A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Gazdasági Versenyképesség Fejlesztése Operatív Program (GVOP) Irányító Hatóság 2005. március 7-én két újabb pályázatot hirdetett meg, összesen 6 milliárd forint értékben. A GVOP-2005-4.4.2-es pályázat (Szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein) célja a szélessávú internetellátottság növelése azokon a kisebb, jelenleg még kevésbé ellátott és üzletileg kevésbé vonzó településeken, ahol a szélessávú szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra állami támogatás hiányában csak később vagy egyáltalán nem épülne ki. A keret 4,7 milliárd forint, amelyre április 4. és december 31. között lehet pályázni.
A GVOP-2005-3.3.2-es pályázata (Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése) támogatja az új K+F munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztését a vállalati kutatóhelyek számának és minőségének növelésével, továbbá vállalati K+F munkahelyekhez szükséges műszer, informatikai eszköz, szoftver, valamint a kutatási célra használt gép beszerzését. Az 1,3 milliárd forintos keretre 2005. május 27-éig lehet pályázni.
A dokumentációk mindkét program esetében a GKM honlapjáról (www.gkm.hu) tölthetők le. (További információk a GVOP pályázatokról a lap 28. oldalán.)
Magyar-kínai kapcsolatok
Medgyessy Pekingben folytatja
Március 7-én megalakult a magyar-kínai kamarai tagozat. A nem pusztán protokolláris eseményen részt vett Medgyessy Péter, aki várhatóan hamarosan Kínába utazik, gazdaságdiplomáciai céllal. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a volt kormányfő 2003-as pekingi útja óta érdemben bővült a két ország közötti üzleti kapcsolat. A kínai vállalatok Magyarországot regionális gazdasági centrumnak tekintik, s az ázsiai ország hazánk ötödik legnagyobb kereskedelmi partnerévé lépett elő. A kamara által ismertetett 2004. évi kínai adatok szerint Magyarország Kínába irányuló exportja 475,6 millió dollár volt, ami 58 százalékos növekedést mutat 2003-hoz képest. A Kínából származó magyar import 2651 millió dollárt ért el, ezt visszafogottabb, 16 százalékos növekedésként könyvelik el.
TvNetWork
Újabb szegedi cég a tőzsdén
Magyarország ötödik legnagyobb szélessávú internet- és a tizedik legnagyobb kábeltévé-szolgáltatója, a szegedi központú TvNetWork Rt. lehet a Budapesti Értéktőzsde új tagja. A száz százalékban magyar tulajdonban lévő társaság árfolyamértéken 400 millió forint értékű nyilvános részvénykibocsátás után a tervek szerint idén, a második-harmadik negyedévben a tőzsdére megy - jelentette be Kabay Tamás, a TvNetWork Rt. vezérigazgató-helyettese. Az idei részvénykibocsátásból származó friss tőkét a hálózat fejlesztésére fordítja a szegedi cég. A meglévő hálózat értéke, beleszámítva az amortizációt is, 1,5 milliárd forint körül van. A hálózat és az előfizetői kör értéke a társaság számításai szerint eléri a 2,5 milliárd forintot.
IBM
Hétszáz új dolgozó
A világ egyik legjelentősebb vállalata, a több mint 160 országban jelen lévő amerikai IBM jelentősen bővíti magyarországi szolgáltatási üzletágát. A fejlesztés keretében legalább 6,5 milliárd forintot költ el, 700 új munkahelyet teremtve. A leendő alkalmazottak háromnegyede magasan kvalifikált, elsősorban főiskolai vagy egyetemi diplomával és kiemelkedő nyelvtudással rendelkező pályakezdő lesz. A munkatársak magas szintű pénzügyi, beszerzési, emberierőforrás- és call center-szolgáltatásokat nyújtanak az IBM ügyfeleinek. A szolgáltatás bővítésével az IBM célja az, hogy megrendelői azokra az üzleti folyamatokra összpontosítsanak, amelyekkel a legnagyobb hozzáadott értéket állíthatják elő, míg más, nem a profiljukba illő tevékenységet az IBM üzletágára bízhatnak. Az újonnan felvettek, akik cég szervezeti kultúrájára támaszkodva egész karrierjük során profitálhatnak a megszerzett tapasztalatokból, képzésben részesülnek és világszínvonalú munkakörnyezetben dolgozhatnak.
GKI-előrejelzés
Idén emelkednek a reálbérek
A GKI Gazdaságkutató Rt. ez évre átlagosan háromszázalékos bérnövekedést jelez előre, elsősorban az infláció visszaesésének köszönhetően. A reálbérek idei emelkedése valójában a 2004-et megelőző tendenciákat folytatja: a korábbi években ugyanis nőtt a reálkereset, és az emelkedés csak tavaly tört meg, amikor az átlagosan 5,7 százalékkal magasabb hazai munkavállalói nettó átlagkereset mellett egy százalékkal csökkent a reálbér. A fizetések valós értékének esését a tavalyi - a KSH adatai szerint - 6,8 százalékos infláció eredményezte. A reálkeresetek az üzleti szektorban egy százalékkal emelkedtek, a költségvetési szférában azonban a dolgozók reálbére öt százalékkal visszaesett. Ez utóbbi jelenség részben a tavalyi 13. havi fizetések késedelmes, 2005 eleji kifizetésének következménye.
