E-Magyarországtól még fényévekre vagyunk, jóllehet az előző ciklusban – sok pénzért – létrehozták a kormányzati portált, és megszületett az elektronikus aláírásról szóló törvény is. Ám a kormányportál továbbra is statikus információs oldalként működik, interaktivitásnak nyoma sincs. Az e-szignó széles körű használatához pedig jogszabályok hiányoznak.

Megrekedt tartalomfejlesztés

Az előző kormány szándékai szerint az ekormanyzat.hu oldalon induláskor kialakított gépjármű-, cég- és ingatlankereső mellett mára számtalan új szolgáltatásnak is működnie kellene: például már ez év februárjától bárki olvashatta volna a környezetvédelmi alap célelőirányzatot (KAC); márciustól letölthetők lettek volna az Országos Egészségbiztosítási Pénztár virtuális nyomtatványai; áprilistól pedig elindult volna a Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelmi fóruma. Sőt egy előzetes felmérés szerint sokan várták a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség májusra ígért on-line rendszerét is, amelynek keretében a kormányportálon jogi információkat, általános tájékoztatót és termékbiztonsági adatokat lehetett volna olvasni.Mindez azonban ígéret maradt, az oldalon keresztül elérhető szolgáltatások nem követték a gépek műszaki lehetőségeit. Ráadásul a website látogatottsága is alacsony (az indítást követő eufóriában is csak napi 12 ezer letöltést sikerült elérni), így összességében nem tűnik rentábilis befektetésnek a tavaly decemberre 12 milliárd forintért létrehozott kormányportál.És ahogyan a tartalomfejlesztés, úgy az on-line ügyintézések terén sem történt előrelépés. Igaz, egyes intézmények a saját falaikon belül óvatosan elmozdultak ez irányba, de lényeges változás az e-aláírás törvény hatálybalépését követően sem történt. Az APEH-nél továbbra is mindenki sorban áll, mint ahogyan a tébéegyeztetés is sokórás személyes ügyintézést igényel.A közigazgatási intézmények informatikai beruházásaiban pedig még mindig nem érvényesül semmiféle egységes e-kormányzati szemléletmód, nincs elfogadott közös fejlesztési irányvonal.Abból, ami mára létrejött, hiányzik a rendszerszemlélet, a hálózatos gondolkodás. Pedig az informatikai rendszerek sikere ezen alapszik.A Miniszterelnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért és a kormányzati informatikáért felelős politikai államtitkára, Baja Ferenc szerint a kormányportál hardverrendszere túlméretezett, jelenlegi kapacitásának csak mintegy 15 százalékát tudja kihasználni. Ő másképpen szeretné folytatni.

Az informatika nem divatirányzat

A kormányváltás után felerősödtek az új Informatikai Minisztériumról szóló hírek, miközben a Miniszterelnöki Hivatal fennhatósága alá tartozó kormányzati informatikáról kevesebbet hallani. Nem véletlenül. Baja Ferenc az eDemokrácia Műhely Egyesület szakmai fórumán elmondta: most dolgoznak azon a stratégián, amelynek alapján létrejöhet a hatékonyan működő e-Magyarország.Az informatika nem divatirányzat, társadalmi hasznosulása a jövő egyetlen útja – hangsúlyozta az összejövetelen Baja. Ahhoz azonban, hogy a kormányzati informatika valóban az életünk hasznos részévé váljon, tudatváltásra van szükség mind a kormányzati, mind a civil oldalon, az eddigi átgondolatlan fejlesztések helyett pedig összehangolt, tudatos együttműködésre. A sikeres e-kormányzat megteremtéséhez Baja szerint a multinacionális nagyvállalatoknál kialakult rendszereket kell tanulmányozni. Ott ugyanis egyszerre két dolog jött létre: egy hatalmas belső kommunikációs tér, azután pedig az internet segítségével megteremtődtek az egyidejű elektronikus ügyintézés feltételei. Az üzleti világ célja a legkorszerűbb információ minél olcsóbb és gyorsabb előállítása volt.Valami hasonló elvet követ a most kidolgozás alatt levő kormányzati stratégia is, amelynek legvégső célja a szolgáltató állam kiépítése.A kormányzat elsődleges feladatként kezeli a már megkezdett kormányzati gerinchálózat kiépítését, az intézmények közötti belső kommunikációs tér létrehozását. A minisztériumok, okmányirodák, önkormányzatok, egészségügyi szervek, APEH-irodák összekötése után lehet majd gondolkodni azon, hogy mindez hogyan nyitható ki a civil társadalom és a vállalkozók előtt.A gerincháló jövőre elvileg eléri a megyei pontokat, majd halad tovább a települések felé. És akkor felmerül a kérdés: milyen szolgáltatásokat fog nyújtani? Merthogy akár az olcsóbb kommunikációt biztosító IP-telefónia is működhet ezen keresztül. Igaz, ez élesen átrendezne bizonyos piacokat – tette hozzá Baja, utalva a különböző lobbiérdekekre.Az elektronikus alapokon nyugvó szolgáltató állam kiépítése – nem utolsósorban az öröklött szétszabdalt állapot miatt – azonban hosszabb időt vesz igénybe, egy kormányzati ciklus alatt nem valósítható meg. Ráadásul az elkülönült ágazati érdekek is hátráltatják a folyamatokat. Valószínűleg a társadalmi igény lehetne a kormányzati intézkedések katalizátora – állítja a politikai államtitkár.

Projektek és ösztönzők

A kormányzati portál fejlődését erősen befolyásolja a hazai közigazgatásra jellemző széttagoltság. A különböző minisztériumok és egyéb szervek energiáit lekötik a források és jogosultságok megosztására vonatkozó viták, a közös érdekek helyett önös szempontok vezérlik az elektronikusan elérhető szolgáltatások bővülését. A kormányzati informatikáért felelős államtitkár viszont elzárkózik attól, hogy az egységes szolgáltatópiacot felülről kényszerítse a résztvevőkre. És bár az 50 millió és 100 millió forint feletti szoftver- és hardverbeszerzéseket kötelező lesz egyeztetni a Miniszterelnöki Hivatallal, negatív joggal nem lehet folyamatokat generálni – állítja Baja Ferenc.Projektekkel, ösztönzőkkel azonban lehet gyorsítani az eseményeket, meg szövetségeseket keresve, ami, úgy tűnik, nem is sikertelen próbálkozás.A legnagyobb hazai informatikai rendszert magáénak tudó Belügyminisztérium például már készen áll arra, hogy megnyissa e-kapuit a civil szféra előtt, olyannyira, hogy jelenleg 15–20, elektronikus ügyintézésre alkalmas eljárást vizsgálnak az informatikai államtitkársággal közösen. Az on-line szolgáltatási körök bővülésére legkorábban – Baja forgatókönyve szerint – ebből az irányból lehet számítani.Másképpen kerül a képbe az egészségügy, ahol komoly átszervezésekre van szükség, ez pedig informatikai támogatás nélkül elképzelhetetlen.A földművelésügyi tárcának létérdeke, hogy együttműködjék az államtitkársággal az informatikai rendszerek fejlesztésében, hiszen az uniós források lehívásának feltétele az elektronikus nyilvántartás. Ez pedig nálunk ma még nem működik. A kormányzati informatika akkor működhetne a leghatékonyabban, s válhatna a társadalom- és gazdaságátalakítás motorjává, ha – ugyancsak az üzleti világból vett minta alapján – a kormányzat szolgáltatásként vásárolná az infrastruktúrát. Az egyes intézményeknek meg kellene fogalmazniuk az igényeiket, a kommunikáció logisztikai irányát, egy külső szolgáltató pedig lefordítaná mindezt az informatika nyelvére, és persze összehangolná az intézményeken belüli és a közöttük zajló folyamatokat – magyarázza Baja Ferenc.Az informatikai fejlesztésekért felelős államtitkár azt szeretné, ha a hazai stratégia is ebbe az irányba menne, jóllehet ma még az intézmények maguk akarják kezükben tartani a gyeplőt, és megszabni informatikai fejlesztéseik irányát. Az ideális állapottól még messze vagyunk, ám apró eredmények – mint amilyen a Belügyminisztériummal való együttműködés – azért már látszanak.

Merész tervek

A mostani e-kormány koncepció megvalósulásának első konkrét intézkedéseként a jövő év elejétől kettéválik a jelenlegi elektronikus kormányzati portál: az e-kormanyzat.hu oldal a kormányzati informatika – vagyis a korrekt tájékoztatás és (egyszer majd) az elektronikus ügyintézés portálja lesz; az e-magyarország.hu pedig – a közszolgálat és a piac határán működő oldalként – egy lépés az e-demokrácia felé. Baja azt ígéri, hogy ez az utóbbi oldal a jelenleginél „közszolgálatibb”, hírekben gazdagabb lesz. Ide a civil szervezetek is feltehetik információikat, és teret adna a törvénytervezetek társadalmi vitájának is.Sőt – a kormánymegbízotti hivatal ambiciózus tervei szerint – még ebben a ciklusban létrejönne az e-parlament.hu oldal, ahol az érdeklődők figyelemmel kísérhetik a kormányüléseket, a parlamenti vitákat, és a történésekkel egy időben elmondhatják véleményüket.Ez a jövő. A jelen pedig a 80 fős hivatalban most készülő két dokumentum. Egy világtrend-elemzés, amely a hálózatok fejlődését és mechanizmusait vizsgálja, és egy hazai tervezet arról, hogy melyik minisztériumnak mi a feladata, milyen lesz az egységes kormányzati levelezőprogram, és milyen munkakultúrát – hardver, szoftver és emberi tudás – kell kialakítani az egyes szinteken.A folyamatot kár lenne belső vitákkal lassítani. Márpedig most valami ilyesmi történik. A szükséges törvények időben megszülettek, sőt lehet, hogy túl korán: hiányzott mögülük a megvalósításra vonatkozó átfogó koncepció.Mára – úgy tűnik – lett egy életképes koncepció, csakhogy a viták most intézmények (vagy személyek) között folynak. Sokan például úgy gondolják, hogy közigazgatási szinten öszvérmegoldás született: van Informatikai Minisztérium, és van a Miniszterelnöki Hivatal égisze alatt működő informatikai államtitkárság.A nemzetközi példák tanúsága szerint azonban, az e-kormányzat sikeres lehet így is, meg úgy is, csak az a fontos, hogy átfogó akarat és mögötte tényleges tettek legyenek. És bár a kialakítása valóban drága, az elektronikus állam fenntartása már lényegesen olcsóbb, ráadásul az eddiginél hatékonyabb megoldásnak tűnik.