Hazánkban idén szeptember 2-án a UPC Magyarország Kft. indított elsőként IP-alapú vezetékes telefonszolgáltatást, amely a meglévő, szélessávú internetelérést lehetővé tevő infrastruktúrára alapozva kínál olcsóbb, szélesebb körű szolgáltatásokkal támogatott vonalas telefonálási lehetőséget. Lapzártánkkor még nem voltunk minden információ birtokában, ám úgy tudjuk, hogy szintén szeptembertől a TVNetwork és a későbbiekben más szolgáltatók is kívánnak élni az adatalapú vezetékes szolgáltatás megteremtésének lehetőségével. Lehet, hogy gyorsan és nagy körben elterjed a VoIP, de az is lehet, hogy csak szűk réteg fog élni az előnyeivel?

A VoIP (Voice over IP - hang internet protokollon keresztül) telefónia lényege, hogy - a hagyományos vezetékes telefonnal ellentétben - a hálózat nem hangot továbbít, hanem adatot. A tíz budapesti kerületben, közel háromszázezer háztartásban már kiépített szélessávú hálózat a szolgáltató elmúlt félévi fejlesztéseinek köszönhetően az úgynevezett EuroDOCSIS technológiával teszi lehetővé szeptembertől a régóta várt telefonszolgáltatás elindítását.

A telepítéskor az operátor telefonkészülékünket az úgynevezett ATA (analóg telefonadapter) eszközön keresztül kapcsolja egy modemhez, amely közvetlenül a csillagpontos kábeltévé fali csatlakozójába torkollik, és így teremt állandó kapcsolatot a szolgáltató szerverével. Ez utóbbi készülék konvertálja, majd tömöríti hangunkat 1-esekből és 0-kból álló adatcsomagokká, melyeket a rendszer késés és minőségromlás nélkül továbbít a hívó fél hangszórójába.

A kiépítés minden olyan helyen megvalósítható, ahol szélessávú internet, illetve csillagpontos kábeltévé kiépíthető. Az ATA-val a szolgáltató az aktiválás után egy egyedi IP-cím alapján tartja a kapcsolatot, és minden forgalmat ezen keresztül rögzít. Az állandó kapcsolathoz és a megfelelő hangminőséghez szükséges 100-110 kilobit/másodperces sebességű sávszélességet a szolgáltatói QOS (Quality of Service) - az internetszolgálatáshoz hasonlóan - az év 97 százalékában garantálja. Mivel a modemnek külön konfigurációja és az ATA-nak külön IP-címe van, így azonos szolgáltatónál lévő internetkapcsolatunkat nem zavarja a telefon, és a letöltött adatok mennyisége sem befolyásolja az elérhető hangminőséget.

Felhasználási területek

A VoIP-modemhez bármilyen hagyományos, analóg telefonkészülék csatlakoztatható (ISDN nem), tehát a már meglévő eszközparkot nem kell lecserélnünk a bevezetéshez. A telefonszámunk átvitelére VoIP-ra való áttéréskor is van lehetőségünk, mint minden telefonszolgáltatás esetében. IP-telefonszámunk a UPC-nél 789-essel kezdődik, és a hálózaton belüli hívásokért sem itt, sem pedig a konkurensként induló operátoroknál nem kell fizetnünk.

A nettó 2000 forintos előfizetési díj mellett a belföldi beszélgetések díjai körülbelül 20-40 százalékkal, a külföldieké pedig akár 68 százalékkal is csökkenhetnek, ráadásul a szolgáltató kapcsolási díjat sem számol fel híváskor. A belföldi telefonbeszélgetések relatíve magasabb - ám a konkurensekénél még mindig kedvezőbb - árát a Nemzeti Hírközlési Hatóság ide kapcsolódó rendelete indokolja, miszerint a VoIP-szolgáltatóknak a hagyományos vezetékes telefóniával egyező összekapcsolási díjakat kell fizetniük, ezáltal is valamelyest védve, fenntartva az egyre inkább leáldozóban lévő hagyományos vezetékes telefónia piacát, létjogosultságát. Azonban az akár 30 forintos, zónánként változó, külföldre irányuló hívásdíjak azok figyelmébe is ajánlják a szolgáltatást, akik sokat telefonálnak a határokon kívülre (például exportcégek). Szeptembertől az analóg, illetve ISDN-vonalak előfizetési, illetve percdíjai is apadhatnak, illetve ezzel párhuzamosan olyan versenyképes szolgáltatások is indulhatnak, amelyek indokolttá teszik a jelenlegi - sok esetben indokolatlanul magas - összegek megfizetését. Míg a VoIP telefonhoz hívószámkijelzés és -tiltás, -átirányítás, hangposta, híváskorlátozás, -várakoztatás, konferenciahívás, "ne zavarj!" szolgáltatás, automata visszahívás, hangos számla, pontos idő és egyéb kényelmi szolgáltatások is rendelhetők, addig hagyományos vonalas telefonunkkal ezeknek a szolgáltatásoknak csak egy része áll a rendelkezésünkre. Az adatalapú technológia további előnye, hogy a későbbiekben bármilyen vezetékes adatszolgáltatás hozzákapcsolható a szolgáltatáshoz, így elviekben az SMS, MMS vagy akár a WAP ugyanúgy megvalósítható az új hálózaton, mint a GPRS-alapú mobiltechnológián. Az már csak hab lesz a tortán, amikor a hagyományos és a VoIP vezetékes telefonszolgáltatók majd kiépítik - a nemzetközi szinten már ismerős - zónafüggő szolgáltatásaikat, és mobiltelefonunkat egy bizonyos távolságból felismervén szolgáltatónk majd átáll a vonalas tarifákra, és azoknak megfelelően számlázza kimenő hívásainkat.

Pozitív teszteredmény

Mind Magyarországon, mind pedig a világ számos országában régóta működik már az IP-alapú mobiltelefonálás, mely külföldi hívásainkat teszi sokkal olcsóbbá egy bizonyos előhívó beütésével és az így kezdeményezett telefonhívással. Míg mobiltelefonon eleinte tapasztalhattunk kisebb-nagyobb hangkéséseket, addig a VoIP-telefon egy hónapos tesztelésekor ilyen egyszer sem fordult elő. A készüléket felemelve a búgó hang és a szám tárcsázása után 1-2 másodperccel már fel is tudtuk venni a kapcsolatot bárkivel: helyi, vezetékes, mobil és külföldi hálózatokban egyaránt zökkenőmentesen működött a szolgáltatás.

Telefonálás közben észre sem vesszük a különbséget a hagyományos vonalas és a VoIP technológia között, egyedül az utóbbihoz kapcsolódó modem LED-jei és az ATA világító kis lámpája lehet árulkodó jel a kívülállók számára. A szolgáltatáshoz - a már említett, kábeltévés koaxcsatlakozón keresztüli, garantáltan folyamatos, nagy sávszélességű kapcsolaton kívül - természetesen áram is szükségeltetik, mert annak híján - ahogyan ma már szinte semmi - nem működik a telefon.

- A kiváló hangminőségnek köszönhetően nem tudunk különbséget tenni a régi és az új technológia között, árban azonban annál inkább. Ha a piaci liberalizációtól és a január 1-jétől hatályban lévő új hírközlési törvénytől jelentősen nem is, de reméljük, hogy a VoIP betörésétől számítva heteken, hónapokon belül a mobilpiac után a vezetékesnél is megindulnak a tarifák lefelé, és a továbbiakban e téren is erős piaci versenyben tudnak a háztartások nyugodtan, olcsóbban telefonálni és igénybe venni új, innovatív szolgáltatásainkat. Az általános nemzetközi előrejelzések szerint a VoIP néhány éven belül általában - nem csupán kábelen - öt-tizenöt százalékot vehet el a jelenlegi hagyományos telefonszolgáltatók forgalmából - fogalmazott kérdésünkre Szűcs László, a UPC Magyarország Kft. sajtókapcsolati igazgatója.

Nemzetközi tapasztalatok

A világon az elsők között 2002-ben az Amerikai Egyesült Államokban a Vonage cég nyújtott VoIP-szolgáltatást, amely két év alatt 170 ezer előfizetőt csábított el a hagyományos értelemben vett vezetékes távközlési piacról. Az ADSL, illetve kábeles internetelérést kínáló AT&T csak ezután kezdte meg hasonló szolgáltatását az országban, majd 2004-ben újabb szereplőkkel bővült a piac: a Time Warner, a Comcast és az atlantai székhelyű Cox Communications Inc. is beszállt a versenybe. Legfrissebb információk szerint a tengerentúlon 2005-ben a Verizon is betör a VoIP-telefónia piacára, és ehhez eszközparkjának korszerűsítésére 2 milliárd dollárt áldoz.

Európában először Franciaországban (2002 júniusában), Angliában (2003 végén) és Finnországban (2003 őszén) indult IP-alapú vezetékes telefonszolgáltatás (sorrendben FastWeb, BT, Sonera), melyek után idén, az év elején Norvégiában negyedikként a Telio, illetve ötödikként most szeptembertől Magyarországon a UPC indít újabb hullámot a vezetékes piacon. A cég kommunikációs igazgatósága által rendelkezésünkre bocsátott információk szerint elsőként Budapesten, majd később a nagyobb városokban lesz elérhető a VoIP-telefónia az országban.

A Bell Research 2004. áprilisi, személyes megkérdezésen alapuló felmérése szerint egy ötös skálán értékelve a felhasználók leginkább a hálózatokon belüli ingyenes beszélgetést tartják fontosnak (4,05). Az alacsonyabb előfizetési díj (4,01) és a lebeszélhető percek (3,97) már kevésbé relevánsak a háztartásokban; a sorban a kapcsolási díj, a helyi, helyközi, távolsági és - a mobilpercdíjak után - a nemzetközi percdíjak azok, amelyek egyelőre a legkevésbé számítanak döntési kritériumnak számukra.