A biztonságtechnika három főcsoportja: a mechanikus, az elektronikus és az élőerős védelem. Az elsőbe tartoznak a széfek és páncélszekrények, ajtók, ablakok és biztonsági zárak, redőnyök, az átlövésgátló, áttörésbiztos, dobásálló üvegszerkezetek, fóliák, a másodikba a behatolásjelző, beléptető, tűzjelző és távfelügyeleti, valamint videokamerás megfigyelő rendszerek. Megalapozott biztonságot a háromféle védelem együttes alkalmazása ad.

A riasztó- és tűzjelző berendezések érzékelőkön alapulnak, amelyek mozgást, behatolást vagy hőmérséklet-változást jeleznek. A különböző működési elvű - ultrahangos, infra-, mikrohullámú és radaros - mozgásérzékelők mellett vannak, amelyek például az ajtó-ablak nyitást, füst-, lépés-, nyomásváltozást érzékelik. Jelzéseiket vezetékes vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül vihetik át.

A mozgásérzékelők egyre intelligensebbek: megkülönböztetik például az ember és az állat, sőt a kisállat mozgását is, vagy egy bizonyos üveghang törési frekvenciájára jeleznek. A biztonság fokozható, ha egy infra- és egy ultrahangos mozgásérzékelőt teszünk egymás mellé, amelyek "és" kapcsolatban állnak egymással. Így csak akkor történik riasztás, ha mindkét érzékelő egyszerre jelez.

Az érzékelők - akár már előre kiértékelt - digitális jeleit először a helyi, a házban vagy irodában elhelyezett központi egység dolgozza fel az eszköz programozásának megfelelően, majd az adatsort telefonon - akár mobilon is -elküldi a távoli diszpécserközpontba. Ezek ma már mikroprocesszorokkal működnek, akár 4-256 zónát is felügyelnek. Grafikus kezelőfelületükön zónaként számos dolog - szobák és helyiségek, a családi ház összes ajtaja és ablaka - külön kijelölhető.

A nagyobb cégeknél és állami intézményeknél alkalmazott beléptetőrendszerek - amelyek az illetékteleneket tartják távol az épülettől vagy egyes helyiségektől - általában együttműködnek a tűzjelző és -oltó rendszerrel. Miután utóbbi lokalizálja a tüzet, a komputerizált beléptetőrendszer az adatok alapján megállapítja például, hogy az adott időben és emeleten hányan tartózkodnak. De a lehetőségek korlátlanok, hiszen a rendszer akár munkaidő-nyilvántartási és bérelszámolási programmal is összekapcsolható.

Ha a digitális érzékelők jelzései nem adnak kellő információt, videokamerás megfigyelésre van szükség. A fekete-fehér vagy színes képernyős kamerák maguk is képesek mozgást érzékelni, és a pásztázott területre eső, akár kerítésen kívüli mozgásokat közlőberendezésen, mondjuk akusztikusan jelezni. A kamerák digitálisan rögzítik a képet, felvételeik pedig bizonyítékul szolgálhatnak. A profi rendszerekkel méterre pontosan meghatározható, hogy honnan érkezik a jelzés, és a videoképen azonnal látható, ki vagy mi okozta a riasztást.

Magyarországon jelenleg nincs megbízható statisztikai adat a biztonságtechnikai rendszerekről. A forgalmazók tapasztalatai azt mutatják, hogy a betörésjelző és riasztórendszerek a legelterjedtebbek. Videokamerás megfigyelő- és beléptetőrendszerekből kevesebb van, a távfelügyelet pedig általában a komplex munkahelyi, céges rendszereknél jelenik meg.

A távfelügyelet lényege a távoli beavatkozás lehetősége. Például, ha egy nagyüzemnél csőtörés van, a számítógépes jelzőrendszeren távolról meg lehet találni, és le lehet zárni az adott csőszakaszt.

A fejlődés iránya

A biztonságtechnikai megoldásokban egyre inkább megjelenik az információtechnológia, a rendszerek egyre összetettebbé válnak. Terjednek az integrált védelmi rendszerek, amelyek magukban foglalják a beléptetést, a behatolás elleni védelmet, az épületfelügyeletet, a tűzjelző rendszert és videomegfigyelést. A központi "agy" kontroll alatt tartja az összes funkciót, riasztás esetén a kezelő előtt megjelenik a riasztás pontos szöveges leírása, a megfelelő intézkedést pedig dokumentálják. Automatizmusok is programozhatók, előre meghatározható, hogy milyen funkciók álljanak le az adott épületrészben. Egyre nagyobb teret hódít a vezeték nélküliség és a miniatürizálás is.

A megfelelő védelmi rendszer megtervezése és kiválasztása ma központi kérdés, és a megoldásnak mindig arányban kell lennie a kockázattal. Magyarországon körülbelül négyezer cég foglalkozik biztonságtechnikával, palettájukon a legegyszerűbbtől a csúcstechnikájú megoldásokig minden megtalálható, így a választás alapos megfontolást igényel.