Energiapiac: Megregulázott verseny

A kezdeti nehézségek ellenére tavaly megélénkült a szabadkereskedelem a villamosenergia-piacon. Eddig a liberalizáció nyertesei a nagyfogyasztók, hiszen olcsóbban jutnak hozzá a szükséges energiához. Lehetőséget kaptak a bizonyításra új kereskedők, a szabadpiacon működő szolgáltatók. A közüzemi áramszolgáltatók értékesítése azonban jelentősen csökkent, igaz, az ország egyes térségeiben eltérő mértékben.

Itt az áram, az olcsóbb áram - vagy mégsem? Térjünk akkor gyorsan vissza az államilag garantált árakon értékesítő közüzemi szolgáltatóhoz!

Íme, már megint egy magyar sajátosság: az energetikai piac liberalizációjáról szóló törvény alkotói olyan mértékben féltették a szabad verseny kockázatától a fogyasztókat - beleértve az áramszolgáltatóknál tőkeerősebb nagyvállalatokat is -, hogy az áramot vásárló nemcsak arról dönthet, kilép-e a szabadpiacra, hanem arról is, hogy ha ott nem a kedve szerint alakulnak a dolgok, bármikor visszatérhet a régi rendszerbe.

Vagyis nálunk nem a szabadpiaci áramszolgáltatók, illetve áramkereskedők versenyeznek egymással, hanem gúzsba kötve a hatósági áras közüzemi szolgáltatók és a szabadpiac. Ami a fogyasztókat valóban arra ösztönzi - vélhetően ez volt a törvényalkotó szándéka -, hogy különösebb kockázat nélkül váltsanak, a közüzemi szolgáltatókat viszont kihívások elé állítja. S mivel az oda-vissza lépegetés lehetősége miatt szinte pillanatról pillanatra változik a helyzet, ma, amikor a 2001. évi CX. törvény (VET) alapján 2003. január 1-jén megnyitott villamosenergia-piac a harmadik évébe lépett, senki nem tudja pontosan megmondani, hogy a nagyfogyasztók hány százaléka is választotta már az olcsóbb áram reményében a szabadpiaci beszerzést. Becsülni persze lehet, amit a szakemberek meg is tesznek: körülbelül az egynegyede.

Mindenkit másként érintett

A fokozatos piacnyitás során a legutolsó fontosabb dátum 2004. július 1-je volt, és így lassan egy éve már annak is, hogy minden nem lakossági energiafogyasztó maga döntheti el, hogy a közüzemi vagy a versenypiaci feltételek között kívánja-e a szükséges villamos energiát beszerezni. Ezzel egyidejűleg a Magyar Energia Hivatal (MEH) megszüntette az úgynevezett feljogosított fogyasztók nyilvántartásba vételét. A következő lépés majd a hatósági áras áramszolgáltatás megszűnése lesz - az uniós normák szerint 2007 közepén -, illetve amikor a lakosság is a szabadpiacon vásárolhat magának villamos energiát.

Maradjunk azonban egyelőre a jelennél, illetve lássuk az eddigi tapasztalatokat! A fogyasztó, ha a közüzemi szolgáltatójánál - amely, nem lehet elégszer hangsúlyozni, csak hatósági áron adhatja az energiát - jobb ajánlatot kap mástól, szerződését harmincnapos határidővel mondhatja fel. S bár a jól-rosszul sikerült szabályozás minden közüzemi szolgáltatót egyformán érint, az egyes társaságoktól - E-ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat, DÉMÁSZ Rt., ELMŰ Rt., E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt., ÉMÁSZ Rt. és E-ON Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. - mégis eltérő mértékben vándoroltak el a fogyasztók.

A MEH által idén márciusban publikált, ám a múlt évet még csak becslő értékesítési adatai szerint a változás a legnagyobb mértékben az ÉMÁSZ Rt.-t érintette, míg a legkevésbé, bár őket is jelentősen, az E.ON Tiszántúlt. A legnagyobb fogyasztók azonban gyakorlatilag már 2003-ban minden társaság esetében kiléptek a szabadpiacra, vagy megkezdték az előkészületeket ehhez. Kivéve az ország kevésbé fejlett területeit, ahol eleve nincs jelentős számú nagyfogyasztó.

S míg országosan 2003-ban csak lassan bontakozott ki a szabadpiac, 2004-ben felgyorsult a folyamat, és a szakemberek az idén fokozódó piaci aktivitást várnak. Elsősorban azért, mert annak ellenére, hogy az osztrák-magyar áramkereskedelemben a határon átvezető távvezeték szabad kapacitását már hónapokra előre lekötötték, összességében jelentősen bővültek a magyar villamosenergia-kereskedők és -nagyfogyasztók külkereskedelmi lehetőségei. Egyrészt azért, mert az UCTE, a nyugat-európai villamosenergia-rendszer balkáni bővítése megnyitotta az utat a román és a szerb import előtt. Másrészt a magyar energiatermelőknek hagyományosan versenytársat jelentő szlovák-magyar határon is nőtt az importlehetőség.

Mégis, kié a hálózat?

A lassabb indulást, az érthető óvatosság mellett, többek szerint az is magyarázza, hogy 2003-ban a piacnyitás negatív hatással járt a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságára, illetve gondok voltak az elosztórendszerrel. A 2003 novemberében megtartott és a 2004-re vonatkozó, úgynevezett határkeresztező kapacitást értékesítő aukció után például többen panasszal fordultak a MEH-hez. S bár a felügyelő hivatal ezeket végül elutasította, a panaszosok levonhatták a tanulságot: hiába rögzíti a törvény valamennyi piaci szereplő számára egyenlően a kapacitásokhoz való hozzáférés jogát - hiszen akárhányan kereskednek is az árammal, értelemszerűen ugyanazon a meglévő hálózaton keresztül juttathatják el azt az erőművektől a fogyasztóig -, a hálózat használatáért fizetendő díj bizony drasztikusan emelkedhet.

A megoldás érdekében a szakmai hatóság először 2004. január 1-jével szigorított a kötelező átvétel rendszerén, majd miután az nem bizonyult elég hatékonynak, 2004. június 17-étől megváltozott az úgynevezett kötelező zónaidő bontása, és bevezették a mélyvölgy-időszakot. Vagyis a kritikus, leginkább terhelt időszakokban kedvezményes tarifákat alkalmaznak. S bár ezeket az államigazgatási lépéseket megint csak különböző előjellel értékelte a szakma, a terhelési mérések alapján enyhítettek a problémákon. Illetve a 2004 végi, 2005-re vonatkozó kapacitásaukció a korábbinál már sokkal rutinosabban zajlott.

Az elosztórendszer működtetése egyébként a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (MAVIR) Rt. kompetenciája. A MAVIR sorsa azonban hónapok óta kérdéses. Az Európai Unió direktívája szerint ugyanis a rendszerirányítónak kell rendelkeznie magával a hálózattal. Magyarországon viszont a hálózat nem a jelenleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz (GKM) tartozó MAVIR, hanem az állami tulajdonú társaság, a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. tulajdonában van, és annak leánycége, az Országos Villamos-távvezeték (OVIT) Rt. üzemelteti. Ezért elvben kétféle lehetőség merült fel: vagy a MAVIR is az MVM-hez kerül (ez viszont felveti az összeférhetetlenséget az MVM kereskedelmi funkciójával); vagy az OVIT-tal kell összevonni. Döntés lapzártánkig nem született. És bármennyire is az utóbbi megoldás tűnik ésszerűbbnek, a várhatóan még az első félévben az Országgyűlés elé kerülő, a villamosenergia-törvényt módosító javaslatban az első változat szerepel.

Törvénymódosítás - gázzal

A piacnyitás harmadik évében és két évvel a hatósági energiaárak végleges megszüntetése előtt vajon mi indokolja most az energiatörvény módosítását? - merül fel jogosan. A GKM közlése szerint elsősorban az uniós jogharmonizáció. A tervezett módosítások többsége azonban nem a villamosenergia-piacot, hanem a gázpiacot érinti. Ahol tavaly, viszonylag csendben, szintén sikeresnek értékelhető liberalizáció zajlott le, és ahol a versenypiacra lépett nagyfogyasztók a közüzemihez képest mintegy 15 százalékos árelőnyre tehettek szert. Ennél valamivel nagyobb árelőnyt becsülnek egyébként a múlt évre a szakértők a villamosenergia-piacon.

És a jövő? A szabályok tervezett egyszerűsítése mind a villamosenergia-piacon, mind a gázpiacon újabb lendületet adhat a gyakorlati versenyhez.

Hiába rögzíti a törvény valamennyi piaci szereplő számára egyenlően a kapacitásokhoz való hozzáférés jogát, a hálózat használatáért fizetendő díj bizony drasztikusan emelkedhet

Nálunk nem a szabadpiaci áramszolgáltatók, illetve áramkereskedők versenyeznek egymással, hanem gúzsba kötve a hatósági áras közüzemi szolgáltatók és a szabadpiac.

A következő lépés majd a hatósági áras áramszolgáltatás megszűnése lesz - az uniós normák szerint 2007 közepén -, illetve amikor a lakosság is a szabadpiacon vásárolhat magának villamos energiát.

Erőtlen erőművek?

Az energiapiac liberalizálása a közüzemi szolgáltatókat is arra készteti, hogy jobban odafigyeljenek a költségeikre, és elvben ennek következtében egyre kevésbé készüljenek tartalékenergiával a váratlan helyzetekre. Aminek persze - ismét csak elvben - megvan az a veszélye, hogy - mint egyes szakemberek intenek - szükséges erőművi beruházások maradhatnak el. Amelyekről persze majd csak akkor derül ki, hogy szükségesek lettek volna, amikor már hiányzik a pluszkapacitás...

A fosszilis hazai erőművek és a teljes villamosenergia-rendszer működtetésének egyensúlyát azonban nemcsak a versenyben rejlő kockázat és a szabad import ingathatja meg, hanem a megújuló energiaforrások alkalmazása is - teszik hozzá mások. - Márpedig Magyarország nemzetközi kötelezettségben vállalta, hogy 2010-ig megduplázza ezek arányát a teljes energiatermelésben belül. Idetartoznak például a kapcsolt villamos energiát termelő hőszolgáltatók, a vízerőművek, a szélmalmok, a napenergiát hasznosító vagy a biogázzal működő kiserőművek. A környezetre való jótékony hatásuk egyértelmű, ezt senki nem vitatja, így a szakemberek többsége azzal is egyetért, hogy az így termelt áramot a közüzemi nagykereskedőnek kötelező átvennie. A probléma az, hogy a megújuló energiaforrásokkal termelő erőművek kevésbé szabályozhatók, mint a fosszilisek, és még kevésbé annál, mint amire a fogyasztók napi igényeinek ingadozásai miatt szükség van. Vagyis ha nő az arányuk a teljes energiaellátáson belül, akkor romlik annak üzembiztonsága. S mivel az üzembiztonsági tartalékok a költségcsökkentés miatt eleve alacsonyabbak, mint a piacnyitás előtt voltak, a megújuló energia terjedése komoly kockázati tényező az ellátásban.

Véleményvezér

Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát

Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát 

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ismét utolérte a Mészáros házaspárt.
Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely

Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely 

Nem nyugszik a főpolgármester.
Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak

Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak 

Nyelvi botlás lehetett csak.
Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo