Az Európai Unió tagországaiból származó informatikai termékek vámtétele nulla százalék. A távol-keleti származású számítástechnikai cikkeket – amelyek az import nagyobb hányadát teszik ki – már 5 százalékos vám terheli, míg az egyéb telekommunikációs, illetve műszaki adathordozókat 5–15 százalék. A vámok esetleges eltörlésének hatásáról, lehetőségéről most folynak a tárgyalások.

Tétova kormányzat
A döntéshez meg kell vizsgálni: érdeke-e Magyarországnak az, hogy egy termékkörre nullaszázalékos vámot vezessen be; az is mérlegelési szempont, hogy van-e az adott vámnak a hazai ipart védő szerepe; s kérdés még a kieső bevétel költségvetési hatása és az adott vám kereskedelempolitikai szerepe is.

Úgy tűnik, kormányzati körökben még nem született válasz ezekre a kérdésekre, a piac szereplői pedig ellentétesen
reagálnak a felvetésre.

A Külügyminisztérium egyelőre várakozó állásponton van. Pedig lényeges szerepe lenne a döntéshozásban – miután a külkereskedelem a tárcához tartozik –, de nincs bevonva a kormányzati párbeszédbe. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy egy nemzetközi kereskedelem-, illetve gazdaságpolitikai kérdésben a döntést, a szaktárcák nélkül, a Miniszterelnöki Hivatalnak kell (kell?) meghoznia.

Mint az lapunk számára kiderült: még az sincs tisztázva, hogy a szingapúri vagy az információtechnológiai egyezményhez kívánunk-e csatlakozni, avagy csak egyszerűen a számítógépek vámmentes importját szeretnénk lehetővé tenni.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 1996-ban, Szingapúrban tartott miniszteri értekezletén merült fel bizonyos termékek esetében a vámmentes kereskedelem lehetősége. Ezt deklarálja a 700 termékre vonatkozó független nemzetközi szingapúri egyezmény. Ezen belül az Információtechnológiai Egyezmény (ITA – Information Technological Agreement) célja az informatikai termékek vámtételének nullára csökkentése és minden más, a termékek kereskedelmét akadályozó illetékek és díjak eltörlése. Az akkor 29 tagország aláírásával elfogadott egyezményt mára 52 ország ratifikálta, köztük a fejlődő India, Indonézia, Malajzia és Fülöp-szigetek, továbbá mintegy tucat kelet-európai és volt szovjet tagállam. A szerződés életbe lépésének feltétele volt, hogy az aláíró országok kereskedelmének volumene együttesen az ITA mellékletében felsorolt IT termékek világkereskedelmének mintegy 90 százalékát lefedje. Az unió tagállamaiban harmadik ország felé az egyezmény hatására nullaszázalékos vám lépett életbe.

Nem látták az előnyét
Az OECD-országok közül csak Mexikó és Magyarország nem írta alá az egyezményt.
Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers Kft. (PWC) vám- és nemzetközi kereskedelmi osztályának vezetője szerint az ügyben tapasztalható határozatlanságnak az az oka, hogy a probléma nem a megfelelő döntéshozói szinten van. A PWC a vezető hazai informatikai vállalatok megbízásából készített egy hatástanulmányt a vámok eltörlésének a költségvetést, illetve a piacot érintő hatásairól. Eszerint Magyarország számára mindenképpen előnyös lenne a vámok eltörlése, aminek érdekében a PWC az egyezmény aláírását szorgalmazó lobbilevelét már májusban elküldte Matolcsy György gazdasági miniszternek.
– Magyarország kívülmaradásának magyarázata egyszerű: nem láttuk az előnyét – mondta Várkonyi László, a Külügyminisztérium nemzetközi koordinációs és kommunikációs főosztályának vezetője –, hiszen hazánk elsősorban informatikai termékek importálójaként s nem exportőreként van jelen a nemzetközi piacon. Továbbá a WTO szervezetén belül az ITA megállapodásainak elfogadásakor a tagállamok a legnagyobb kedvezmény elvét érvényesítik, így az egyezményből származó előnyöket minden WTO-tagállam élvezi, függetlenül attól, hogy magát az egyezményt aláírta-e.

Várkonyi László szerint ma sem az a kérdés, hogy csatlakozunk-e, vagy nem, hanem az, hogy eltöröljük-e a számítástechnikai termékekre vonatkozó vámokat, vagy sem. Maga a csatlakozás, szerinte, diplomáciailag érdektelen. Az 1996-os állapothoz képest annyi változás történt, hogy az EU-val kötött társulási megállapodás értelmében a megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére az áruk beszerzési és forgalmazási feltételei tekintetében az egyenlő elbánás elve érvényesül; vagyis 2001-től az Európai Unió tagországaival szemben nem alkalmazunk vámokat.

A számítógépek behozatala egyébként már 1997 óta nullaszázalékos tarifával történik. Kérdéses, hogy a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, az EU számára nyitott piacot van-e értelme vámokkal védeni például Távol-Kelettől vagy Amerikától.

Nem zavarja őket a vám
Eddig senki nem kért vámmentességet ITA-termékekre – mondta el lapunk kérdésére Várkonyi László –, holott az ipari szereplőknek évente módjuk van arra, hogy megjelöljenek olyan termékköröket, amelyek vámmentes behozatalát az ágazatuk számára előnyösnek látnák. Vagyis az 5 százalékos vámszint a magyar informatikai ipart nem zavarta. Az előállító cégek nagy része ugyanis vámszabad területen működik, magyarázta ezt a helyzetet a minisztériumi szakember, és az importalkatrészek körülbelül fele is ide érkezik, majd innen megy tovább.

Az Európai Unió egyik fontos követelménye viszont az – tudtuk meg Lőcsei Tamástól –, hogy a magyarországi vámszabad területek normál vámterületté alakuljanak. Az IT-vámok eltörlésével pedig az e termékek előállításával foglalkozó cégeknek helyet adó vámszabad területek jelentős részének a létét alátámasztó indok megszűnne.

A vámok eltörlésének költségvetésre gyakorolt hatásáról viszont, úgy tűnik, nincs vita a különböző számításokat készítő szervezetek között. Várkonyi László becslése szerint a számítógép-import éves vámbevétele 5 milliárd, a teljes informatikai termékköré 15–20 milliárd forintra tehető. A PWC által készített elemzés alapjául a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) hivatalos partnerétől, a Kopint-Datorgtól kapott adatok szolgáltak, itt szintén hasonló eredményre jutottak.

Befektetők vonzása
Vajon megjelenik-e a fogyasztói árakban, ha az importőr 5 százalékkal olcsóbban hozhatja be a számítógépet az országba, vagy csak a kereskedő profitja nő? De peresze az is kérdés, hogy egy 5 százalékos vámnak van-e piacvédelmi funkciója.
A PWC érvelése szerint mindettől függetlenül jelentős pozitív hatása lenne az egyezmény aláírásának. Szerintük ugyanis a piaci nyitás eredményeként a fejlett technológia és a külföldi tőke intenzívebben áramolna be, növekvő versenyhelyzetet eredményezve, ami bár nehezítené a hazai ipar helyzetét, előnyöket jelentene a fogyasztók számára, mert leszorítaná az árakat. Az árak csökkenése ösztönzőleg hat a fogyasztásra, ez pedig hosszú távon mindenképpen az informatikai iparág fejlődését és az ország gazdasági mutatóinak javulását eredményezné. Az előnyök így messze meghaladnák a vámbevétel kiesése okozta hátrányt, még akkor is, ha a fogyasztóiár-csökkenésben a vámok eltörlésének nem lenne közvetlen szerepük.

Tragikusan bürokratikus
Reich Ágnes, a Compaq munkatársa szerint a kérdés ennél bonyolultabb. Az ipar számára nem az 5 százalék a probléma, hanem az a tragikus, bürokratikus ügyintézés, ami ma Magyarországon a vámeljárást jellemzi, függetlenül attól, hogy hány százalékos tarifa alá esik a termék. Szerinte – mivel az egyes ügyintézők rugalmatlansága is súlyos gondokat okoz – optimizmus azt gondolni, hogy ezen például az elektronikus aláírás törvénybe iktatása segít.

Egy példa. Egyik ügyfelüknek sürgősen szüksége volt egy alkatrészre, amit a cég Hollandiából importál. A délután 16.30-kor megrendelt termék másnap reggel 7.15-kor megérkezett Ferihegyre. A magyar eljárási rend miatt azonban csak este 10-re sikerült belföldiesíteni az alkatrészt, és csak ez után vált lehetővé a Compaq számára, hogy azt beszerelje. Az ügyfél gépe így két munkanapot állt, pedig nem kellett vámot fizetni az alkatrészre. Gördülékeny ügyintézés mellett a vámeljárás nem tarthatna hosszabb ideig, mint kiléptetni az EU-ból a terméket, és elszállítani egy harmadik országba.

Titkos VPOP-felmérés
Az informatikai termékvámok eltörlésének pénzügyi hatásairól a VPOP is készített egy elemzést, belső használatra, mondta el lapunknak Sipos Jenő szóvivő, de ennek adatai nem nyilvánosak. Kérdésünkre azonban elismerte, hogy a PWC által kimutatott 5–10 milliárd forintos várható költségvetési kiesés „nagyon közel áll az általunk végzett számítások eredményéhez”. A VPOP számára ez azért is izgalmas, mivel a jelenleg beterjesztett 2001-es költségvetés bevételi oldalán szerepel az ebből a termékkörből származó vám- és áfabevétel. Ha az egyezményt még idén ratifikálják, nem mindegy, hogy milyen azonnali hiánnyal kell számolniuk. A VPOP 2000-ben realizált összes vámbevétele várhatóan 100–120 milliárd forint, aminek körülbelül 5 százaléka származik az informatikai termékek behozatalából.

A vámteher csökkenése összegében nagyobb kiesést jelent az áfabevételekben, ugyanis az importtermékek általános forgalmi adóját a vámmal növelt számla szerinti értékre vetik ki. A 2000-ben előírt áfabevétel 1020 milliárd forint, ennek 1-2 százaléka származik a kérdéses termékek utáni befizetésekből. Ez nem olyan szintű kiesés, amit a vámszabály-módosulás hatására keletkező többletbevétel – a növekvő volumenű behozatal, fejlesztőrészlegek hazánkba települése és az ennek hatására más vámáru behozatalában keletkező növekedés – ne kompenzálhatna, tette hozzá Sipos Jenő.

Fehéredhet-e a PC-piac?
Az, hogy az egyezmény közvetlen hatása a fogyasztói árakra nem egyértelmű, kitűnik a PWC vizsgálatából is. A cég kutatói mégis úgy vélik, hogy a vámok eltörlésével visszaszorulna az IT termékek kereskedelméhez kapcsolódó feketegazdaság, s a no name (nem márkás) termékek forgalmának letörését is eredményezné.

A Makroda Kereskedelmi Kft. kereskedelmi igazgatója, Berta Miklós arról számolt be, hogy cége körülbelül 10 százalékos eladásnövekedéssel számol a számítástechnikai vámok eltörlésének hatására. Ez, ha szembeállítjuk a cég éves üzleti politikájában szereplő 20 százalékos „önerős” növekedési előirányzattal, nem tekinthető jelentősnek. A cég éves forgalma egymilliárd forintra tehető, aminek 40 százaléka származik távol-keleti importból, és további 20 százalékot tesz ki az EU-tagországokból érkező, de távol-keleti származású termékek köre. Vagyis forgalmuk 60 százalékát sújtja jelenleg 5 százalékos vámteher. Ennek eltörlése, bár előrelépésnek tekinthető, nem lesz jelentős hatással a piacra.

A kereskedelmi igazgató véleménye szerint egy ilyen mértékű árcsökkenés valamelyest elősegítheti a lakossági vásárlások növekedését, de a vállalati szintű beszerzésekre hatástalan. A fekete- és szürkegazdaság kiszorítására sem elegendő az ötszázalékos árcsökkenés, hiszen a piacon „nem hivatalosan” importáló kereskedőktől már most is 10-12 százalékkal olcsóbban lehet ugyanazt a konfigurációt megvásárolni (gyakran még a hivatalos importőr nettó bekerülési árainál is kevesebbe kerül). Várkonyi László ehhez hozzátette: illúzió az 5 százalékos bekerülési ár csökkenésétől az ágazat „kifehéredését” várni, ugyanis a feketegazdaság „bekerülési árát” a 25 százalékos áfa sem terheli, ami sokkal jelentősebb költségtényező, mint az 5 százalékos vám.

A szakemberek szerint a ma érezhető erős belföldi keresletet nem az ötszázalékos árcsökkentés fogja fokozni. Egy jó színvonalú személyi számítógép ára 300 ezer forintra tehető. Attól, hogy ugyanez a konfiguráció 285 ezer forintba fog kerülni, nem sokkal több háztartás engedheti meg magának. Maga az egyezményhez csatlakozás a magyarországi számítástechnikai ipart, illetve kereskedelmet sem fogja az egekbe röpíteni, de fontos és mindenképpen előnyös hatású kezdőlépés lehet. Az ettől várt eredmények azonban csak úgy érhetők el, ha ez a lépés része egy széles körű informatikai stratégiának. Reméljük, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban folyó hatástanulmány-készítések, illetve külső cégek megbízása a vizsgálatok elvégzésére ezt a célt szolgálják.

Sebők Orsolya