Legalábbis furcsa, hogy a 2007. évi állami költségvetés parlamenti vitájában a legnagyobb érdeklődést az ingyen tankönyvek elérhetőségének a szűkítése váltotta ki. Még a kormányoldali szocialista politikusok is ehhez nyújtottak be módosító javaslatokat, az ellenzék háborgásáról nem beszélve. Miközben a tét nem kevesebb, mint Magyarország jövője. Nagy szavak? Nem, ha tartalommal töltjük meg.
Ha folyik a vér?
A jövő évi és az azt követő évek költségvetése - amit a pénzügyi tárca vezetője a szokásoknak megfelelően az e célra készített bivalybőr táskában vitt át minisztériumából a parlamentbe - elsősorban arról szól, hogy Magyarország gazdasága, ezen belül a költségvetés hiánya hogyan teljesítse az Európai Unió elvárásait. Továbbá arról, hogy tizenhat évvel a rendszerváltás után, valóban megvalósulnak-e végre a kormány által meghirdetett reformok. Vagyis, hogy lesz-e közép- vagy akár hosszú távon színvonalas egészségügy, a piaci igényekhez igazodó oktatási rendszer, nőnek-e, vagy csődbe mennek a hazai kisvállalkozások, új üzemeket telepítenek-e, vagy kivonulnak a multinacionális cégek, és így tovább.
"A magyar közgazdászok többsége akkor érzi jól magát, ha folyik a vér. Úgy gondolják, hogy a költségvetési egyensúlyhoz a minél bátrabb megszorítási intézkedéseken vezet az út. Én meg azt mondom - nyilatkozta 2006. november végén az egyik internetes újságnak Orbán Viktor, az ellenzék vezéralakja, volt miniszterelnök -, hogy a gazdaság növekedésén át is vezet út. Nemcsak a zsugorítás, hanem a növekedés útja is járható. Ennek a nézetnek kevés híve van Magyarországon." Valóban, és nem véletlenül. Mert nemcsak a hazai elméleti közgazdászok azok, akik - tekintet nélkül politikai hovatartozásukra - egyetértenek abban, hogy a költségvetési hiányt most és jelentősen kell csökkenteni. Hanem többek között a befektetők képviselői és a külföldi megfigyelők is.
Amiben a különböző elemzők nem értenek egyet, az a hiány sikeres csökkentésének a lehetséges módja. Az, sajnos, most nem kérdés, hogy gazdaságot élénkítő intézkedésekkel lehet-e hatékonyan csökkenteni a hiányt, hiszen azoknak a hatása csak évek múlva lenne érezhető, míg a deficitet azonnal kell megfogni. Ami kérdés lehet, az annak a konkretizálása, hogy mire jusson a korábbinál kevesebből a költségvetés kiadási oldalán; illetve hogy kiktől és milyen módon próbáljon meg többletbevételre szert tenni az állam.
Jogértelmezési bizonytalanságok
Lássuk előbb az utóbbit! A 2007-től tervezett új adófajták jelentős része már az idén, az ősz folyamán életbe lépett, és a január elsején belépő új adónemek sem okoznak senkinek meglepetést. Mivel a kormány elképzelését és a parlament által megszavazott adócsomagot sokan és több pontjában megtámadták az Alkotmánybíróságon, lehetséges, hogy egyik-másik új adó, amibe a társadalom már kezdett beletörődni, mégse lép életbe.
Az már biztos például, hogy mégsem kell a házipénztárban lévő összeg után adót fizetni. A nyugdíjasok munkavállalását sújtó adót viszont jóváhagyta a taláros testület. És ne legyenek illúzióink: azon elvonások helyett, amelyeket alkotmányellenesnek találnak, záros határidőn belül kitalál majd új lehetséges adóformákat a kormány. Veres János pénzügyminiszter nemrégiben egy sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy újabb adócsomag nem lesz, csak "bizonyos jogértelmezési bizonytalanságokat megoldó változások". Így is lehet mondani.
Jövőre a költségvetésben az idei előirányzathoz képest 10 százalékkal magasabb bevétellel kalkulált a szaktárca általános forgalmi adóból csakúgy, mint társasági adóból. Egyszerűsített vállalkozási adóból (eva) 60 milliárddal szeretnének több bevételt, annak ellenére, hogy a konstrukció szigorításával a lehetséges őszi határidőig többen kiléptek az eva-körből. Az új különadóból - szolidaritási adónak hívják - és járadékokból 200 milliárd forint pluszbevételt remél az állam a jövő évi költségvetésben, amiből azonban a magánszemélyek által befizetett különadó aránya nem éri el a 10 százalékot. Ugyanakkor összességében a személyi jövedelemadóból plusz 180 milliárd forinttal kalkulálnak. A jövedéki adóból mindössze 7-8 százalékkal hozhat az ideinél több bevételt a szigorítás, mivel az éppen az üzemanyagok után fizetendőt nem érinti, pedig ez adja az összes jövedéki adóbevétel 60 százalékát.
Térjünk át a kiadásokra! Szabó Lajos, az országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának szocialista alelnöke a parlamenti költségvetési vitában úgy fogalmazott, hogy miközben a fogyasztás egy százalékkal esik vissza, a reálbér mintegy 4 százalékkal lesz alacsonyabb; és az egyensúlyjavítás időszakában is nőnek az állami kiadások egyes területeken. A képviselő példaként a nyugdíjkiadásokat, a család- és szociális támogatásokat említette. Holott a napi híradások szerint a gazdálkodószervezetek támogatási előirányzata jövőre 34,8 százalékkal lesz magasabb az ideinél, vagyis 128,4 milliárd forint jut erre a célra. A fogyasztói árkiegészítés viszont 5 százalékkal csökken az idei előirányzathoz képest.
Politikai viták kereszttüzében áll az agrártámogatás, amire a központi költségvetés valóban a korábbinál jóval kevesebbet, 144,6 milliárd forintot szán 2007-ben. Az ágazat támogatása azonban jövőre eléri a 455,4 milliárd forintot, miután európai uniós forrásból a gazdák az eddiginél jóval többre számíthatnak, s a kettő együtt ezt az összeget adja. A lakástámogatási előirányzatot érdemes még kiemelni, hiszen emlékezetes, hogy ez a tétel milyen jelentős mértékben járult hozzá a költségvetési hiány kialakulásához. Jövőre erre a célra 226,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Sok-e a hiány, vagy nem?
Ami a makroszámokat illeti: a jövő évi állami költségvetés konszolidált bruttó bevétele 11 ezer 613 milliárd forint, a kiadás 13 ezer 330 milliárd, vagyis a tervezett deficit 1718 milliárd forint, ami a nemzeti össztermék (GDP) 6,8 százaléka.
Sok-e ez a hiány, vagy sem? Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója szerint - aki maga is volt szocialista kormányban pénzügyi államtitkár - mivel ez 3,3 százalékkal kisebb, mint az idei 10,1 százalék, mindenképpen pozitívan értékelhető. Csaba László közgazdász, a Közép-európai Egyetem professzora - akivel az utóbbi években előszeretettel értettek egyet az ellenzéki politikusok - viszont úgy nyilatkozott, hogy lehetne még nagyobb a csökkentés, lehetne a kormány még bátrabb. Mert amit a kormány most nem csinál meg, az 2008-2009-ben még nehezebben jöhet össze - tette hozzá. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa elemzésében azt hangsúlyozta, hogy "a 2007. évi költségvetés nem lehet más jellegű, mint megszorító. A beígért 3,3 százalékpontos deficitfaragás célja mellett azzal egyenértékű jelentőségű az implicit cél, nevezetesen annak bizonyítása, hogy a költségvetési előterjesztésben vázolt fiskális pálya ezúttal tartható lesz."
Igen keményen fogalmazott a benyújtott költségvetés kapcsán Bokros Lajos ex-pénzügyminiszter, a Közép-európai Egyetem tanára: "Magyarország a fennálló államháztartási hiányával pénzügyi zsákutcába jutott volna, ha nem tagja az Európai Uniónak. (...) Az EU magunkkal szemben védett meg bennünket." Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke pedig az előterjesztés parlamenti vitájában beszélt arról, hogy a stabilizáció valóra váltását kell szolgálnia a 2007-es költségvetésnek. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a törvényjavaslat indoklása évről évre kevesebb érdemi információt tartalmaz a várható hatásokról.
Felelősségvállalás kontra sarcolás
A jövő évi büdzsé tervezetét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormányszóvivői sajtótájékoztatón a "felelősség költségvetésének" nevezte. Az államháztartás tervezett hiánya ugyanis a következő években tizedpontossággal megfelel az Európai Unió által első körben elfogadott konvergenciaprogramnak. A miniszterelnök egyebek között azt emelte ki, hogy jövőre kevesebbet költenek majd az állam működésére, vagyis az idei 2200 milliárd forint helyett 1900 milliárd forintot.
S hogy ellenpontozásként egy újabb ellenzéki politikust is idézzünk: Varga Mihály, a Fidesz-kormány pénzügyminisztere, a költségvetési bizottság alelnöke szerint "adóemelésekkel, a lakosság megsarcolásával kívánja a kormány a 2007-es év költségvetését rendbe hozni".
Akárhonnan is nézzük, nem lesz könnyű évünk.
Mint arról a Veres János pénzügyminiszter beszámolt, a szeptemberi és a decemberi dokumentum között a felzárkózás menetrendjét, az államháztartás egyensúlyának javítását, a maastrichti feltételek elérését illetően nincs különbség, eltérés elsősorban abból adódik, hogy a mostani programban már meghozott döntésként, számszerűsített intézkedésként szerepel több elem, ami szeptemberben még csak terv volt.
A decemberi program részletesen ismerteti a nyár óta hozott kormányzati, illetve parlamenti - a nyugdíjrendszerrel, az egészségüggyel, a központi közigazgatással, az önkormányzati rendszerrel, a közoktatással, a felsőoktatással, a gázártámogatással, a tömegközlekedéssel kapcsolatban hozott - döntéseket. Vannak változások a makrogazdasági előrejelzéseknél is: ezeket aktualizálták, hozzáigazították az azóta bekövetkezett hazai és uniós módszertani változásokhoz, a forint időközbeni erősödéséhez. Ezenkívül a decemberi konvergenciaprogram - hasonlóan a 2007. évi költségvetési tervezethez - már a szeptember óta megemelkedett állampapír-piaci hozamokat figyelembe vevő kamatprognózisokkal számol. A megváltozott kamatpálya a következő négy évben mintegy 200 milliárd forintos többlet-kamatkiadást eredményez.
