A környezetvédelmi tárca vezetője, Persányi Miklós már csak azért is elérkezettnek látja az időt az ökoadó bevezetésére, mert a jelenlegi támogatási rendszer nem környezetbarát, nem ösztönöz az energiatakarékos módszerek alkalmazására. Véleménye szerint nem tartható tovább az az állapot, hogy állami forrásokból környezetre káros tevékenységeket, termékeket támogassanak. Az ökoadók bevezetésével viszont a szennyező, a környezetet káros anyaggal terhelő fizetne az államnak.

Az ökoadók bevezetése csak nálunk jelentene újdonságot. Az unióban egyre több országban sújtják valamilyen adóval a környezetet károsító cégeket. Igaz, a bevezetéskor szinte mindenhol más adónemeket töröltek el vagy csökkentettek annak érdekében, hogy a cégek összes adóterhelése ne növekedjék.

Sokarcú sarc

Ez a gondolkodás nálunk is eljutott addig, hogy a környezetvédelmi tárca javasolja az ökoadók életbelépésével párhuzamosan a foglalkoztatás járulékterheinek a mérséklését; ezt azonban a pénzügyi tárca aligha fogja elfogadni. Mindenesetre az ökoadók bevezetése zöld utat kapott a kormánytól. Főbb pontjain jelenleg dolgoznak a szaktárcánál, hogy szeptember végén az Országgyűlés elé kerülhessen a törvényjavaslat.

A jelenlegi elképzelések szerint az ökoadónak többféle formája lenne: a már ma is fizetendő – és a jövőben továbbfejleszteni kívánt – környezetvédelmi termékdíj és a vízhasználatért fizetendő vízkészletjárulék mellett újdonságot jelentene a könyezetterhelési díj és az energiaadó. A környezetterhelési díjnak is több eleme lenne: így a légszennyezési, a víz- és a talajterhelési díj. Vagyis mindenféle szennyezést szankcionálnának, de különösen a rendkívül káros kén-dioxid, nitrogén-dioxid, nitrogén és még egy-két szennyező anyag kibocsátása vonna maga után magas terhelési díjakat.

Az energiaadót viszont a fogyasztónak kellene megfizetnie, mégpedig a felhasznált energia fűtőértéke után. Az adót differenciáltan fizetnék meg az érintettek: lennének kedvezmények, s bizonyos különösen indokolt esetekben még adómentességet is nyújtana az állam.

Hová kerül a pénz?

Azt a részletek kidolgozása során döntik el, hogy ezek az adóbevételek a központi költségvetés vagy a helyi önkormányzatok bevételeit gyarapítsák-e, vagy esetleg mindkét helyre jusson belőlük.

Amiről azonban egyelőre sehol nincs szó, hogy mire lehet majd fordítani a környezetszennyezés címén beszedett összegeket. Célzottan a környezetvédelemre, s ha igen, akkor milyen csatornákon keresztül, vagy – ahogyan az történt egyébként eddig is az ilyen jellegű költségvetési bevételekkel – kerüljenek bele abba a bizonyos nagy kalapba.

A környezettudatos intézmények közül sokan az első megoldás mellett érvelnek, mások azonban azzal értenének egyet, ha úgynevezett „zöld költségvetés” készülne, vagyis a költségvetés egésze venné messzemenően figyelembe a környezetvédelmi szempontokat.