– Mit jelent az ön számára az internet?

– A protestáns egyházakban régi hagyomány, hogy tagjai, különösen a diákok időnként vándorútra kelnek. Az internet ennek valamiféle folytatása. Én is voltam vándordiák, egy évet töltöttem az USA-ban. És amikor hozzájutottunk az internethez Nemesvámoson, ahol lelkészkedtem, úgymond, vissza tudtam menni. Az internet számomra, falusi lelkész számára egyet jelentett a világgal való folyamatos kapcsolattartással. Csak nyelvet kell tudni hozzá, és persze bírni a technikát, amit – most is köszönet érte –, egy Soros-pályázattal szereztünk meg. A kilencvenes évek elején nagy szó volt, hogy egy kis faluból, ráadásul helyi tarifával, kapcsolatba tudtunk kerülni akár óceánon túli református szervezetekkel. Egy református lelkész amúgy is arról kell híres legyen, hogy nem zárkózik be a kis kuckójába.

– Hogyan fogadták ezt a nyitást egyházi felettesei?

– Mi javíthatatlanul demokratikus egyház vagyunk. Vagyis helyben döntünk a helyi ügyekről, és a nemesvámosiak, a helyi presbitérium megszavazta, hogy egy szerény beruházás eredményeként számítógépre tehetjük az egész egyházi adatbázist, és ráadásul kapcsolatba tudunk kerülni az egész világgal. Hogy tudjunk tájékozódni. A hollandok akkoriban már hétköznapi szinten működtették az internetet. Roppantul tetszett, hogy az ottani lelkészeknek volt egy saját hálózatuk, amin az egész könyvelésük, adminisztrációjuk, kérvények, rendeletek, levelezés bonyolódott. Mi is meg akartuk csinálni, de az akkori technikai ellátottság ezt még nem tette lehetővé. De nem akarom megkerülni a kérdését. Tíz évvel ezelőtt e téren leginkább a tájékozatlanság volt a jellemző egyházi körökben. Egyszerűen nem értették, mit akarok. Nincs írógépe? Leginkább a fiatal korosztálynál találtam visszhangra, akik azóta már felnőttek, és közben a helyzet is gyökeresen megváltozott.

– Ön is?

– Annyiban, de csak annyiban, hogy az internet életem szerves részévé vált, és bizony gondban lennék, ha mondjuk, egy hosszabb áramkimaradás miatt nélkülöznöm kéne áldásait.

– Ezzel valószínűleg sokan lehetnek így. Például az, aki ilyen módon próbál lelki vigaszhoz jutni.

– Az internet, tapasztalatom szerint, azokat segíti hozzá elsősorban az egyházi, vallásos információkhoz, akik nem sajátították el a templomba járás szokását. És itt rálelnek valamire, ami hozzájuk szól. Ez egy misszió, mert gyakorlatilag bekopogtatnak hozzánk, és mi vissza tudunk szólni. Ráadásul az internet lehetőséget ad az anonim lelki gondozásra. Vagy például valaki elutazik hosszabb időre külföldre, és így tartja a kapcsolatot a lelki vezetőjével. De megemlíteném, hogy ma egy teológus diák úgy ír szakdolgozatot, hogy elektronikus könyvtárakban barangol. Az internet lényegében hétköznapivá, egyszerűbbé tette a kapcsolattartást.

– Igen, de a „visszaszólás” lehetősége immár kölcsönös.

– Így igaz. Nem lehet mellébeszélni. Az internet demokratikus rendszer, ezért aztán a presztízs folyamatosan kockára van téve. És ha valaki elégedetlen, kattint egyet, és máris egy másik egyház vagy gyülekezet honlapját olvassa. Egyszerűen versenyhelyzet alakult ki az egyházak között. Mutasd meg a honlapod, megmondom, ki vagy. Hogy néz ki, mennyire gondozzák, frissítik. Vannak-e linkjei? És hová mutatnak azok a linkek?

– Ön szerint tehát ment előbbre a világ az internet által?

– A kérdés, a dilemma ugyanaz, mint Vörösmarty idejében. A feszültség a való világ és az erkölcsiség között támad. Az internet éppoly sok salakot hordoz, mint a világ egyáltalán. De ezen nem érdemes keseregni. Az internet egy kiváló eszköz, ami burjánzik, és időnként félelmetesen belterjes tud lenni. De egyelőre az internet javíthatatlanul plebejus, forradalmi rendszer, amit, félő, hogy integrálni akar a meglévő, kialakult médiavilág. Mert nem fogja tűrni, hogy szabad szövegek kószáljanak rajta csak úgy, szabadcsapatok módján.

– Nem tart attól, hogy az internet inkább rombolni fogja az egyházakat, mint építeni?

– Nem. Ez egy egészséges kihívás, meg kell tanulni a használatát, a nyelvezetét, meg kell tanulni az interneten célba juttatni a szövegeket, úgyanúgy, mint egy röplapon vagy egy újságban. Azok, akik idegenkednek az egyháztól, azért vannak így, mert nem ismerik igazán ezt a világot. Az internet révén most megismerhetik anélkül, hogy be kellene lépniük a templom, a zsinagóga ajtaján. Nekem rögeszmémmé vált, hogy be kell menni a leglátogatottabb portálokra. A vallásos kommunikáció akkor ér célt, ha integrálódik egy közegbe, és nem próbál piedesztálról szónokolni, ítélkezni, igazságot osztani. Így csak gettóba zárja magát. Számomra „valóságos istenbizonyíték” az RTL Klubban esténként sugárzott Üzenet sikere, amit talán ennek a szemléletnek köszönhetek.

– Ha szigorúan végiggondolom, amit mond, abból az következhet, hogy az internet kiszorítja, feleslegessé teszi a templomi életet, sőt akár az egyházakat is, az emberek közvetlenül juthatnak majd vallásos élményhez, kapcsolathoz. Vagy a vallás helyett más hitbéli segítséghez.

– Én azt gondolom, hogy miként a távoktatás sem helyettesíti az egyetemeken zajló tanulást, úgy az e-mailre sem cserélhető fel az emberi szó – bár vannak rá kísérletek. Képernyőn keresztül nem lehet gyertyát gyújtani, és úrvacsorát venni.

Rejtő Gábor
***

Egyházak a neten

Www.katolikus.hu – hirdeti az óriásplakát. Nézzük!
A választék már elsőre is meggyőző. Aki nem katolikus, az is sokáig elidőzhet itt: hírek, levelezőlisták, intézmények után kronológia, liturgia, könyvtár, legendárium tárulkozik.

A nyitókép egyszerű és meggyőző (a pantokrátor képe a szent koronáról), a felépítés is az. Kevés az interaktivitás lehetősége, de hát már a zsoltárokat is az egyirányú kapcsolatteremtés jellemezte… A levelezőlisták is inkább a kinyilatkoztatások fórumai.

A hazai honlapról egy kattintással lehet eljutni Európába, s egy másikkal a Vatikánba, ehhez persze már idegennyelv-tudás kell.

A magyar egyházmegyék, szerzetesrendek, intézmények, katolikus sajtótermékek, lelkigyakorlatos házak bármelyike gyorsan elérhető. Olvasható a Biblia akár a Károli Gáspár-féle, akár modernebb fordításban, no és finnül, angolul, olaszul. S itt a Vulgáta is, a Szent Jeromos-féle latin verzió. Magyarul az imádságok szövege, a hittan, az égbekiáltó bűnök (A munkások bérének igazságtalan visszatartása), az idegen bűnök (Más bűnét elősegíteni vagy oltalmazni), aSzentlélek elleni bűnök (Isten irgalmasságában vakmerőn bizakodni.) szövege, a búcsúk és szentek élete, s az egyházi könyvtárak gyűjteménye.

A kronológia csalódás, történeti áttekintés rejtetik mögötte, de csak az 1945–1998 közötti időre szűkítve. Első mondata jellegzetes: „1945. március 17. A kormány elrendeli a 100 holdon felüli birtokok, köztük az egyházi birtokok kisajátítását és kiosztását, kártalanítást ígérve.”

*
Üdvözöljük a Magyar Zsidó Honlap oldalain! – olvasható a www.zsido.hu, enter után.

Az 5761. évet írjuk, a kínálat: ünnepek és könyvek, utazás a Szentfödre, kalendárium, viccek gyűjteménye… Íme egy: Két talmudista vitázik, hogy szabad-e a Talmud tanulása közben dohányozni? Nem tudnak megegyezni, ezért az egyik elmegy a rabbihoz: – Rabelében, szabad a Talmud olvasása közben dohányozni? – Nem, nem szabad! A másik megy el hozzá, s megkérdezi: – Rabbi, szabad dohányzás közben a Talmudot olvasni? – Hát persze, a Talmudot mindig szabad olvasni!

R. Pataki Mária szakácskönyve így kezdődik az interneten: Sólet, ékes égi szikra,…/ Istenek mannája, sólet,/ melynek főzésére Mózest/ hajdan maga a Jóisten/ oktatta Sinai hegyén…/ Sólet, a valódi kóser/isteni ambrózia,/
Paradicsom kéj-kalácsa

Mintha távol tartaná magát e honlap minden komor emléktől, a magyar zsidóság története oly rövid és átfogó, hogy még egy goj se sokat tud meg belőle, a holocaust témája jobbára angolul érhető el…, illetve néhány magyar nyelvű könyv ajánlásával. A magyarországi zsinagógákról viszont pompás összeállításra lelhet az érdeklődő. S elérhetők az országos zsidó szervezetek, képviseletek, civil szervezetek, a Magyarországi Cionista Szövetség tagszervezetei, az alapítványok, iskolák, szociális intézmények is.

*
A magyarországi református egyház honlapja maga a csalódás. Befejezetlensége bosszantó, a biblia új értelmezése és fordítása még nem készült el egészében, csak részletek olvashatók.

Egyházi régiók, szervezetek, intézmények, események, hírek sorjáznak itt is, a legérdekesebb a chatcsatorna, ami nyilvános fórumként működik, no persze zömében a kinyilatkoztatás, nem pedig a párbeszéd igényével. Ám hogy a hívők számára mégiscsak hasznos ez a lap, azt épp e fórum két legutóbbi bejegyzése bizonyítja: „Adjon Isten! Én, ki még csak most keresem Istent, Jézust… Számomra nagy segítségemre vannak a Pasaréti Református Gyülekezet prédikációinak szöveges kivonatai. Hamarosan ellátogatok a pasaréti istentiszteletre… áldás békesség” … „K. L. lelkész nevében erre a munkára (weblapra – a szerk.) is Isten áldását kérjük. Mi is szeretnénk weblapot készíteni…”
Úgy legyen.
m. gy.

***
Keresőprogrammal isten nyomában

Kezdetben vala a google.com… mármint a tekintetben, hogy elsőként ezt az internetkeresőt tettük próbára, mit kínál, ha azt az öt betűt pötyögtetjük be: isten.
Kis- és nagybetűk között nem téve különbséget, az Isten egyházának keresztény gyülekezetei című honlap ugrik a lista legelejére, mely „egy kiadvány internetes hozzáférhetősége, összegzi a Biblia azon tanításait, melyeket az Apostolok tanítottak az első században… röviden kitér a korai és a mai kereszténység közötti különbségekre, az utószó a szentháromság-doktrína elterjedésével foglalkozik.” A ChristianAnswers.Net/hungarian is a szentháromságról igazít el – és egy könyvet is lehet rendelni –, aztán harmadikként Babits Mihály Isten gyertyája című költeménye ugrik be.

Eddig, így-úgy, de minden stimmel. Még akkor is, ha semely egyház semely hivatalos honlapja sem lelhető fel a top 10 kínálatban…
Most azonban jön (s marad) a dimenzióváltás, a való világi honlapok, amelyek azért kerültek a listára, mert így kezdődnek: „Végre! Isten hozott!” Majd valahogy így folytatódnak: „Mint bizonyára sejted… én vagyok Csibuk. Elmondom, miért vagy itt. Azért, mert tudsz valamit… Zűr van a világgal. Nem tudod, mi, de létezik… Épp emiatt jöttél el hozzám.” Így a misztikus. Aztán a profán: „Aki ért a Macromedia Flash 5-höz és Bp-i, az írjon vagy keressen meg! Sürgős!”
Jövel az AltaVista.com. Langue: hungarian.

Első az Index egyik oldala: „Küldjetek vicceket, anekdotákat!… Ne feledjétek: nincsenek rossz viccek, csak nem biztos, hogy a megfelelő embernek mesélitek!…” A második honlap se sokkal áhítatosabb: „Isten hozta az United Nazbuls homepage-en!! Kik is a Nazbulok?” Érdektelen, se szent, se profán… zavaros. A harmadik némileg témába vágó a „Quinta do Marques kozepiskola Oeiras varosban talalhato es ket iskola osszeolvasztasaval hoztak letre… Az iskola nappal mukodik, tanitas delelott es delutan van.”. A suli elég titokzatos. Legalább annyira, mint Az ősrobbanás, Stephen Hawking és Isten kapcsolata, nevezett Doroszlai Attila ajánlása szerint.

Így hát az Altavizsla iránymutatása szerint indulunk istent keresni… S lám, ott folytatja, ahol az AltaVista abbahagyta! Így indul az első honlap: „Sziasztok! Egy érdekesnek ígérkező előadás lesz a jövő héten, hívogassátok rá az érdeklődő ismerősöket. Cím: Az ősrobbanás, Stephen Hawking és Isten…” Aztán a Forrás (Isten és más apróságok) című oldal rendezett soraiba botlunk, a szerzőnek nem sikerül nyomára bukkanni, elég legyen hát annyi: „…szerencsére nem vallási tankönyvet írok. Nem foglalkozom Isten tulajdonságaival, szokásaival, a teremtés menetével és hasonlókkal… Inkább csak azzal játszom el, hogy miért tűnik logikusnak egy magasabb szintű szerveződés a világegyetemben, és mire szoktam használni ezt a gondolatot a hétköznapi életben…” Tovább… Hova is? A Bonanza Banzajhoz, ott is egy dalszövegig: „Adjon isten jó éjszakát!”
Mondhatnánk, lakonikusan, Ámen. De isten őrizz… A Yahooig már el sem megyünk. Minek is, hisz ennyiből is világos: az internet szuperdemokráciájában nincs hierarchia, minden minden mellé, alá, fölé s oldalára kerülhet…

mgy