Az önkormányzatok 2004. november óta kedvezményes kamatozású, az MFB Rt. által refinanszírozott forráshoz juthatnak a kereskedelmi bankok fiókhálózatán keresztül. Az infrastrukturális fejlesztéseik finanszírozására szánt összeg ma hét különféle célra vehető igénybe, továbbá külön hitelprogram segíti bérlakásállományuk növekedését.
- Milyen feltételekkel igényelhető a hitel?
- A feltételek kialakításakor igyekeztünk figyelembe venni az önkormányzati szektor sajátosságait. A magyar hitelpiacon gyakorlatilag egyedüliként húszéves futamidőre kínálunk forrásokat - kivéve a Bérlakás Hitelprogramot, ahol a speciális célok miatt a hitel lejárati ideje huszonöt év - háromhavi EURLIBOR, plusz 2,5 százalékos kamat mellett. Ez alól kivételt képeznek az általános beruházási célokra, illetve a közoktatási célú beruházások finanszírozására nyújtott hitelek, ahol a kamat háromhavi EURLIBOR, plusz 3,5 százalék. Ezen túlmenően csak a projektbírálati díj terheli az önkormányzatokat; ennek mértékét az MFB szintén maximalizálta. Miután a helyhatóságok közbeszerzési eljárás keretében választják ki a finanszírozó bankot, az így kialakult éles versenyhelyzet még inkább lefelé szorítja az amúgy is kedvező kamatszintet. Huszonegy bankkal állunk szerződésben, és a hitelintézetek sokszor az általunk maximált kamatszint alatt finanszírozzák az önkormányzatokat. Sőt, már az az extrém eset is előfordult, hogy a bank forrásköltségen nyújtott hitelt, mert ez az ügyfélkör fontos célcsoport számukra. Szintén kedvező feltétel a tőketörlesztésre vonatkozó hároméves türelmi idő, illetve a kétéves rendelkezésre tartási idő, ami alatt az önkormányzat megvalósíthatja a beruházást.
- Ezek szerint a hitel utófinanszírozásként vehető igénybe?
- Nem feltétlenül. Az MFB ezen a téren nem szabályozta a kereskedelmi bankok eljárásrendjét. A finanszírozó bank belső szabályától függ, hogy mikor folyósítja a hitelt. Arra is van lehetősége, hogy közvetlenül a szállító számlájára utalja a kért összeget, de a hitelkérelem benyújtását megelőző hat hónapban keletkezett számlák kiegyenlítése is megengedett. Akár egy megkezdett beruházáshoz is tudunk csatlakozni finanszírozóként.
- A sok hazai önkormányzat nehéz helyzetben van, forráshiánnyal küzd. A beruházás költségének hány százalékát kell saját erőből fedezniük?
- A saját erő mértéke legalább tíz százalék, de ebbe beleszámíthatók az állami támogatások is. Ez azt jelenti, hogy akár önkormányzati forrás nélkül is megvalósítható a beruházás. 2006. március 27-től például a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatot hirdetett az Eurovelo nevű európai kerékpárút-hálózathoz csatlakozók támogatására, összesen egymilliárd forint összegben. Ebből kilencszázmillió forint a kivitelezésre, százmillió pedig a tervek elkészítésére és engedélyeztetésére áll rendelkezésre. Ennek értelmében az Eurovelo magyarországi nyomvonalán - a Duna és a Tisza mellett - folyó kerékpárút-építéshez a GKM ötvenszázalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt, ha a projekt teljes költsége nem haladja meg a 350 millió forintot. A kiadások fennmaradó ötven százaléka pedig fedezhető az MFB önkormányzati hitelprogramjának általános beruházási célra nyújtott alprogramjából.
- Az önkormányzati hitelprogram meghirdetése óta többször változtak a hitelcélok. Ma milyen beruházásokhoz igényelhető az MFB által refinanszírozott kedvezményes hitel?
- A Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram egyes alprogramjait folyamatosan alakítottuk ki, követve a gazdasági folyamatok változását, illetve lehetőséget adtunk az ebből eredő újabb igények kielégítésére. Meghirdetésekor még négy, 2006. március óta hét beruházási célt különítettünk el. Szerepelnek a környezetvédelemhez kapcsolódó beruházások, az általános beruházási célok között például közutak építése, világítási hálózatok fejlesztése, megújuló energiaforrások felhasználása, önkormányzati tulajdonú létesítmény felújítása. Beépült a programba a korábban önálló Beruházás a 21. Századi Iskolába hitelprogram is a közoktatási célú beruházások címszó alatt. Ez utóbbi azért is fontos, mert az NFH és a MEH különböző további támogatásokkal segíti ezeket a beruházásokat. 2005 júliusa óta a Panel Plusz hitelprogram is a program része, önálló kerettel. A kulturális infrastruktúra kialakítására, egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére és informatikai közműfejlesztésre, az e-önkormányzati tevékenységhez kapcsolódó beruházásokra szintén lehet hitelt igényelni. A hitelcélok közül egyedül ez utóbbinál az immateriális javak beszerzésének költsége is fedezhető a hitelből. Fontos újdonság, hogy 2006. február 1-jétől a hitelcélokon belül a beruházáshoz kapcsolódó ingatlan vásárlása is megengedett, amennyiben a fejlesztéshez szükséges az új ingatlan. Szintén február elsejétől nyílt mód arra, hogy bérelt vagy idegen ingatlanon is megtörténhessen a beruházás. Korábban csak a saját, önkormányzati tulajdonú ingatlan fejlesztéséhez adtunk hitelt, de az igények alakulása indokolttá tette a változtatást. Természetesen az időközben változó jogszabályok is életre hívnak módosításokat. Ma már a települési önkormányzatok által létrehozott kistérségi társulások, illetve a helyi önkormányzatok által alapított vállalkozások is vehetnek fel hitelt.
- Mekkora forrás áll rendelkezésre a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram hitelcéljainak megvalósítására?
- A program keretösszege 135 milliárd forint; ebből húszmilliárdot különítettünk el a Panel Plusz hitel céljaira. Ezen felül az önkormányzati bérlakások számának növelését célzó Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogramra hatvanmilliárd forint áll rendelkezésre. Amúgy a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram kifejezetten sikeres: a 2006. március eleji statisztikák szerint hatvanmilliárd forint értékben közel ötszáz darab leszerződött hitelkérelem van. Az egyik "legfiatalabb" programunk a Panel Plusz. A nem régen zárult pályázati időszak alatt benyújtott projektek kiértékelése folyik, és az előzetes kalkulációk alapján úgy tűnik, hogy körülbelül nyolc-kilencmilliárd forint hiteligény érkezett. Március közepe óta a pályázatok ismét beadhatók.
- Melyik a legsikeresebb program a hitelcélok közül?
- A beérkezett igénylések között legnagyobb arányban a közutak építése szerepelt, de népszerű az önkormányzati tulajdonú létesítmények felújítása, illetve a szennyvízelvezetés és -tisztítás hitelcél is. Bár csak 2005 novemberében került be a programba, előzetes várakozásaink szerint nagy érdeklődésre számíthat az Egészségügyi Szolgáltatások Fejlesztése hitelcélon belül az egészségügyi intézményhálózat felújítása, korszerűsítése. Ez komoly lehetőséget jelenthet a helyi önkormányzatok számára, szolgáltatásaik színvonalának növeléséhez. A már említett, 2006. február 1-jétől életbe lépett módosítások óta az érdeklődés tovább nőtt.
- Jóllehet még a futamidő elején járunk, és így nehéz következtetéseket levonni a nem fizetők arányát illetően, tartanak-e attól, hogy jelentős lesz a nehezen behajtható kinnlevőségek aránya?
- Nem. Miután az önkormányzati törvény korlátozza az önkormányzati hitelfelvételt, csőd nem fordulhat elő. A törvényi előírás alapján minden egyes hitelfelvétel kapcsán meg kell határozni a felvehető kölcsönösszeg mértékét annak alapján, hogy milyen bevételei képződnek az önkormányzatnak, és ahhoz képest milyen kötelezettségei lesznek. Azt is tudni kell, hogy a bevételeknek és kötelezettségeknek milyen arányát kell fenntartani a teljes futamidő alatt. Ha ezt betartják, nem fordulhat elő fizetőképtelenség.
