén újra meginduló pályázati dömping mennyire tömíti el a jelenleg tiszta pályázati csatornákat. A GVOP végrehajtásáról minden év végén készített jelentést az illetékes hatóság az Európai Bizottság számára, ezeket eddig minden alkalommal pozitív visszajelzéssel fogadták el. Az operatív programok végrehajtásában az illetékes hatóságok nemcsak az Európai Bizottság elvárásaira és tapasztalataira támaszkodnak, hanem aktív konzultáció folyik a kelet-közép-európai országokkal is, jellemzően Csehországgal és Lengyelországgal. Románia és Bulgária pedig a - többek között - a magyar tapasztalatok egy részével felfegyverkezve írhatja ki pályázatait januártól.
#page#
Stratégiaváltás
Az Új Magyarország fejlesztési tervet érő kritikák egyelőre nem lebonyolítási, hanem stratégiai területen merültek fel. A Magyar Tudományos Akadémia is megjegyezte, hogy a tervben a gazdasági szempont dominanciája erős, de a társadalompolitikai célok - mint az esélyegyenlőség vagy ifjúságpolitika - erősen korlátozottak. Más - a társadalmi vitában részt vett - szervezetek úgy érezték, a fejlesztéspolitika célja az életminőség javítása kell, hogy legyen, ezzel szemben a terv túlzottan technokrata, kizárólag csak a foglalkoztatásra és a növekedésre koncentrál. A főleg civil szervezetek véleménye szerint ezzel egyenrangú célokként kell szerepeltetni a megújuló társadalom, az élhető környezet és a területi kohézió kérdéskörét: elsősorban azokat a fejlesztéseket kell támogatni, amelyek a környezeti problémák megelőzését szolgálják - környezeti szemléletformálás és nevelés, természetmegőrzés, fenntartható termelés és fogyasztás -, szemben a problémákat ideiglenesen kezelő infrastrukturális beruházásokkal.
Ennek ellenére a kormányzati prioritás a fejlesztési programoknál továbbra is a foglalkoztatottság növelése és gazdaság tartós bővülésének elérése. Ugyanakkor Bajnai Gordon is elismerte: kiemelten kell kezelni azt a kérdést, hogy Magyarországon ne növekedjék az egyes régiók közötti fejlettségbeli különbség.
A következő években az operatív programok (OP) közül a közlekedésfejlesztési OP gazdálkodik a legnagyobb összeggel, 1721 milliárd forinttal, a régiók fejlesztésére együttesen 1620 milliárd forintot szánnak, a környezet és energia OP 1053 milliárd forintot mondhat magáénak, a "humánprogramok" együttesen 1472 milliárd forinttal rendelkeznek.
A legnépszerűbb pályázat a "Kis-és középvállalkozások műszaki-technológiai háttere fejlesztésének támogatása" volt, ez a cél vonzotta az összes beérkezett pályázat 43 százalékát.
Az operatív program kiírásaira több mint 21 ezer pályázat érkezett be, a pályázók által igényelt támogatás pedig meghaladta a rendelkezésre álló keret több mint 209 százalékát. (Összehasonlításképp: a főleg intézményi és nagyvállalati pályázókat célzó Regionális Operatív Program 761 pályázó közt oszt szét csaknem 125 milliárd forintot, a legnagyobb projektekre specializálódott Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program 117 milliárd forintos megszavazott kerete pedig 178 pályázó közt oszlik el.)
Pozitív döntés 10 ezer 792 pályázat esetében született, a megítélt támogatás meghaladja a 173 milliárd forintot. A támogatási döntéssel rendelkező pályázatok csaknem 90 százalékával már sor került a támogatási szerződés kétoldalú aláírására is. 2006. november 30-áig 71,5 milliárd forint kifizetésére került sor. A támogatott projektek tervezett összköltsége 346 milliárd forint, a megítélt GVOP-támogatáson kívüli magánforrások összege 183 milliárd forint. Az egy pályázatra jutó megítélt átlagos támogatás 15,5 millió forint. A magánforrások átlagos összege pályázatonként 17,4 millió forint.
A várakozásoknak megfelelően a pályázók a legfejlettebb régióban, vagyis Közép-Magyarországon aktivizálták magukat, Budapest és környékéről érkezett a pályázatok 39,3 százaléka. Dél-Alföld régió és Észak-Alföld régió tartozik a középmezőnybe, az alsó harmadba sorolható többi négy régió szinte egyenlő arányban vett részt a pályázatokon. Észak-Alföld régión belül Hajdú-Bihar megye áll az első helyen.
A tervezés vége
Annak ellenére, hogy Brüsszel még rágódik az ÚMFT operatív programjain, az első uniós pályázatokat már januárban kiírják. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Programot a következő hét évben felváltó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) tervezési szakasza a végéhez ért: így a tervek szerint még e hónapban megjelenik az elsősorban kis- és középvállalkozások számára szóló "Vállalati beruházások támogatása", illetve a "Munkalehetőség-teremtő, vállalkozásfejlesztő beruházások támogatása a hátrányos kistérségekben" című pályázat. A K+F és innováció a versenyképességért prioritás pályázatai, a vállalkozások (kiemelten kkv-k) komplex fejlesztése prioritás többi pályázatai, a modern üzleti környezet erősítéséért prioritás pályázatai várhatóan márciusban, míg a pénzügyi eszközök prioritás pályázatai 2007 második félévében jelennek meg.
