K + F köztársaság

A cél, hogy a kutatási, fejlesztési eredményekből, ötletekből globálisan értékesíthető termék legyen - fogalmaz az innovációs törvény. A folytatás sem bonyolult, a lényeg, hogy a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció révén segítséget kapjon a magyar gazdaság a fenntartható fejlődéshez. A készülő Nemzeti Fejlesztési Terv alkotói már most szorgalmazzák a leginkább "kéznél lévő" vagyonunk hatékony kihasználását, a tudás hasznosítását: szellemi tőkéje működtetésével mind nagyobb hozzáadott érték előállítására legyen képes a gazdaság.

Nemrégiben megszülettek azok a jogi normák is, amelyek a költségvetés forrásainak célirányos felhasználását szabályozzák, s elősegítik a vállalkozások versenyképességének növekedését, a régiókban található kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek hatékony kihasználását.

Késlekedik a középtávú stratégia

Siralmas GDP-arány

A 2000. évi lisszaboni határozatban az Európai Unió egyértelműen elkötelezte magát a kutatás-fejlesztés fellendítése mellett. A magyarok egyik legféltettebb büszkesége az ország szürkeállománya. Való igaz, jó néhány Nobel-díjast adott hazánk a világnak, azt azonban nem lehet letagadni, hogy a tudósok nagy része külföldön érte el sikereit, mivel itthon nem kaptak megfelelő támogatást a kísérleteikhez. Legutóbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kötelezte el magát a K+F felfuttatása mellett: szerinte a nemzetközi versenyben a kutatás-fejlesztés az ország egyedüli esélye, a magyar tudásipar lehetőségeit mindenképpen ki kell használni. Csakhogy Magyarországon ezer munkavállalóra fele annyi kutató jut, mint Nyugat-Európában, és a támogatások mértéke is eltörpül a fejlett gazdaságok hasonló mutatói mellett. Idén várhatóan a GDP 0,94 százalékát fordítja Magyarország K+F-re, míg tavaly a 12 tagú eurózóna 1,98, az Egyesült Államok 2,80, Japán pedig 3,06 százalékos GDP-arányos támogatást mutatott fel. Az európai innovációs mutatók összesítésében hazánk csupán a 24. helyen található, bár az igazsághoz tartozik, hogy Magyarországon a cégek sok olyan innovációs fejlesztést is elvégeznek, ami a számviteli szabályok szerint nem jelenik meg a kutatás-fejlesztési statisztikai kimutatásokban, hanem csupán a vállalti általános költségek részét képezi.

Az országban lévő technológiai kapacitások korszerűsítése főleg külföldi közreműködéssel ment végbe. Dr. Vass Ilona, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese kifejtette, hogy napjainkban a kitörési pontok kereséséhez, megtalálásához, a hasznosításhoz egyre inkább a helyi tudás szükséges. Az egyetem, az akadémiai környezet, a kutatóintézeti rendszer az a tudásbázis, amelyiknek mind nagyobb szerepe lesz a "hazai" technológiai kapacitások kiépítésében. A nemrégiben megszületett innovációs törvény a többi között azt igényli a hivataltól, hogy alkossa meg a középtávú tudomány-, technológia- és innovációs stratégiát. Természetesen pályázatokat írnak majd ki, de csak azt követően, hogy már eldőlt, mely területek fejlődését tartja nagyon is kívánatosnak a kormányzat. Stratégiai cél, hogy erősödjön az ipar és az egyetemek közötti kapcsolat, s javuljon a kisvállalkozások innovatív képessége. A pályázóknak azt kell majd bizonyítaniuk, hogyan lesznek képesek szerepet vállalni a kapcsolaterősítésben, az innovatív képesség javításában.

A korábbiakban is léteztek hasonló célú pályázatok. Évi 45-50 pályázati kiírás is megjelent, s ez bizony igen sok volt. Most jóval kevesebb projektben gondolkodik a kormányzat. Sokkal nagyobb összegeket lehet azonban elnyerni, hasznosítani.

De egyelőre még a stratégia részletes megfogalmazása az aktuális feladat. Az azonban már bizonyos, hogy a biotechnológia, az infokommunikációs technika lényegi szerepet kap a jövőben. Dönteni arról kell hamarosan, hogy például a biotechnológián belül mely ágakra írjanak ki pályázatokat. Az egyik húzóágazatot már nevén nevezte a szakkormányzat, Vass Ilona részletezi is: a mobil-telekommunikáció speciális, negyedik generációs teszthálózatát fejlesztik, építik ki, mégpedig azzal a nem titkolt céllal, hogy a terület kis- és közepes vállalkozásai, szoftverfejlesztői lehetőséget kapjanak alkotásaik kipróbálására, minősítésére.

Ilyen nyitott innovációs forrás egyelőre csak nálunk, Magyarországon, a Műegyetemen létezik. Nem is annyira egy intézményre - ez esetben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalra - koncentráló kormányzati cselekvési irányzat, hogy legyen az országnak néhány olyan új iparága, amellyel a világ topjába - az első tízbe - léphetünk be záros határidőn belül.

A gazdasági miniszter keze nyomát viseli az egyik ilyennek szánt kiugrási pont: a biotechnológia mai magyarországi lehetőségei, házasítva a készülő program szakmai fejlődési kínálatával, esélyt adhatnak e szakterület mielőbbi felzárkózására.

Tudásbázisok az egyetemeken

Például a gyógyszeripar

A K+F-tevékenység olyan szellemi hozzáadott értéket jelent, mely a gazdaság versenyképességének az egyik legfontosabb tényezője - magyarázza Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Rt. PR-vezetője. Ha az Európai Unió és az Egyesült Államok K+F-helyzetét nézzük, megállapítható, hogy Amerikában a kutatás-fejlesztési irányultságú befektetések bővülése és az éves növekedési ráta is jelentősen meghaladja az EU-átlagot, tehát Európa lemaradásban van. Magyarországon a helyzet még borúsabb. A kormány egyelőre nem áll olyan mértékben a K+F mögött, mint amennyire indokolt lenne, ha azt nézzük, mennyivel járul hozzá a tevékenység a nemzetgazdasághoz és a versenyképességhez. A tavaly bevezetett innovációs járulék újraelosztása sem változtatta meg jelentősen a hozzájutást a kutatás-fejlesztési forrásokhoz. Beke Zsuzsa szerint megfelelő színvonalú oktatás nélkül, ami az emberi erőforrás oldaláról garantálja a feltételeket a kutatás-fejlesztéshez, a K+F-tevékenység bővítése nem elképzelhető, és sajnos, az az elmúlt években körvonalazódó ez irányú tendenciák is aggasztóak. A hazai cégek nem eléggé tőkeerősek, ezért anyagi és a humán lehetőségeik erősen korlátozzák azt, hogy a K+F-et hangsúlyosabbá tegyék. Pedig az erősen kutatásigényes ágazatokban, például a gyógyszeriparban, az innováció a stratégia hangsúlyos része kell, hogy legyen a versenyképesség megőrzése érdekében. A magyar cégek ezen a területen csak akkor érhetnek el helyzeti előnyt, ha a bevételeikből még többet fordítanak kutatás-fejlesztésre, és hatékonyabban használják fel az erre szolgáló hazai és európai uniós támogatásokat egyaránt. A Richter Gedeon Rt. az árbevételéhez képest például kiemelkedően sokat költ K+F-re: 1993 és 2001 között ez a cég teljesítette az összes hazai K+F-ráfordítás 6,3 százalékát, s az unió K+F-toplistáján is első helyen áll a régióban.

Pályázni lehetett regionális egyetemi tudásközpontok létrehozására, fejlesztésére, hogy az egyetemekkel összefogni, produktumokat közösen előállítani képes vállalatok - hasznosító cégek - tényelegesen bekapcsolódjanak a szellemi produktumok, kutatási-fejlesztési eredmények "ipari" elkészítésébe, marketingjébe, üzleti környezetének kialakításába.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tizenkét jelentkezőből hatot már ki is választott. A soproni egyetem például a faipari, bútoripari cégekkel együtt alakít ki klasztert. Szeged, Budapest és Debrecen egyetemei pedig élettudományi tudásközpontokat fejleszt.

A kormányzat e pályázatokon keresztül is azt szeretné elérni, hogy a régiókban a kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek megtalálhatók és hatékonyan kihasználhatók legyenek, s ott is magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek alakulhassanak ki. A kisebb cégeknek - kiváltképp, ha valamely műszaki-szellemi alkotás megvalósításában érdekeltek, netán éppen azért jöttek létre - felértékelődhet a szerepük, s a sokféle lehetséges támogatási módozat közül az állam most éppen azt választotta, hogy pályázati lehetőséget ajánl biotechcégek inkubátorháza megvalósításához.

Ideköltözött kutatórészlegek

Miközben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a stratégia kidolgozása érdekében is keresi a választ arra, hogy húzóágazat-e, s mennyire a gépjárműipar, az információs és kommunikációs technológiai ipar, a biotechnológia, a vegyipar, azt is látjuk, hogy nem csupán egy-egy nagyobb nemzetközi cég költöztet hozzánk kutatórészlegeket. Ez azt is jelzi, hogy a nagyobb hozzáadott értéket jelentő, K+F-re alapozó befektetések nem mobilak. Determinált helyük van. Vagy ahogy dr. Nikodemus Antal gazdasági és közlekedési minisztériumi főosztályvezető-helyettes fogalmaz, az úgynevezett mobil investment nagyon is koncentrált, s nem nagyon megy máshová, ha megtalálta a helyet a számára kedvező innovációs miliőben, az azt megtestesítő kultúrában, humánerőforrás-elérhetőségben, kiválósági központokban, egyetemekben.

Az tehát tény, hogy 165 milliárd dollárnyi tőke áramlott a mi térségünkbe, legalább 450 milliárd Kínába, 420 milliárdnyi pedig Latin-Amerikába, de az is, hogy az innovációs, K+F jellegű invesztíció kevés országban finanszíroz tömegesen kutatásokat. A legkedvezőbb innovációs miliőt kínáló helyekre megy a jövőben is a tőke e típusa, s nem is lehet fontosabb célja hazánknak, mint az, hogy stratégiájának középpontjába ennek a klímának a megteremtését helyezze.

Fogynak a fehérgallérosok

Az e befektetéseket vonzó legfontosabb elemek között is kiemelkedik a magasan képzett munkaerő megléte az országban. Tehát nem mellőzve és lebecsülve a tudományos élet szereplőit és a mérnököket, az informatikusokat, Nikodemus Antal a kék- vagy fehérgalléros munkaerő fogyásának megállítását tekinti elemi feladatnak ahhoz, hogy ne tűnjön el az innováció infrastruktúrája. Tény, hogy mintegy 40 milliárd dollárnyi befektetés alapozta meg a szerkezetváltást, de az innovációs klíma - és benne a magasan képzett szakembergárda - az a környezeti feltétel, amely miatt marad is az eddigi befektetés, s válik érdekeltté abban, hogy kihasználja a kialakuló, bővülő tudás-infrastruktúrát.

A marketingre koncentrálva

Mezriczky László, a HP Magyarország kommunikációs igazgatója szerint a hazai K+F lényegében abban a helyzetben van nemzetközi összehasonlításban, mint amit gazdasági fejlettségünk, strukturális állapotaink ma lehetővé tesznek. Sőt a helyzet ennél jobb, hiszen túl vagyunk azon a felismerésen, hogy Magyarország egyik hosszú távú nagy esélye az intellektuális tőkére, a minőségi felsőoktatásra épülő szellemi munka arányának növelése. Abban is mindenki egyetért, hogy ez az egyik komparatív előnyünk Európában, abban viszont már nincs egyetértés, hogy ezzel mit is lehetne kezdeni. A kutatás-fejlesztés szorosan a piacgazdasághoz kapcsolódik, a területet komolyan vevő vállalatok profitot szeretnének, ezért azokat az országokat részesítik előnyben, ahol ezt hatékonyan elérhetik. Mivel a cégek magasan képzett munkaerőt, kedvező és stabil gazdasági környezetet, korszerű, rugalmas oktatási rendszert, és alkalmas infrastruktúrát várnak el, szükség van egyfajta "K+F országmarketingre" azért, hogy felfigyeljenek ránk azok a világcégek, amelyek a legtöbb kutatót foglalkoztatják. Magyarország nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt jövőbeli pozícióját meghatározhatja, hogy hogyan sikerül a 21. század első évtizedében eladni magunkat. Mára világossá vált, hogy a tömeges, ám alacsony hozzáadott értéket képviselő munkaerő tekintetében nem lehetünk versenyképesek, ám nem is ezen a pályán kell versenyeznünk. Ám a magasan képzett szakemberekre épülő, fajlagosan alacsonyabb nyersanyag- és erőforrás-igényű tevékenységek terén is, ahol esélyeink lehetnek, egyre több versenytársunk akad: a távol-keleti országok mellett ott vannak visegrádi szomszédaink, sőt egyre inkább Ukrajna és Románia is. Bár számos az a terület, ahol a cégek lételeme a kutatás-fejlesztés, a magyar cégek zöme a túlélésért küzd, nem tud eleget invesztálni a fejlesztésekbe, sem marketingre költeni. Mezriczky szerint csakis egy kiszámítható, értelmes nagyságrendű adó- és járulékterheket kialakító gazdasági környezetben indulhat el a kis- és középvállalatok fejlődése is, ami magával vonja majd a K+F felértékelődését. Magyarország egyértelműen szerezhet helyzeti előnyt a kutatás-fejlesztések terén, ám ezért nagyon sokat kell tennie. Egységesen fellépni, és konzekvensen haladni a kiválasztott úton, sőt elképzelhető olyan forgatókönyv is, melyben épp a kutatás-fejlesztés az a zászló, ami mögé felsorakozhat mindenki. Ehhez azonban a mostaninál hatékonyabb ösztönzés kellene...

A Műegyetemen például mind több a nemzetközi hozzáférést kínáló minőségi kutatóhely. E műhelyek jelentik a tudáspiacnak a mobilitást, a PhD-sek, doktorandusok százait s a tömegesen készülő diplomamunkákat, a fogyasztók, a hazai és nemzetközi hasznosító vállalatok számára értékes műszaki-szellemi alkotásokat. A műegyetemi informatikai karon évi 700 diák végez, s ha közülük csak 30-40 foglalkozik az Ericsson, a Philips szintjén a legmodernebb technikával, akkor e nemzetközi cégek máris érdekeltek a rendelkezésre álló tudás igénybevételében. Ebből még nem következik, hogy a felsőoktatást a multik finanszíroznák, de az igen, hogy a nemzetközi hozzáférést kínáló minőségi laboratóriumok rendszere versenyt indukál az egyetemen belül is.

Az innovációs klíma csak ezzel a háttérrel válik teljessé és vonzhatja hozzánk a K+F-tőkét. S hogy mennyire, az már tetten érhető a Műegyetemmel szomszédos Infoparkban. A svéd Ericsson nyolc K+F-tevékenységéből egy már Budapesten él, s a maga módján hasonló utat futott be a Samsung és a Philips is. Aktivált K+F-nek nevezi Nikodemus Antal azt az innovációs hátteret is számításba vevő befektetést, amelyet az utóbbi időben a leglátványosabban az Audi valósított meg. Egyfelől Győrött működteti egyik kutatóbázisát a német autógyár, másfelől a gyártásába közvetlenül "beépített" K+F 2003-ban 329 millió eurós, tavaly 496 millió eurós beruházásnak felelt meg a nyugat-dunántúli városban.

Zöldmezős tudás is jön

A K+F magyarországi történetisége másmilyen környezetet is fontossá tett és tesz, a hajdani Tungsramot például, amelynek folytatása nem véletlenül a General Electric nevéhez kapcsolódó mind nagyobb arányú kutató-fejlesztő bázis. Szintén ilyen innovatív környezet jellemzi a gyógyszeripart. A megfelelő klímának köszönhető organikus fejlődés újabb állomása az is, hogy több nemzetközi nagyvállalat, miközben számos értékes tevékenységet szervezett magyarországi bázisaira, eljutott oda, hogy zöldmezős beruházásként vállalkozzon itteni K+F-re.

Az innovációs klíma további összetevője a rendszerint önkormányzatok hathatós szerepvállalásával kialakuló és fejlődő ipari park intézménye. Ugyanis el lehet érni, hogy a befektetők üzletileg is megszeressék az adott területet. Tatabányán, ahol már mintegy 6 ezren dolgoznak a város ipari parkjaiban, a Zenon nevű nemzetközi cég a korábban kis hozzáadott értékű gyártást váltotta fel a különleges membrántechnikához kapcsolódó K+F-részleggel. A "tömegtermelést" pedig a szomszédos Oroszlányba vitte át. Ha nem is "tisztán" K+F-fejlesztés, mégis a trendről, a lehetőségekről árulkodik a National Instrument nevű debreceni vállalkozás. Ott is megfelelő miliőt, innovációhoz alkalmas környezetet alakítottak ki a helybéliek, és a "kütyük" összeszerelésével indult cég ma már nagyon jelentős hozzáadott értéket hoz létre.

A lassú bérkonvergencia miatt ugyan nem mellékes Nyugat-Európának Kelet-Európa, de a Távol-Kelet egyelőre megelőzhetetlen. Igaz, a túlértékelt Kína - vélekedik a várható trendről a minisztériumi főosztályvezető-helyettes - veszteséget is okoz, s ezért az Európából való kiszervezés idővel megáll, visszafordul. Azaz lesz Európának egy kis Kínája a mi térségünkben, mely a logisztikai szempontok mellett a specifikus, lokális előnyöket - a képzett szakemberek, az innovációs klíma, a tudás-infrastruktúra igen jó együttesét - kínálja a világnak.

Brüsszelnek is fontos

Addig, ameddig Magyarország nem volt tagja az Európai Uniónak, úgy vehetett részt az uniós kutatásokban, hogy befizetett bizonyos összegeket, az 5. keretprogram esetében 60 millió eurót. Igaz, 70 millió euróval viszont honorálták is a tevékenységünket. A 6. keretprogram, amely jelenleg is tart, de előbb kezdődött, mint ahogy EU-s tagok lettünk, 17 milliós magyar befizetés és 27 milliós javunkat szolgáló szerződésállomány mellett teljesül. Az már beigazolódott, hogy a legtöbb haszonnal és elismeréssel az informatikai kutatásokban vesznek részt a magyar szakemberek. A 2007 és 2013 közötti időszak két igen markáns finanszírozási irányának körvonalai már láthatók. Az egyik a versenyképességre, a másik a konvergenciára, a felzárkózási célok teljesülésére vonatkozik. A közös kutatás-fejlesztési keretprogramok közül a jelenleg is tartó 17,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik, ezt duplázza meg a következő programban Brüsszel. Tudni kell azonban, hogy nemzeti keretek között lényegesen nagyobb finanszírozással ugyancsak folynak kutatás-fejlesztési programok. Hosszabb távon természetesen lényegesen nagyobb mértékben kíván a közös teendőkre is koncentrálni Brüsszel, s például most már nem unión belül, hanem "csak" kívül folyik vita a felépítendő fúziós reaktorról. A jövő energia-előállításának kutatásában is alapvető szerepet játszó tudományos létesítmény Franciaországban valósul meg, s remélhetően a világ más technológiai központjait megelőzve születnek fejlődésgyorsító tudományos eredmények.