Magyarországon körülbelül 120 internetszolgáltató (ISP) cég működik. A szolgáltatások számát tekintve a legnagyobb a GTS-Datanet Kft. (63 darab), az Axelero Rt. (54 darab), a Vivanet Kft. (46 darab), az Externet Kft. (44 darab) és az EnterNet 2001 Kft. (42 darab), ezeket követi a Tvnet Kft. 35, az SWI Kommunikációs Kft. 33, valamint az Interware Rt. 31 különböző szolgáltatással.
A szolgáltatók nemcsak egy, hanem kettő és három évre, sőt határozatlan időre is kötnek szerződést az ügyféllel. Ma Magyarországon egy, a legtöbb igényt kielégítően gyors, másodpercenként 1,5 megabites letöltési sebességű otthoni ADSL-hozzáférés egyéves szerződéssel átlagosan nettó 12 ezer forintba kerül. Ez természetesen e-mail címeket és webtárhelyet is magában foglal. Egy még szintén gyors, 1 megabites sebességű kapcsolathoz pedig már 10 ezer forint alatt hozzá lehet jutni. Tavaly év végén a legtöbb szolgáltató (a kábelszolgáltatók is) az előfizetők nagy örömére a díjak módosítása nélkül megduplázta a sávszélességet, így ma már otthon akár másodpercenként 3 megabites sebességgel is internetezhetünk. Ez azt jelenti, hogy 1 megabájtnyi adat kevesebb mint 3 másodperc alatt letöltődik a számítógépre. A legolcsóbb ilyen forgalomkorlátos csomag nettó 12 ezer 600 forintba kerül.
Honi választék
Az üzleti előfizetőknek a szolgáltatóknál háromféle ADSL-csomag is van a választékban: kisüzleti, irodai és business. A "csalogató" kisüzleti csomagot mindössze öt szolgáltató kínálja a piacon, nettó 9300 forinttól. Az egyéni vállalkozóknak, bt.-knek ajánlott csomag (512/96 kbps, egyéves szerződéssel) gyakorlatilag semmiben sem különbözik az otthonitól, pusztán annál olcsóbb egy kicsit. Az irodai csomagok közül lehet választani korlátlant és korlátost (forgalomarányost) is. A legolcsóbb a másodpercenként 512/96 kilobit sebességű korlátos csomag: az ára 4980 forint plusz áfa, míg a legolcsóbb korlátlan ADSL irodai csomag egyéves szerződéssel nettó 8950 forintért érhető el. A másodpercenként 1,5 megabites letöltést garantáló csomagok átlagosan 20 ezer forint plusz áfáért rendelhetők meg, viszont az üzleti előfizetők ezért számos pluszszolgáltatáshoz jutnak: például több e-mail címet használhatnak, nagyobb a tárterület, és fix vagy dinamikus IP-címet is kap a cég.
- Magyarországon a penetráció relatíve alacsony az unióhoz viszonyítva, ahol a lakosságnak 30 százaléka rendelkezik internettel. Nálunk az otthoni internetelérhetőség 15 százalék körül van - mondja Császár Zoltán, az Axelero Rt. stratégiai vezérigazgató-helyettese. A vállalati piacon a nagyvállalatoknál 100 százalék, közepeseknél 80 százalék a lefedettség. Az internetes információszerzés tekintetében európai szinten állunk, a megjelenés terén sem rossz a helyzet, ám B2B vagy B2C-ben kevéssé vagyunk jelen. Nagyon sok pályázati lehetőség volt, melyek főként a netes aktív megjelenést és a kereskedelmet támogatták. Véleményem szerint azonban az EU-tól átvett finanszírozási feltételrendszer - az előfinanszírozási kötelezettség, a bankgaranciával kapcsolatos elvárások - a hazai kisvállalkozásoknak nem kedveztek - értékel Császár Zoltán.
Apadó árak
A szélessáv lázában ég az ország. A szélessáv elterjedésében az Európai Unió szintjén vagyunk. Hazánkban mintegy 350 ezer a szélessávú hozzáférések száma, amiből körülbelül 200 ezret a Matáv, 70 ezret a UPC épített ki. Az Axelero Rt.-nél kapott információk alapján megtudtuk, hogy az internetszolgáltatók jelentős bővülési lehetőséget látnak a munkavállalók otthonában kiépített hozzáférés elterjedésében, hiszen a munkáltatók számára ez adó- és járulékmentes juttatásnak minősül.
A top-internethasználók általában bérelt vonalakon kommunikálnak. Keresleti piacuk mennyiségben nem bővül számottevően, csak a sávszélesség bővítésében versenyezhetnek kegyeikért az internetszolgáltatók. Apadnak is az árak folyamatosan. Ma az 512-es sebességű sáv ugyanannyiba kerül, mint régen egy 128-as. A kábelt jellemzően csak a lakosság igényli, a vállalatok általában ADSL-t használnak. Azok a csomagok a legnépszerűbbek, amelyek tartalmaznak webtárhelyet, tehát megjelenést is. Azok választanak inkább bérelt vonalat, akik nagy fájlokat küldözgetnek nagy mennyiségben. Az ADSL előnye az ár és az olcsó technológia.
A szerverparkok szolgáltatásának divatja is fellendülőben van, mint Császár Zoltántól megtudtuk. Magyarországon két igénybevételi forma terjedt el: a cégek tárhelyet vesznek az internetszolgáltatónál, vagy saját szervereiket kitelepítik a szolgáltatóhoz. A nagy adatbázissal rendelkező cégek általában addig bírják saját telephelyen tartani a szerverüket, amíg az on-line rendszerük el nem indul.
Az adatparki, illetve szerverparki szolgáltatásnál rendkívül lényeges a biztonság és az elérhetőség garantálása. Két nagy adatpark van jelenleg: az Axeleróé és az Interware-é. Az előbbi szolgáltatónak mintegy 100 bérlője van, és 10 ezer körüli weboldal működik a szerverein.
Jogi környezet hiánya
Terjedőben vannak a komplex internetszolgáltatói csomagok, amiben az eddig említetteken kívül e-kereskedelmi megoldásokat, webes marketingszolgáltatást, valamint on-line megjelenést is kínálnak a piaci szereplők.
Szathmári Géza, a GTS Datanet Rt. ügyvezető igazgatója szerint a forgalomfüggő ADSL újra népszerű lehet. A heavy userek az összfelhasználók pusztán 5 százalékát teszik ki, mégis ők adják a teljes forgalom 30 százalékát. Szerinte ezért nemsokára elkerülhetetlen lesz a nagyfelhasználók díjának emelése. Bizakodva figyelik a GTS Datanetnél az internet iránti érdeklődés gyors és folyamatos növekedést. Szathmári Géza úgy látja, sokkal erőteljesebb kormányzati támogatásra volna szükség az internetpenetráció felgyorsítása érdekében, mint ami jelenleg van. Az önkormányzatok e-fejlettsége is sok kívánnivalót hagy maga után. Nagy elmaradások mutatkoznak a jogi környezet megteremtésében és a megfelelő jogharmonizációban. Tehát előbb a kormányzati tartalom fejlődése, később pedig a streaming és a filmletöltések általánossá válása adhat nagy lökést a netpiacnak.
Vevőcsalogatás
Bóna Ákos, a www.isite.hu szerkesztőségvezetője szerint azért nem neteznek az emberek, mert a többségüknek még mindig drága a szolgáltatás, illetve érdektelenek a netezéssel szerzett előnyök.
A Matáv diktálja az árakat. A többi szolgáltató kénytelen követni, és 5-10 ezer forint közé belőni a havi díjakat, ha versenyben akar maradni. Az internetszolgáltatók között ma ár- és szolgáltatásverseny van. Bóna Ákos elmondása szerint előfordul, hogy olcsóbban kínálnak korlátlan csomagot, mint korlátost.
A Vivanet elsőként lépett ki a korlátos Flexi ADSL-el, mégpedig 3 ezer forintos vevőcsalogató árral. A GTS Datanet pedig egyik ajánlatában például azt kínálja, hogy két hónapig nem mér forgalmat, tehát az első hónapban korlátlan használatot ad ajándékba. A Tvnet is ügyes eladástechnikát alkalmaz. Csak alapdíjat fizettet, és minden megkezdett 10 megabájt után 39 forint+áfát. De maximum díjfizetést is megszab, a felett már nem számláz. Tehát gyakorlatilag az ő csomagja is korlátosan korlátlan.
A flotta ADSL-nek sokkal nagyobb népszerűségnek kellene örvendenie, de mégis döcög. Ezt érthetelennek tartja Bóna Ákos, viszont arról meg van győződve, hogy a Wi-Fi a jövő.
Sok gondot jelent az internetszolgáltatóknak, hogy a korlátos csomagok esetében meghatározott értékesítési darabszámot kell bevállalniuk ahhoz, hogy a Matáv kedvezményes nagykereskedelmi árára jogosultak legyenek. Kötbérezik őket, ha nem teljesítik az értékesítési mennyiséget.
A hazai internetszolgáltatók szinte egybehangzó véleménye szerint a kormány akaratából várhatóan 15 százalékkal csökkenni fog a korlátlan internetkapcsolati csomagok ára. December végén duplázott sávszélességet a vezető távközlési szolgáltatónk, de február 1-jével tette ezt hivatalossá, tehát 2005. február 1-jétől gyorsabban netezhetünk, ugyanannyi idő alatt több anyagot, file-t, videoanyagot tölthetünk le a világhálóról. Azaz tölthetnénk le, ha korlátlan lenne adatforgalmunk, de vajon az lesz továbbra is?
Magyarország DSL-felhasználóinak száma 2004 decemberében lépte át a 200 ezret, világviszonylatban pedig ez már a 100 millióhoz közelít. Néhány héten belül a globális DSL felhasználók száma ténylegesen elérheti a 100 milliós számot. Egyes elemzők szerint 2010-re pedig e felhasználói tábor nagysága megközelítheti az 500 milliót. A jövőbe látók szerint az internettartalmak rohamos fejlődése hamarosan megváltoztatja a szélessáv jelenlegi használatát. Napi szükségletté válik az internethasználat a lakosság széles körénél is, s a böngészés átalakul szélessávú interaktivitássá.
Császár Zoltán: "Az EU-tól átvett finanszírozási feltételrendszer - az előfinanszírozási kötelezettség, a bankgaranciával kapcsolatos elvárások - a hazai kisvállalkozásoknak nem kedveztek"
Szathmári Géza: "Sokkal erőteljesebb kormányzati támogatásra volna szükség az internetpenetráció felgyorsítása érdekében, mint ami jelenleg van"
Bóna Ákos: "Előfordul, hogy olcsóbban kínálnak korlátlan csomagot, mint korlátost"
Terjedőben vannak a komplex internetszolgáltatói csomagok, amiben az eddig említetteken kívül e-kereskedelmi megoldásokat, webes marketingszolgáltatást, valamint on-line megjelenést is kínálnak a piaci szereplők.
Tavaly év végén a legtöbb szolgáltató (a kábelszolgáltatók is) az előfizetők nagy örömére a díjak módosítása nélkül megduplázta a sávszélességet.
Nagyon sok pályázati lehetőség volt, melyek főként a netes aktív megjelenést és a kereskedelmet támogatták.
Az alap dial-up
Dial-upos, azaz betárcsázós csomagból elég széles a kínálati paletta. Van előfizetéses, prepaid (előre fizetett) és ingyenes változat, s választható a minimum másodpercenként 384 kilobit letöltési sebességű ADSL-kapcsolat. A legolcsóbb, forgalomarányos 512/96 sebességet biztosító otthoni csomag ára havonta 3920 forint plusz áfa, melyhez 3 darab e-mail címet és 2 megabájt webtárhelyet is kap a megrendelő.
Magyarázó
Szerver hoszting (területbérlet és folyamatos internetkapcsolat): Az internet fejlődésével egyre nagyobb a jó minőségű, folyamatosan elérhető és gyorsan letölthető weboldalak iránti igény. Ahhoz, hogy egy vállalat magas színvonalon jelenhessen meg a világhálón, biztosítani kell webszervere folyamatos működését és hálózati kapcsolatát. A szerver hoszting szolgáltatás a szervereket és távközlési berendezéseket egy erre tökéletesen alkalmas térben (gépteremben) helyezi el, amely a zavartalan működés alapfeltételeit (szünetmentes áramellátás, klimatizálás) biztosítja, és a szervergép folyamatos internetkapcsolattal rendelkezik.
Az elmúlt évek során folyamatosan bővült a szerver hoszting szolgáltatás előnyeit kamatoztató cégek köre: a webdesign-vállalkozások, az internetszolgáltatók, a számítástechnika és a reklám területén működő cégek, a médiavállalatok mellett megjelentek köztük a pénzügyi és ingatlanszektor képviselői, a tanácsadó vállalatok és márkaképviseletek is. (www.isite.hu)
Co-location (területbérlet egy szerverszámítógépek elhelyezésére alkalmas gépteremben): A szolgáltatás igénybevétele olyan vállalatok számára megtérülő befektetés, amelyek nemcsak egyszerű vállalati honlappal vannak jelen a világhálón, hanem összetettebb internetes és intranetes rendszert alakítottak ki. Kommunikációs szoftvereket, adatbázisokat használnak, portált vagy belső rendszereket üzemeltetnek, vagy meglévő informatikai alap-infrastruktúrájukat kívánják duplikálni. Számukra fontos, hogy oldalaik állandóan, nagyszámú látogató részére elérhetők legyenek mind külföldről, mind pedig belföldről gyorsan és könnyen le lehessen őket tölteni, és el lehessen érni.
ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line): Az ADSL a digitális telefonvonalak olyan típusa, amelynél az elérhető fel- és letöltési sebességek eltérőek, aszimmetrikusak. Óriási előnye az ISDN-hez képest, hogy a havi előfizetési díjon felül nem kell további telefonköltséget fizetni érte, továbbá hogy a legalacsonyabb sebességű csomag is hétszer gyorsabb letöltési sebességet tesz lehetővé, mint az ISDN.
BÉRELT VONAL: A bérelt vonal állandó, napi 24 órás összeköttetést biztosít két számítógép között. A bérelt vonalak segítségével például nagyobb cégek egymástól távol eső telephelyei köthetők össze. A távközlési költségek előre kalkulálhatók, mert nincs percdíj, csak az igényelt sávszélességnek megfelelő havi díj.
DSL: Korszerű, nagysebességű adatátvitelre alkalmas digitális telefonvonal.
ISP (Internet Service Provider): Internetszolgáltató.
KÁBELTÉVÉ-INTERNET: A telefonhálózatok első számú vetélytársa a szélessávú internetszolgáltatás területén. Az ADSL-el szemben azonban hátránya lehet, hogy romlik a szolgáltatás minősége az aktív egyidejű felhasználók számának növekedésével.
MIKROHULLÁMÚ INTERNET: A felhasználó számítógépe nem telefonvonalon, hanem a mikrohullámú hálózaton keresztül kapcsolódik a világhálóra. A hálózati kapcsolat a számítógép bekapcsolásakor automatikusan felépül, és mindaddig fennáll, amíg a számítógép bekapcsolt állapotban van.
SDSL (Symmetrical Digital Subscriber Line): A digitális előfizetői vonalak azon változata, amelynél a fel- és a letöltési sebesség mindkét irányban megegyezik. Ellentétben a népszerű ADSL-el, ez a szolgáltatás kimondottan ipari környezetben terjedt el.
VDSL (Very high-speed Digital Subscriber Line): A megoldás lényege, hogy a szolgáltatók akár háromszorosan is kihasználhatják a telefonvonal nyújtotta adatátviteli lehetőségeket, jó minőségű video-, adat- és hangátvitelre
Wi-Fi (Wireless Fidelity): Az IEEE 802.11b számú szabvány könnyebben megjegyezhető márkaneve. A Wi-Fi-t támogató eszközökkel rádiós adatátviteli összeköttetést lehet létrehozni, az ilyen hálózatok a 2.4 gigahertzes frekvenciasávban működnek.
Európai szélessávú-piaci körkép
Az EU-ban - hasonlóan Magyarországhoz - két technológia, a DSL és a kábeltévé alapú dominál a szélessávú piacokon (95 százalékos részesedés). Mindkét hozzáférés esetén szinte kizárólag a hálózat tulajdonos nyújtja az internetszolgáltatást. Az uniós országokban négyféle DSL kiskereskedelmi modell honosodott meg. Első az úgynevezett teljes unbundling, amikor az alternatív szolgáltató a helyi hurkot teljesen megvásárolja, és azon csak ő nyújt telefon- és ADSL-szolgáltatást, a sávszélességet is maga állítja be (például Németország). A második modell a bitfolyam-hozzáférés, amikor az alternatív szolgáltató a helyi hurok DSL részét veszi meg, és azon nyújt internetszolgáltatást, míg a telefonszolgáltatás a hálózattulajdonosnál marad, aki a sávszélességet is beállítja (például Egyesült Királyság). A viszonteladás-modellnél a telefontársaság az előfizetőtől az ISP-ig "viszonteladja" a DSL-hozzáférést, amin csak olyan sávszélesség nyújtható, amelyet a telefontársaság beállít (például Franciaország és Magyarország). A negyedik DSL kiskereskedelmi modellnél a telefon-előfizetést és a DSL-alapszolgáltatást a telefontársaság adja, az internetet viszont külön ISP-től kell megvenni (például Németország, Deutsche Telekom).
Tavaly az EU 15 tagországában az otthoni internetpenetráció átlagban elérte a 39 százalékot, a legalacsonyabb értéket Franciaország és Spanyolország (28%), míg a legmagasabbat Svédország produkálta (73%). Az otthoni szélessávú-penetráció az EU 15-ben tavaly átlagosan 12 százalékos volt, a két szélsőséges értéket Olaszország (3%) és Hollandia hozta (36%). Magyarországon az internetpenetráció mindössze 14 százalékos, viszont az internethozzáférések hozzávetőlegesen 45 százaléka szélessávú. Ez kiemelkedően jó arány, így várhatóan már év közepére elérjük a 2006 végére kitűzött EU-célt, az 50 százalékot. Az EU régi tagállamaiban a DSL és a kábelinternet aránya különben átlagosan nyolc a négyhez, hazánkban 4,5 a 2,5-höz. A hozzáférési módok változása mindenesetre egész Európában a DSL-technológia dominanciáját vetíti előre.
