Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvényt tavaly fél év alatt kellett megalkotni. Miután az új adónem négyféle korábbi fizetési kötelezettséget vált ki, így nem meglepő, hogy változtatni kell rajta. A kormány februárban egy adómódosító csomagot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben azonban nemcsak az eva-, hanem a többi adótörvényben idén felfedezett ellentmondásokat is igyekszik korrigálni.

Evától az szja-ig

Az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló törvény egyik módosítása azt célozza, hogy bizonyos adózóknak ne kelljen a tavalyi teljesítésű, de idén kifizetett bevételük után kétszer adózniuk. A változásnak köszönhetően az ilyen jellegű bevételek a tavalyi árbevételhez adódnak, s ha idén érkeztek meg az adózó számlájára, akkor ezzel az összeggel csökkenthető az evaalap. Várhatóan már az áprilisi evaelőleg-fizetésnél az új előírások szerint kell majd eljárni.

A törvénymódosításnak köszönhetően a negyedéves adóelőleg-fizetés szabályait is kiegészítik, még pedig azért, hogy bizonyos adóalap-módosító tételek már negyedéves szinten, az adóelőleg megállapításakor alkalmazhatók legyenek.

Pontosítják a helyi adókról szóló törvényt is. A változtatás célja, hogy azon evások számára is egyértelműen megállapítható legyen az iparűzésiadó-alap, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, és nem választják az adóalap-megállapítás egyszerűsített módját.

A személyijövedelemadó-törvény egyes szabályait is ebben a jogszabálycsomagban korrigálja a pénzügyi tárca, hogy az adójóváírásra vonatkozó szabályok tavaly évközi változása folytán esetlegesen előálló problémát rendezze. A törvény ugyanis kimondja: az adójóváírás egész adóévre számított összege nem lehet kevesebb a megszerzett bér 10 százalékánál, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forintnál.

A munkavállalók érdekében

A vállalkozások alighogy megismerték a legújabb munka törvénykönyvét, módosításra kell felkészülniük, amit a munkajogi harmonizációval indokol a kormányzat. Ennek második lépéseként öt közösségi irányelv rendelkezéseit kell beépíteni a munka törvénykönyvébe.

Az egyik arról rendelkezik, hogy a vállalkozások, üzletek átruházása esetén a munkavállalókat milyen jogok illetik meg. Az európai jog értelmezése szerint ugyanis a jogutódlás az erőforrások átruházásával is bekövetkezik, míg a magyar szerint nem. Az unióban a jogutódlás egyik jogkövetkezménye az átadással érintett munkavállalók továbbfoglalkoztatottságának kötelezettsége, nem úgy, mint a magyar jogban, ahol a feltétele. A módosított törvény rendezi a kollektív szerződés sorsát, a jogutódra átszálló kötelezettségeket, a jogelőd és a jogutód egyetemleges felelősségét.

Az Európa Tanács részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó irányelvét is beépítik az új szabályokba: így rögzítik a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a részmunkaidős foglalkoztatás esetén is, és biztosítják az átjárhatóságot a rész- és a teljes munkaidős foglalkoztatás között.

Kényszervállalkozó alkalmazottak

A kormány a kezdetektől nem nézte jó szemmel, hogy egyes munkáltatók „kényszervállalkozóvá alakítják” alkalmazottaikat, vagyis vállalkozói szerződést kötnek velük, miközben lényegében továbbra is alkalmazottként dolgoznak. Ezért célul tűzte ki egy új kategória, az önfoglalkoztató megfogalmazását.

Ez azonban még csak a jövő, a mostani törvénymódosítás erre nem tér ki. Azt viszont rögzíti, hogy a létrejött szerződés nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekét biztosító rendelkezések korlátozására, s hogy a szerződést attól függetlenül is munkaviszonynak kell tekinteni, ha más elnevezésű, ám bizonyos körülmények – jognyilatkozatok, a tényleges munkavégzés jellege – arra utalnak, hogy a felek között munkaviszony jött létre.

A törvénymódosítás keretében változnak a munkaügyi ellenőrzés szabályai, egyrészt annak érdekében, hogy azok jobban összhangban legyenek a munka törvénykönyvével, másrészt, hogy az ellenőrzés tapasztalatai alapján bizonyos szabályokat előírjanak.

A munkaügyi bírság mértékét alaposan megemelik: 2 millió, illetve 6 millió forintra, azonban a kiszabásnál jobban érvényesítik a munkavállalók teherbíró képességének szempontjait.

Néhány további, harmonizációs célú jogszabályváltozás, mint az agrárpiaci rendtartásról, a földgázellátásról vagy az ügyvédekről szóló törvény módosítása is a közeli tervek között szerepel.

Jön az üvegzsebtörvény

Ugyancsak várhatóan márciusban szavaznak a képviselők az úgynevezett üvegzsebtörvényről, amelynek célja a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóbbá tétele és az ellenőrzés kiterjesztése. Ennek keretében erősítenék az Állami Számvevőszék szerepét és hatáskörét: olyan közjogi felhatalmazást kap majd a szervezet, amelynek alapján – az állami vagyon, illetve a támogatások felhasználása jogszerűségének ellenőrzése céljából – túlléphet az állami szervek körén. Lehetősége lesz például arra, hogy vizsgálja az állami forrásokból megvalósult beszerzéseket az államháztartás különböző szervezeteinél, sőt a megrendelővel kapcsolatban álló vállalkozásoknál is.

A tervek szerint a törvény általános elvként mondja ki, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja, és külön rögzíti, hogy mely információk azok, amelyek a jövőben is üzleti titkot képeznek (technológiai eljárások, műszaki megoldások). Előírják, hogy bizonyos összeghatár – a fő szabály szerint 5 millió forint – fölött a szerződést az illető állami szervezet honlapján vagy hivatalos lapjában nyilvánosságra kell hozni.

Új előírás lesz, hogy költségvetési szerv csak a kormány előzetes jóváhagyása alapján alapíthat gazdasági társaságot, illetve vehet részt 50 százalékkal nagyobb tulajdoni hányaddal cégben. A többségi állami tulajdonban lévő cégek vezetői tisztségviselői és a felügyelőbizottság tagjai kétévenként vagyonnyilatkozatot lesznek kötelesek tenni, ha a cég jegyzett tőkéje eléri a 200 millió forintot.

Kormányzati tervek szerint a tavaszi jogalkotási program keretében elfogadják a magán-nyugdíjpénztári garanciarendszerről szóló törvényjavaslatot is, amelynek célja a magán-nyugdíjpénztári garanciarendszer kialakítása és ily módon a nyugdíjreformba vetett bizalom erősítése.

Cégjog, pénzügy, oktatás

Várhatóan április végén, május elején lesz túl az Országgyűlés a cégjog szabályainak módosításán.

A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényben tervezett változások egy része a mostaninál nagyobb nyilvánosságot biztosít a cégekre vonatkozó adatoknak. Módosítják a fantomcégek törlésére vonatkozó szabályokat, s kitérnek arra, hogy mi legyen a cégnyilvántartásból törölt cég vagyonával.

A társasági törvényben főleg a részvénytársaságokra vonatkozó szabályok változnak, valamint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek működését szabályozó törvény, annak is főleg a gazdálkodási, számviteli, adózási rendelkezéseket tartalmazó szabályai.

Pénzügyi tárgyú törvények módosítását is tervezik: így a biztosítási, a tőkepiaci, valamint a hitelintézeti törvényt, s a tervek szerint mind a három javaslatról még májusban szavaznak a képviselők.

Lesz egy oktatásitörvény-dömping is: ennek során a közoktatásról, a felsőoktatásról, valamint a szakképzésről szóló törvények módosításáról dönt a Ház, annak érdekében, hogy erősödjék a kapcsolat a gazdaság és a szakképző iskolák között.

Agrárszabályok

Májusban többek között az egységes engedélyező hatóság létrehozásáról szóló javaslatról is szavaz a parlament. A jogszabály megalkotásának célja, hogy létrehozzák az uniós források megszerzéséhez szükséges új jogintézményt, amely hatékony és egyszerű eljárási rendet tesz lehetővé.

Júniusban lesz a mezőgazdasággal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat végszavazása. Várhatóan változik a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény, továbbá a hegyközségekről szóló jogszabály, a növényfajták állami elismerését taglaló, valamint a szőlő- és a gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló törvény.

A kormányzati törekvések szerint még március végén módosítják az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt, amivel a rendtartás és az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló jogszabály előírásai között megteremthető az összhang.