Átgyúrná, kiegészítené és egy kalapba - pontosabban: egy ablakba - tenné a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) az összes, különböző helyen, szervezetben és módon működő, a hazai vállalatokat versenyképességének növelésére szánt állami támogatást.

- Mit jelent a támogatásközvetítési egyablakos rendszer a gazdasági tárca víziójában?

- Az egyablakos rendszer lényege, hogy a befektetés- és exportösztönzéshez kapcsolódó összes tevékenység egyetlen szerv, a GKM felügyelete alá tartozzon. A szolgáltatásnak fel kell ölelnie valamennyi olyan támogatást, információt és kijárási jellegű tevékenységet, amely a hazai vállalkozókra és a külföldi befektetőkre háruló anyagi és adminisztratív terheket csökkenti. Nagyon fontos forrástérképszerepe lesz a rendszernek. Ha majd valaki bemegy a befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökség, az ITDH valamely irodájába a beruházási ötletével, megtudhatja, hogy honnan és mennyi pénzhez juthat pályázatokon keresztül, milyen hitelek, képzési támogatások vehetők igénybe. És lehetőség lesz arra is, hogy a projekthez fűződő adminisztráció egy részét is "kihelyezzék" az állami szervekhez. Az állami szervek együttműködésének erősítésére a gazdasági tárca, az ITDH, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium, valamint a regionális fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter részvételével nemrég közös testület jött létre.

- Tehát végeredményben az ITDH bevonásával jelenleg működő, nagyberuházásokra hangolt szisztémát kiterjesztik a külföldi és belföldi kis- és közepes méretű projektekre és cégekre?

- Ennél sokkal többről van szó. Ez teljes ügyfélkövető rendszer lesz. Bármilyen szerven, akár a GKM-en, akár a foglalkoztatási minisztériumon vagy más csatornán keresztül jönne be a külföldi befektető, bekerülne az adatbázisba. Tudni fogjuk, mi érdekli, eddig kikkel tárgyalt, és mit mondott, milyen válaszokat kapott. Azt, hogy hol vannak leányvállalatai, és azt is, hogy esetleg végül elment-e a szlovákokhoz vagy sem.

- Mikorra és milyen forrásokból épül fel az egyablakos rendszer?

- A rendszer háromszintű lesz, és három szakaszban hozzuk is létre. Az első szint az úgynevezett információs "egyablak" megnyitása. Ennek alapjai az ITDH-ban ma már megvannak. Itt a befektetők egycsatornás kiszolgálása folyik majd, azaz megkaphatják a gazdasági környezetre, szabályokra vonatkozó információk teljes körét. Az ügynökségnél - jelentős informatikai fejlesztés mellett - 2005-ben a központi államigazgatás által kezelt és a befektetések szempontjából releváns információkat tartalmazó regionális és helyi szintű adatbázisokat összekötjük az ITDH információs rendszerével. Az adatok feltöltésével a tervek szerint jövő ilyenkor végzünk. A 2006-ban kialakítandó második szint, a támogatásközvetítési egyablak kinyitása. Ez - a konkrét befektetők megkeresésére - egyetlen, egységes opciós ajánlati csomagban kínálja majd a beruházáshoz igénybe vehető valamennyi állami támogatási lehetőséget. A harmadik szinten, az adminisztratív-engedélyezési egyablak megnyílásával a létrejövő beruházásokkal kapcsolatos valamennyi engedély egy helyen - az ITDH-nál - igényelhető és adható ki majd. Mivel ennek a szintnek a kialakítása az előzőeket jelentősen meghaladó jogszabály-előkészítő munkát igényel, ez az előző két lépcsőt követően épül ki. A három szint kiépítését az Európai Unió és az idei költségvetés finanszírozza. Február elején aláírtuk a szerződést, és nemsokára kiírjuk a közbeszerzési felhívást is.

- Az egyablakos rendszer milyen intézményi változásokat von maga után?

- Az új támogatásközvetítési rendszerben az ITDH kulcsfontosságú lesz, ezért stratégiai szerepét növelni kell. Szükség van a szervezet megújítására, egy proaktív, kisebb, dinamikusabb, szolgáltatóbb, ügynökségi típusú szereplő megjelenésére a magyar nemzetgazdaság promóciója érdekében.

- A szervezeti- informatikai fejlesztéssel párhuzamosan a befektetésösztönzés kategóriáját is újraértelmezi a GKM. Milyen változások várhatók a támogatási palettában?

- A minisztérium befektetésösztönzési stratégiájának újrafogalmazása több pont mentén zajlik. Egyfelől tovább akarjuk támogatni az ötvenmillió euró fölötti, nemzetgazdasági szempontból fontos nagyberuházásokat, azzal hogy kiemelten kezeljük és egyedileg támogatjuk őket. Másfelől tervezzük a tíz- és ötvenmillió euró közötti beruházások közvetlen támogatási eszközeinek kidolgozását is a kis- és középvállalkozások erősítése és a beszállítói hálózat továbbfejlesztése érdekében. Az ilyen méretű projektek ugyanis jelenleg nem sok támogatásban részesülnek, amin záros határidőn belül változtatni fogunk. Célunk továbbá, hogy már ebben az évben bevonjuk ezt a projektkört az egyablakos rendszerbe. Ezen túl a Gazdasági Vesenyképesség Operatív Program, azaz a GVOP beruházásösztönzési forrásainak hatékonyabb, gyorsabb és ütemesebb felhasználása érdekében az idei pályázatok igénybevételi feltételeit vonzóbbá tesszük: a belépési küszöbök csökkennek, és a maximálisan adható támogatási értékhatárok emelkednek. Ezeken túl, a költségvetési tárgyalások függvényében, tervezzük az EU-s pályázatokat kiegészítő, nemzeti forrásokból finanszírozott SMART Hungary program újbóli kiírását is. Továbbá az államilag támogatott hitelek is fontos szerepet játszanak, a Magyar Fejlesztési Bank nemrég hirdetett meg három új, vállalkozóknak és önkormányzatoknak szóló hitelterméket, amelyeket idén újabbak követnek.

- Tehát ezek a támogatási formák majd mind bekerülnek az egycsatornás rendszerbe. A vállalkozásokat megcélzó uniós pályázatok integrálására van-e lehetőség?

- Az egyablakos támogatásközvetítési rendszer bevezetését követően az EU társfinanszírozásba bevont forrásai - elsősorban a GVOP pályázatok - felhasználásának 2005-ös eljárásrendje az eddigiekhez képest változatlan marad, mivel azt az unióval egyeztetett, kötött rendszer szabályozza.

- A támogatásközvetítési rendszer hoz-e újat az exportösztönzésben?

- Magyarország a globális versenyben akkor lehet igazán sikeres, ha az élvonalat tekinti mércének. Alkalmazkodva a realitásokhoz, erőforrásaink koncentrált felhasználásával kell megtalálni a kitörési pontokat: inkább kevés területen kerüljünk a legjobbak közé, mintsem hogy minden területen középszerűek legyünk. Ezért a támogatási rendszer elsősorban az infokommunikációs és a biotechnológiák, a gyógyszer- és autógyártás, az alternatív energia és a környezetbarát technológiák, a specializált turizmus, valamint a regionális szolgáltató központok irányába mutat. Mindezekből kiindulva a promóciós tevékenység során is az ágazati prioritások mentén kívánunk haladni az exportösztönzésben. Ehhez kapcsolódik az államilag támogatott hitelekkel megvalósuló exportfinanszírozás és az exporthitel-biztosítás fejlesztése. Az exportfejlesztő tevékenységet a termékkör bővítésével, a munkamódszerek fejlesztésével és nagyobb piaci aktivitással fokozatosan az uniós országok szintjére kell emelni. Hasonlóan fontosnak tartjuk a nemzetközi közbeszerzések nyújtotta szállítási lehetőségek vállalati kihasználásának elősegítését. E téren a csatlakozással új piaci lehetőségek nyílnak meg a magyar vállalatok előtt. A nemzetközi tapasztalatokat is felhasználva az exportfejlesztésben új elemet jelenthet a tanácsadói szolgáltatások kiterjesztése, az információs társadalom és tudásalapú gazdaságfejlesztés keretében az infokommunikációs technológiák alkalmazásának elterjesztése. A víziónk az, hogy Magyarország a tudásalapú gazdaságra, az innovációra és a hi-tech iparágakra épülő regionális központ legyen az EU-ban.