Három évre szóló megállapodást kötöttek az óév utolsó pillanatában a munkaadók és a munkavállalók a kormánnyal a kötelező legkisebb munkabérről. Ez annyiban segíti a cégek versenyképességét, hogy kalkulálhatnak vele előre, három évre. Annyiban viszont rontja, hogy a gazdasági teljesítménynövekedésnél magasabb a minimálbér-emelés. Ez a mikrovállalkozásoknál és a kereskedelemben kiemelt gondot okozhat.

A kötelező legkisebb munkabér (a minimálbér) havi összege 2006. január 1-jétől 62 ezer 500 forint, 2007. január 1-jétől 65 ezer 500, 2008. január 1-jétől 69 ezer. A munkaadók szempontjából az is jó hír, hogy egyelőre nem lépett életbe az úgynevezett diplomás minimálbér. Egyelőre!

A kisebbik kormányzó pártnak, az SZDSZ-nek már a 2002-es választási programjában szerepelt a diplomásoknak fizetendő magasabb minimálbér. Majd először csak a közszférában vezették be, amikor 2002 szeptemberétől módosult a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény illetménytáblája, mégpedig úgy, hogy az F kategóriába besorolt közalkalmazottak 100 ezer forintos illetményt kapnak. Ám 2005 nyarán a kormány 100 lépés programjában már kormányzati döntésként hangzott el, hogy 2006-ban úgynevezett differenciált minimálbérek lesznek a vállalkozói szektorban is. Sőt, a nyár végén a számok is megjelentek, s ezek az általános minimálbért akkor havi 63 ezer, a középfokú végzettségűeknek járót 67 ezer, míg a diplomásokét 70 ezer forintban jelölték meg az évre vonatkozóan. Az idei költségvetési törvény elfogadásakor is lényegében ezekről az összegekről lehetett hallani, igaz, nem abszolút értékekben, hanem százalékban meghatározva. Vagyis, hogy a képzettek kötelező legkisebb bére hány százalékkal lesz magasabb, mint a képzetleneké. A munkaadók eközben folyamatosan azt hangsúlyozták, hogy az ezzel járó, ugrásszerűen megnövekvő bérterheket ki is kell gazdálkodni.

Január elsejétől...

Az év végi érdekegyeztetés és a háromoldalú megállapodás nyomán a gazdaság szereplőinek végül is egy új jogintézménnyel kell az idén megismerkedniük: a garantált bérminimummal. Ezt már a munka törvénykönyvének a módosítása rögzíti. Mértékét a legalább középfokú képesítéssel betölthető munkakörökben a mindenkori minimálbér százalékában határozták meg. Azaz idén január elsejétől még csak ajánlottan, de július 1-jétől már kötelezően 105 százalék, ha a munkavállaló 0-2 éves gyakorlati idővel rendelkezik az általa betöltött munkakörben; ha 2 évesnél több a gyakorlata, akkor 110 százalék. Majd 2007. január 1-jétől 0-2 éves gyakorlati idő esetén 110 százalék, e fölött 115 százalék. Továbbá 2008. január 1-jétől 0-2 éves gyakorlattal 120, e fölött 125 százalék. Lehet számolgatni: 2008-ban a 69 ezer forintos minimálbér 125 százalékát kapja majd egy minimum 2 éves gyakorlattal rendelkező középfokú szakképesítésű dolgozó, ami tehát 86 ezer 250, kerekítve 86 ezer 300 forint lesz. Az 50 év felettiek esetében a gyakorlati idő szerint nincs kötelező megkülönböztetés.

A diplomásokra vonatkozóan az érdekegyeztető fórum végül is 2006-ra a 140 százalékot (vagyis a normál minimálbérre az 1,4-szeres szorzót!) fogadta el ajánlásként, a következő évekre pedig 150 és 160 százalékot.

Magyarországon jelenleg 600 ezernél többen kapnak hivatalosan minimálbért (a zsebbe adott többletjuttatásokról nem készült friss becslés), és közülük 330 ezren dolgoznak a kereskedelemben. A szakképzettséghez kötött minimálbér mintegy 330 ezer embert érint. Illetve mintegy 19 ezer diplomás alapfizetése nem éri el az idén 62 ezer 500 forintra megemelt általános minimálbért sem. A tömeges érintettség a munkáltatók - köztük elsősorban a mikro- és kisvállalkozások - oldaláról tehát valóban komoly versenyképességi problémákat vet fel. Elemzők szerint hosszabb távon az lenne a megoldás, ha a megemelt minimálbérek miatt veszteségessé váló cégek mielőbb jövedelmezőbb tevékenységeket keresnének. Amit persze tanácsolni könnyű, és ha lett volna rá módjuk, alighanem régen megtették volna. A mostani esélyeiket azonban mindenképpen rontja, hogy miközben az átlagbérek várhatóan 4-5 százalékkal nőnek az idén, addig a minimálbérek - 2,5 százalékos várható inflációval számolva - mintegy 10-zel. Ez aránytalanul magasabb többletköltséggel jár a jellemzően minimálbéres ágazatokban.

Magasabb bírságok

Némileg mérsékelheti a terheiket, hogy 2006. január 1-jétől egy éven át mentesül a munkáltatói járulékfizetési kötelezettségek alól az a 250 fő alatti vállalkozás (és nonprofit szervezet), amelyik legalább 3 hónapja regisztrált munkanélkülit alkalmaz, és az új dolgozó fizetése nem több, mint a minimálbér 130 százaléka. Cserébe azonban vállalnia kell, hogy az egy év lejárta után legalább még egy évig fenntartja a foglalkoztatást. Talán van, akinek jól jön az az információi is, hogy szintén idén januártól a gyermekgondozási segély (gyes) mellett a fiatal szülő minden korlátozás nélkül, napi 8 órában vállalhat munkát.

De találjunk bármilyen jónak tűnő kompromisszumos megoldást a foglalkoztatási gondokra, mindenképpen számolni kell azzal, hogy emelkedtek a munkaügyi ellenőrzéskor kiszabható bírságok is. Mégpedig 30 ezer forinttól az eddigi 6 helyett idén 20 millió forintig terjedhetnek. Ráadásul a módosítás nyomán az ellenőrök akkor is kiszabhatnak komoly bírságot, ha a feltárt jogsértés csak egyetlen embert érint a cégnél.