Elmúlik-e, hogy az önkormányzatok, azok műszaki osztályai szubjektív módon játszhassanak az előírásokkal, kivált, mert az országos területi és építési követelmények vagy a régi budapesti szabályozás sok tekintetben elavultak, nem eléggé egzaktak, és megszorítóbbak az általános európai normáknál? A kérdésbe csomagolt állítás Finta Józseftől származik, a neves építész körülbelül egy esztendeje - még az ország európai uniós csatlakozása előtt - voltaképpen sürgette az építéshatósági felügyeleti rendszer átalakítását. Tény, hogy mindmáig csak papíron létezik az építési törvény módosítása, de az is tény, hogy a jelenleg érvényes szabályozás nem akadálya annak, hogy az általános európai normák alapján működjön a honi építésügy.
A jogi környezet korszerűsítése a második félévben várható - tudtuk meg az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal szakmai titkárától, Bedő Katalintól -, ekkor kerül a törvény a kormány, majd a parlament elé, s vélhetően jövő januártól lesz hatályos.
Új hatósági rendszer
Az engedélyektől eltérő, a szabálytalan építés, tervezés ma is megakadályozható, büntethető. De a valóság az, hogy nincs egységes, következetes jogalkalmazás. Az építésügyi hatóság nem egységesen irányított intézményrendszer, az építtető és építő szervezetek rendszeresen küzdenek azzal az anomáliával, hogy az állami feladatnak számító elsőfokú hatósági munkát önkormányzati környezetben, a jegyzőkhöz "telepítve" végzik. Az új jogszabály ehelyütt jelent majd érdemi változást, tekintettel arra, hogy kialakítják a kistérségi építésügyi hatóságok rendszerét.
A hatósági teendők tehát továbbra is az állam feladatkörébe tartoznak. A szakma központi felügyeletét az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal látja el, amely azonban jelenleg nehezen gyakorolhatja jogosítványait, mivel a jegyzők egy másik hierarchia függelmi rendszerébe tartoznak. Ezt pedig csak tetézi, hogy jelenleg körülbelül 560 helyen végeznek kiemelt építésügyi hatósági munkát. Ezek az intézmények a felelősei az építési, fennmaradási, használatbavételi engedélyeknek. Csakhogy ilyen "városi" hivatalokból hol újak keletkeznek, hol pedig megszűnnek, s általános jellemzőjük a szakemberhiány, az információhiány, sőt ezek a hatóságok gyakran nem mentesek a befolyásolástól sem.
Körvonalazódik tehát, hogy körülbelül 170 helyre, célszerűen a kistérségi központokba települnek az építésügyi hatóságok. Átlátható lesz a rendszer, megszűnéstől, máshová településtől nem kell majd tartani, így attól sem, hogy a szakemberek elfogynak, hiányoznak. A jegyzői kompetenciából pedig kikerülnek a kistérségi központok építésügyi hatóságai. Az önkormányzatok ódzkodtak eddig, nem akartak megválni e presztízsfeladattól, de ugyancsak ebben a körben látják valóban hasznosnak, hogy elejét lehet venni az építési hatósági ügyek miatti polgármestereket, jegyzőket érő támadásoknak.
Környezetváltozás
Lényegi változás lesz, hogy a kivitelezéseket ellenőrző, ma húszegynéhány fős "hálózat" helyét működőképes intézményrendszer foglalja majd el. Jelenleg az építésfelügyelet emberei a közigazgatási hivatalok alkalmazásában állnak, s csak néhány helyen vannak egynél többen azok a munkatársak, akik ellenőrzik a kivitelezéseket. Nekik kell látniuk az engedély nélküli, avagy engedélytől eltérő, nem megfelelő minőségű építkezéseket, s az ő dolguk a szankcionálás is. A húszegynéhány ellenőr helyett is 170 fős, szintén a kistérségeket "lefedő" csoport kezdheti majd el a munkáját. Természetesen a hatósági és a felügyeleti teendőket különválasztva.
A lényeg mind a két szervezeti újításnál az, hogy az építőipari vállalkozások kiszámítható, átlátható környezetben tudjanak végre dolgozni. A cél nem az, hogy bürokratikus falakat építsen a jogalkotó. Tény, hogy maradnak az építési engedélyezési eljárásokat igénylő ügyletek a jövőben is, de ésszerű és lehetőleg egyszerűsített "papírmunkát" követelnek majd meg.
Ahol viszont engedélyre, hatósági jóváhagyásra van szükség, ott - éppen az építtető és a kivitelező érdekeit szolgáló módon- az ellenőrzést is hatékonyan kívánják működtetni. Erre példa, hogy a kezdés bejelentésének kötelezettsége építtetőnek és építőnek egyaránt egyértelmű feltételeket teremt majd, vagy hogy az építési hatóság meghatározott időn belül ellenőrzi a kiviteli terv és a felelős műszaki vezető meglétét. Vagyis a startra is látható, átlátható feltételek között kerülhet sor.
A következetes végrehajtás intézménye
Szinte minden beruházáshoz építésre van szükség, következésképp engedélyezésre és kiszámíthatóságra, a munkák tervezhetőségére, átláthatóságára. Az nem járható út, hogy csak azért, mert hatósági vonzatuk is van az építkezéseknek, a beruházók ne kalkulálhassanak a munkálatok időigényével, költségeivel. Bedő Katalin utal is rá: nemrégiben egy multinacionális cég egyszerűen ki akart vonulni a magyar piacról azért, mert alapvető eljárási tévedések miatt komoly problémái keletkeztek egy építkezésnél. A hatóságnak ugyan igaza volt, de nem járt el megfelelően, szakszerűen és következetesen, továbbá a szükségesnél jóval hosszabb ideig tartott az eljárás.
Ez az eset éppen a nemzetközi vállalat miatt feltűnő volt, de sokkal több hazai vállalkozás találkozik nap, mint nap a hatóságokkal és nemritkán a hozzájuk vezető kiskapukkal. A kistérségi rendszer a következetes végrehajtás intézménye lesz, mégpedig úgy, hogy az építőnek és építtetőnek - mérettől, építkezése, beruházása jellegétől függetlenül - az újfajta bürokrácia átlátható, tervezhető segítőjévé válik. Ha a törvényt elfogadják, már egy év múlva is.
Az nem járható út, hogy csak azért, mert hatósági vonzatuk is van az építkezéseknek, a beruházók ne kalkulálhassanak a munkálatok időigényével, költségeivel.
Építő pénzek
Jelenleg nem sok olyan központi támogatás vagy regionális fejlesztés fut, amely akár közvetve is az építési vállalkozóknak hosszabb távon munkád adna. Az építéskivitelezési és -szerelési cégek a Fészekrakó Programon túl alapvetően a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül meghirdetett uniós pályázatokból húzhatnak hasznot, ezek között vannak ugyanis olyanok, amelyek támogatást nyújtanak infrastrukturális és nagyobb ingatlanberuházásokra. Ilyen szempontból a leghasznosabbnak a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) mondható, pontosabban ennek beruházásösztönzési pályázatai.
A GVOP 1.1.2-es például a legalább 100 millió forintos elszámolható költséggel létrehozott regionális vállalati központokat támogatja. A projektgazda támogatást igényelhet többek közt a szükséges infrastruktúra és ingatlanok építésére, korszerűsítésére, a kiviteli tervek elkészítésére, amelyekre a hatályos törvényi szabályozás értelmében közbeszerzési felhívást kell közzétennie. Ezekre olyan cégek jelentkezhetnek, amelyek érdekeltek épületek, létesítmények kivitelezésében, ivó-, ipari- és tűzi víz és korszerű tűzvédelmi hálózat kiépítésében, földgázvezeték, gázfogadó állomás, eső- és szennyvízelvezetésben, szennyvíztisztítók, iparvágányok, távhővezetékek, parkolók és utak építésében.
Ezeken túl a termelési tevékenységhez szükséges épületgépészeti beruházásokat, meglévő épületek átalakítását, korszerűsítését is támogatja a nagy hozzáadottérték-tartalmú és magas minőségű feldolgozóipari termékek gyártására alkalmas termelőkapacitások létrehozását támogató GVOP 1.1.1-es kiírás. Az 1.2.1-es jelű felhívás vállalkozások versenyképességének javítását olyan komplex, minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő telephelyek, innovációs központok, inkubátorházak kialakításával szolgálja, amelyek esetében a minimális projektméret 50 millió forint. Az 1.2.2-es felhívás pedig a több vállalkozás kiszolgálására alkalmas logisztikai központok létesítéséhez, bővítéséhez nyújt pénzügyi segítséget.
A GVOP-on kívül lehetőségeket rejteget a Regionális Operatív Program (ROP) is, a tavaly idő előtt lezárt, önkormányzatoknak szóló turisztikai, útfejlesztési és város-rehabilitációs nyertes pályázatok a támogatási szerződések aláírásával folyamatosan a közbeszerzés fázisába fognak kerülni. Ezeket a ROP-kiírásokat azonban a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal közlése szerint a túligénylés miatt nagy valószínűséggel nem nyitják meg újra. Közlekedési infrastrukturát érintő beruházásokat támogat az unió országok közti kapcsolatok ápolására létrehozott Interreg Programja is. Az elmúlt hónapokban kihirdetett szlovák-ukrán, román-szerb, szlovén-horvát és osztrák alprogramok pályázatai a határon átívelő hatást kifejtő projekteket támogatják (bővebben lásd a Piac és Profit 2005. februári számát).
Végső soron a köztudatba egyre inkább beszivárgó PPP (Public Private Partnership) is jó üzletet jelenthet az építési vállalkozásoknak. Főleg, miután a kormányzati lépések azt a látszatot keltik, hogy egyre több tömegszerű, állami feladatot képező beruházásba engednék be a magánszférát. Ilyen például a Nemzeti Sporthivatal Sport XXI névre keresztelt létesítményfejlesztési programja, amelynek keretén belül 2006 végéig mintegy 50 milliárd forint értékben tornatermek, tanuszodák, illetve korszerű sportcsarnokok épülhetnének magánpartner bevonásával.
