Kifejezetten egészségügyi intézmények üzemeltetésére alakult meg 1999 végén, 2000 elején a HospInvest Kft. A tulajdonosok - három hazai magánszemély - korábban már szert tettek e téren némi tapasztalatra, igaz, nem kórházban, hanem laboratóriumokban és az egészségügy más területein. A vállalkozás célja - mondja Gászpor Jenő ügyvezető -, hogy a következő három-öt év alatt egy tíz-tizenöt tagból álló kórházi láncot hozzon létre, mert ez teszi lehetővé az alapvető feladatok közös ellátását és így a tevékenység hatékonyságának a javítását. Ehhez az első lépés a körmendi befektetés volt.
Garanciális elemek
A körmendi kórház - csakúgy, mint szinte az összes többi hazai hasonló intézmény - rendkívül nehéz anyagi helyzetbe került, képtelen volt már önerőből rendezni az összegyűlt adósságot. Német Attila, aki ma a kórház vezetője - akkoriban Szombathelyen dolgozott főorvosként, de Körmenden lakott - kidolgozott egy szakmai programot a kórház megmentésére, közösen a későbbi befektetővel. Ez az önkormányzatnak is tetszett, és a program alkotói megkapták a felhatalmazást, hogy valósítsák is meg elképzeléseiket.
Kiskunhalason a helyhatóság már 2000-ben megkísérelte magánbefektetőre bízni a kórház működtetését, de nem sikerült. Alakítottak hát egy önkormányzati tulajdonú közhasznú társaságot, majd kiírtak egy pályázatot az intézmény üzemeltetésére, amit a HospInvest nyert meg.
Mindkét esetben az ellátásért továbbra is felelős önkormányzattal kötött alapszerződés olyan garanciális elemeket tartalmaz, hogy ha a kórházban a gyógyítás, illetve az egyéb szolgáltatások akár színvonalban, akár mennyiségben romlanának, az együttműködés felbontható. A két kórházban az önkormányzati tulajdonú intézmények esetében ismeretlen mérőszámokat és ellenőrzési pontokat vezettek be.
Gászpor Jenő úgy kalkulál, hogy mintegy tíz évig csak befektetnek, és körülbelül 2015-ben kezdődik a megtérülés. Ez nem olyan szokatlan - teszi hozzá -, hiszen például a szállodaiparban is öt-hét éves megtérülésekkel lehet kalkulálni, míg az energetikában van olyan terület, ahol húsz év után jelentkezik a nyereség.
Milliárdos befektetések
Az egészségügy persze speciális ágazat, de a cégcsoportnak - egyéb tevékenységei révén - egyrészt van annyi saját megtermelt tőkéje, amit hosszabb távra is be tud fektetni, másrészt sikerült együttműködési megállapodást kötnie az egyik ismert nagybankkal, amely többféle konstrukcióban is beszáll a fejlesztésekbe.
A most zajló beruházások célja is többféle. Például az energetikai rekonstrukció a költségmegtakarítást szolgálja, míg az új diagnosztikai berendezések beszerzése a bevételeket növeli, hiszen segítségükkel hatékonyabbá válik a gyógyítás.
A HospInvest a következő két év alatt összesen mintegy 2,5 milliárd forintot fektet majd be Kiskunhalason, a jóváhagyott szakmai program alapján. Körmendre vonatkozóan ilyen számot még nem tud mondani az ügyvezető, mert még tart az intézmény átvilágítása és az egyeztetés a partnerekkel, de itt is biztos, hogy milliárdos nagyságrendű lesz a beruházás.
Ilyen összegeket egyik helyi önkormányzat sem lett volna képes a saját költségvetéséből vagy akár hitelből előteremteni.
Ez azonban nem privatizáció - tisztázza az ügyvezető. - Az ingatlanok megvásárlása ugyanis fel sem merült. A HospInvest számára ez nem volt fontos, az önkormányzat pedig így érzi magát biztonságban. Hiszen az alapellátási kötelezettség nála maradt, csak a működtetést "adta el".
Átlátható rendszer
Mindkét város vezetésével kimondottan partneri kapcsolatot sikerült kialakítani - mondja Gászpor Jenő, amit a települések vezetői megerősítettek -, és bár szükség volt kompromisszumokra, konkrétumot nem tud kiemelni, mert nézetkülönbség annyira nem jellemezte a viszonyt. Körmenddel határozatlan időre, Halassal húsz évre állapodtak meg.
Kérdésünkre, hogy vajon a népszavazási kezdeményezés és a kórház-privatizációval kapcsolatos társadalmi hangulat milyen kárt okozott a cégnek, az ügyvezető óvatosan válaszol: közvetlenül nem érezték a hatását - hiszen ez nem privatizáció! -, de a kampányhangulat miatt lelassultak a tárgyalásaik a többi, érdeklődő önkormányzattal. S ki tudja, mit hoz a következő néhány hónap!
A befektető fő érve a privatizációt ellenzőkkel szemben mindenesetre az, hogy a privát tőke alapvető érdeke átláthatóvá tenni azt a rendszert, amelyben működik. Hiszen a zavarosban nincs megfelelő kontrolling, nem garantálható a hatékonyság. Márpedig a befektetett tőke megtérülésének és gyarapodásának az útja a hatékonyság növelése.
(l. r.)
A privát tőke alapvető érdeke, hogy a rendszert, amelyben működik, átláthatóvá tegye. Hiszen a zavarosban nincs megfelelő kontrolling, nem garantálható a hatékonyság. Márpedig a befektetett tőke megtérülésének és gyarapodásának az útja a hatékonyság növelése.
