Brüsszel május második hetében fogadta el az Új Magyarország fejlesztési tervet (ÚMFT), amelynek alapján 6875 milliárd forint uniós forrás áll majd az ország rendelkezésére 2007-2013 között. A dokumentum rögzíti, hogy Magyarország milyen területekre mennyi pénzt költhet ebből a keretből a következő hét évben. A legnagyobb rész, összesen 1703 milliárd forint (265 forintos euróárfolyamon számítva) a közlekedés operatív programra (KOP) jut.
Az ÚMFT keretében az idén mintegy 200 pályázati kiírás lesz nyitva, ebből január óta 18-at tettek közzé 59 milliárd forint keretre, közülük 8 kifejezetten a mikro- és kivállalkozásoknak szól, a regionális operatív programokból pedig két régióban ipari parkok fejlesztésére írtak ki pályázatot. Az ÚMFT operatív programjairól még folynak a tárgyalások az unióval, az egyeztetések a nyár első felében lezárulnak. Ezt követően fogadja majd el a kormány a két évre szóló akcióterveket, így a nyár végén, ősz elején dömping várható a pályázati kiírásokból.
A kkv-k számára megalkotott uniós Jeremie programban a következő hét évre 175 milliárd forintot különítettek el, ami várhatóan 2 ezer milliárd forint forrást mozgat meg. A 175 milliárdból 35 milliárd a mikrovállalkozások finanszírozására fordítható. A mikrohitel népszerűsítésére és elérhetőbbé tételére azért is szükség van, mert a magyar vállalkozások mintegy 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ez az arány 15-20 százalék. Ennek egyik oka, hogy a kisebbek nagy része nem tud bekerülni a banki finanszírozási körbe. A változások megteremtik az ügyfelekért folytatott versenyt a pénzintézetek között.
Marc Scublin, az Európai Beruházási Alap igazgatója szerint a Jeremie választható eszköz, nem minden tagállam dönt úgy, hogy strukturális alapjain keresztül alkalmazza a kis- és középvállalkozások pénzügyi támogatására. A kezdeményezést igénybe vevő tagállamok létrehozzák a Jeremie holdingalapot, illetve egy pénzügyi közvetítőt, majd pénzügyi társintézményeket választanak pályázattal. A Jeremie-alap pénzügyi eszközök széles skáláját - tőkekonstrukció, hitel, garancia - foglalhatja magában, segélynyújtásra azonban nem ad lehetőséget.
Társadalmi megújulás
A társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) olyan sikeres beavatkozásokra irányul, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és amelyekhez az infrastrukturális hátteret, a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést elsősorban a társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP), illetve a regionális operatív programok biztosítják. Finanszírozásának hátterét az Európai Szociális Alap és a kapcsolódó hazai források képezik.
A TÁMOP a növekedést és a foglalkoztatás bővítését elsősorban munkaerő-kínálati intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével segíti. A szélesedő munkaerő-kínálatban rejlő lehetőségek azonban csak akkor használhatók ki, ha növekszik az álláskeresési aktivitás, csökken a munkaerő-piaci és a társadalmi diszkrimináció mértéke, és mindezek mellett javul az összhang a kínált és a keresett képzettségek, képességek között, továbbá, ha az egészségkultúra terjedésével nő az egészséges munkaerő aránya. A foglalkoztatás bővítéséhez tehát a munkaerő-kínálat minőségének és foglalkoztathatóságának javításán, valamint az aktivitás növelésén keresztül vezet az út.
A TÁMOP beavatkozási területein a TÁMOP keretében összesen 966 milliárd forint (4097 millió euró) áll rendelkezésünkre a hazai munkaerő fejlesztésére, míg a TIOP 539 milliárd forintot mondhat magáénak.
A TÁMOP keretein belül jelenleg egy pályázati ablak van nyitva, a TÁMOP-2.1.3/07/1 kódszámú, a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi képzéseinek támogatására. Pályázni lehet szakmai és az Európai Unióval kapcsolatos képzésekre, ha azok a vállalkozás alapító okiratába a pályázat benyújtásakor bejegyzett tevékenységi körökhöz kapcsolódnak.
Támogatás kérhető a vállalkozás működésével kapcsolatos (pénzügyi, számviteli, adó-, vám-, társadalombiztosítási stb.) képzésekre, idegen nyelvi képzésre, számítástechnikai, informatikai, munka- és egészségvédelemi oktatásra, valamint vezetőképzésre a vállalkozás vezető tisztségviselői és középvezetői számára. Ez azonban csak abban az esetben támogatható, ha a pályázatban az említett képzéstípusok közül legalább egy már szerepel.
A pályázati kiírás keretein belül kizárólag akkreditált intézmény által nyújtott, OKJ-s vagy akkreditált képzés vehető igénybe. A képzés akkreditációs tanúsítványát a szerződéskötéshez kell benyújtani.
Turisztikai fejlesztések
Április 23-án megjelentek az ez évi regionális turisztikai pályázatok. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a Turisztikai Célelőirányzat keretének terhére, a 9 turisztikai régióban összesen 24-et hirdetett meg, 890 millió forintos keretösszeggel. Ezeken önkormányzatok, gazdasági társaságok, vállalkozók és civil szervezetek indulhattak.
A pályázatok keretében támogatott célok régiónként, az igényeknek megfelelően változók voltak, a legfőbbek közöttük: a termékfejlesztés, a marketingtevékenység, a hálózatépítés, a klaszterek, táblarendszerek kialakítása, valamint a turisztikai vonzerővel bíró 2007. évi rendezvények megvalósítása.
A Balaton régióban mindezek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhettek turistautak, tanösvények kialakítására és animátorok foglalkoztatására is, utóbbira például maximum 1 millió forintig.
A pályázatok nagyobbik része vissza nem térítendő támogatást nyújt.
#page#
Kulturális vidékfejlesztés
A vidékfejlesztés céljaira 2007-2013 között több mint 200 milliárd forintot vehetnek igénybe a pályázó települések. Az integrált közösségi terek kialakítására és a vidéki örökség megőrzésére mintegy 30-30 milliárd, a gazdaság és a szolgáltatások fejlesztését szolgáló célokra csaknem 110 milliárd, a LEADER programra pedig 74 milliárd forint pályázati pénzzel számolhatnak.
Több régióban egyszerre kezdődött meg a szerződések aláírása. Eddig mintegy 1300 pályázat esetében született kötelezettségvállalás. A LEADER akciócsoportok területén működő civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok közösen dolgozták ki a vidék felzárkóztatására, munkahelyteremtésre, helyi termékek előállítására és értékesítésére, környezetvédelemre, turizmusfejlesztésre, hagyományőrzésre, integrációteremtésre irányuló terveiket.
A közhasznú egyesület tájékoztatása szerint a már bizonyosan megvalósuló pályázatok eddig több mint 2,8 milliárd forintot tesznek ki. A nyertes pályázóknak 2008 szeptemberéig kell megvalósítaniuk ötleteiket.
Molnár Katalin, a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület elnöke szerint a program sikere bebizonyította, hogy a magyar vidék képes az együttműködésre, arra, hogy helyi szinten, széles körű összefogással civilek, vállalkozók és önkormányzatok közös célokat jelöljenek ki, és tervezzenek meg.
A kormány - a közelmúltban parlamenti vitára is bocsátott - kulturális stratégiáját rögzítő dokumentum legmeghatározóbb fejezete a kulturális vidékfejlesztés. Erre a célra még soha nem jutott akkora összeg, mint amennyi a következő hét évben rendelkezésre áll majd: a központi költségvetésben, a bérköltségekkel együtt, évi 100 milliárd forint szerepel.
Az együttműködés értelmében támogatják az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében megvalósuló integrált, többfunkciós közösségi és szolgáltató központok létrehozását, továbbá a meglévő könyvtári és közművelődési intézmények felújítását, infrastruktúrájuk fejlesztését. 1200-1500, elsősorban ötezer lakosúnál kisebb településen szeretnének integrált közösségi tereket létrehozni.
Az együttműködés szerint támogatják a helyi hagyományokon és értékeken alapuló gazdaságfejlesztést, az értékes kézműves hagyományok ápolását szolgáló vállalkozások létrehozását, illetve fennmaradását, továbbá "a vidéki örökség megőrzésével és fenntartható fejlesztésével összefüggő falumegújítást".
Regionális programok
A regionális operatív programok (ROP) közül arányaiban Észak-Magyarországon költik majd 2013-ig a legtöbbet a következő hét évben idegenforgalmi fejlesztésekre: a felhasználható 277 milliárd forintból 60 milliárdot.
A hat kiemelt térségben megvalósuló, úgynevezett nagy attrakciókra 16 milliárd forint áll rendelkezésre - ezekben az esetekben az elnyerhető támogatás maximális összege projektenként 2 milliárd forint -, az úgynevezett kis attrakciókra pedig 25 milliárd - egyenként maximum 500 millió - jut. Szállásfejlesztésre és rekonstrukcióra 15 milliárd forintot fordíthatnak a pályázók, a regionális turisztikai menedzsment erősítésére pedig 4 milliárdot. Az elsődleges cél a vendégéjszakák számának növelése a régióban.
Sós Tamás, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke rámutatott, hogy gazdaságfejlesztésre 41 milliárd, településfejlesztésre 82 milliárd, humán közösségi infrastruktúrafejlesztésre 65 milliárd, térségi közlekedésfejlesztésre pedig 29 milliárd forint jut majd a jövőben. Az akcióterv keretében a 2007-2008-as időszakra vonatkozó fejlesztési prioritásokat határozzák meg. A társadalmi vita június 8-án zárul; ezt követően fogadja el a tanács az akciótervet.
Érettebb pályázatok
A pályázatok kiírásán már számos változás érezhető. A kormányzat újragondolt stratégiája: az egyedi vállalkozásoknak nyújtott támogatások helyett a kistérségek, régiók, elmaradt területek fellendülésének biztosítása az uniós pénzekből. Hiszen egy-egy régió felemelkedése sosem egy-két vállalkozó sorsán múlik, hanem a helyi gazdasági, infrastrukturális és nem utolsósorban társadalmi mikroklímától függ.
