Az üzenet? Miután mára az egész Európai Uniónak rá kellett döbbennie arra, hogy álmokat kergetett a lisszaboni célkitűzéssel, amely szerint 2010-re az öreg kontinens lekörözi az informatikában élen járó Amerikai Egyesült Államokat - egy friss felmérés szerint a különbség inkább nőtt -, Magyarországnak is át kell értékelnie, hogy mit ért információs társadalmon, mit jelent a tudásalapú gazdaság, és valóban reálisak-e például az elektronikus kormányzásról szóló tervek. Hiszen a mintegy 20 százalékos internetellátottságunk jóval a nemzetközi átlag alatt van, ráadásul az ország egyes régiói között jelentős a digitális szakadék. Tagadhatatlan azonban az önmagunkhoz képest dinamikus fejlődés mind az eszközellátás, mind a tartalomszolgáltatás, mind az interneten elérhető kormányzati-önkormányzati szolgáltatások terén. És biztató, hogy a hivatalban lévő Gyurcsány-kormány aktuális, Lendületben az ország című programjában a korábbiaknál erőteljesebben szerepel a szolgáltató államnak a 21. századi infrastruktúrájára épülő kialakítása.

Az Európai Közigazgatási Tervet és a hazai önkormányzatok elektronikus szolgáltatásait mindenképpen összeköti, hogy az unió minden állampolgára számára mind a huszonöt országban egységes bánásmódot követel meg a hivatali ügyintézésben is. Vagyis a magyarországi hivatalok sem tehetnek különbséget a hazai és más tagországbeli ügyfeleik között, akik joggal elvárhatják itt is ugyanazt a színvonalú szolgáltatást, mint amit otthon megszoktak.

Vadonatúj információk első kézből

A konferencia célközönsége első kézből - minisztertől, államtitkároktól, főosztályvezetőktől, kormányzati főtanácsadókról - értesülhetett új, illetve még kidolgozás alatt álló, hamarosan bevezetendő, nekik szóló pályázatokról. Például a gazdasági tárca határon túli magyar lakta területekre irányuló fejlesztéseket ösztönző kiírásáról. Ez elsősorban azoknak a hazai vállalkozásoknak jelent majd segítséget, akik a határon túl keresnek új üzleti lehetőségeket.

Vagy ilyenek a beruházásiadó-támogatással kapcsolatos elképzelések meg a kkv-knak szóló új iparjogvédelmi támogatás és nem utolsósorban egy háromelemű, az Magyar Fejlesztési Bank által refinanszírozott új hitelkonstrukció. Ez utóbbi első eleme az önkormányzatoknak kínál 20 évre szóló, bár forintban felvehető, de árfolyam-garanciával 5-6 százalékos kamatozású fejlesztési hitelt, melyre a keret 60 milliárd forint; a második eleme 10 milliárdos keretben regionális vállalkozási hitel; a harmadik pedig egy 250 millió forint határig igényelhető technológiafejlesztési hitel kkv-k számára.

Persze ezeknél több szó esett a - sokszor nehezebben értelmezhető - stratégiai kérdésekről. Az egyik legfontosabb a kistérségek szerepe, és most nemcsak és nem elsősorban az uniós pályázati pénzek megszerezhetősége, hanem a gazdaságosabb és a mainál sokkal korszerűbb hivatali ügyintézés szempontjából. Attól, hogy egy régió nem önkormányzati, azaz nem politikai régió, még lehet nagyon erős tervezési, fejlesztési, igazgatási régió - hallhattuk.

Napjaink egyik fő dilemmája, hogy az egyes régiókban megvalósult funkciók színvonala, elérhetősége, ésszerűsége, illetve a rendelkezésre álló források nincsenek köszönőviszonyban egymással. Egyszerre van pazarlás és hiány. Alapvető kérdésekben - mint például, hogy legyen-e, vagy ne legyen választott, politikai régió, vagy mi legyen a megye sorsa, miként alakítandó a települési önkormányzatok autonómiája - hiányzik ugyanis a társadalmi, politikai konszenzus. S ezért lassú a közigazgatás reformja.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, most készülő törvény (KET) azonban szemléletében, elveiben és egyes jogi intézményeiben is újat hozhat. Hiszen egyebek között előírja majd, hogy az ügyféltől nem kérhető be kötelezően olyan adat, amely bármelyik közigazgatási nyilvántartásban megtalálható. A KET elfogása gyorsabb ügyintézést von maga után, és a jelenleginél kevesebb terhet ró az ügyfélre. A törvénnyel azonban nem lehet az ügyintézők gondolkodásmódját is átalakítani - jegyezte meg több előadó is -, ezért a jogszabály tervezett hatálybalépése 2006 eleje vagy közepe, hogy addig a hivatalok és munkatársaik fel tudjanak készülni az új feladatokra.

Készül a második Nemzeti Fejlesztési Terv

Vajon kap-e önálló operatív programot a 2007-től 2013-ig szóló második Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) az információs társadalom fejlesztése? - tették fel a konferencián többen is a kérdést. S bár a választ még senki nem ismerheti - hiszen egyelőre egy társadalmi vitára bocsátott változat ismert, és jövő év végéig kell magát a tervet az országgyűlésnek jóváhagynia -, egyre többen érveltek amellett, hogy - szemben az első NFT-vel -, semmiképpen sem maradhatnak ki az elektronikus szolgáltatások.

A második NFT három fő prioritása a 3 k, azaz a társadalmi kohézió, a versenyképesség és a kooperáció kell, hogy legyen. Mindezeket a célokat ráadásul egymással párhuzamosan kell megvalósítani. Az NFT három fő fejlesztési sarokpontja: a versenyképesség és ezáltal az életminőség javítása, a fizikai infrastruktúra fejlesztése, valamint a közigazgatás megújítása.

Először tehát az emberi erőforrásba kell beruházni, szakembereket kell nevelni, nagy erőket kell az oktatásba - s nemcsak a felsőoktatásba - és az egészségügybe átcsoportosítani. Oktatási és technológiai központokat kell létrehozni. A fizikai infrastruktúra fejlesztése azért lényegi szempont, hogy a befektetőket segítsük a telephelyválasztásnál. Ma már nemcsak a jól kiépült műszaki-fizikai infrastruktúra számít, hanem a környezeti feltételek és az e-sztráda kiépítettsége is.

A közigazgatás megújítása az egyszerű, vállalkozóbarát ügyintézés kialakítását célozza, a jól működő e-kormányzati megoldások a befektetők számára a bürokráciát is enyhítik. A társadalmi kohézió ebben az esetben pedig megkívánja, hogy az egyenlő esélyek végett az e-kormányzati megoldások ne csak a nagyvárosokban legyenek elérhetők. Az EU strukturális és kohéziós alapjaiból lehívható 24,6 milliárd eurót emberierőforrás-fejlesztésre és a társadalmi rétegek felzárkóztatására költik majd - tudtuk meg. A magántőke bevonása, a civil szférával való együttműködés szintén törekvés a kormányzat részéről.

A második NFT-ről kialakult vitában ugyanakkor az is felvetődött, hogy a tervezetekben a prioritások semmiben sem változtak az előzőhöz képest, azokkal komoly tartalmi gondok vannak, és egyelőre nem derül ki, hogy a technológiai tudás, a vállalkozói gondolkodás miként megy át az államigazgatásba, mikor lesznek életszerűbbek a folyamatok. A stratégiai tervezésnek már 15 éve professzionális gyakorlatai vannak - olvasták a szakmai előadók a kormány képviselőinek a fejére -, amelyek meghatározzák, hogy az adott ország milyen módon és miben akar a legjobb lenni. A magyar NFT-ből nem látszik, hogy Magyarország hogyan szeretne előnyre szert tenni. Tőlünk nem fél senki, és mi sem tartunk senkitől. Magyarországon nincs "teremtő hisztéria", senki sincs úgy kétségbeesve, ami fejlesztésre sarkallna. Ha az NFT-ben felfedezhető lenne az útkeresés és a kétségbeesés, elégedettebbek lehetnénk.

Konkrétabb üzleti ajánlatok kicsiknek

A konferencia programjában két workshop is helyet kapott. Az első témája: e-business-megoldások vállalatoknak és önkormányzatoknak. Ezen a fórumon a T-Systems Hungary - Geoview Systems, a Pannon GSM Távközlési Rt., valamint a Siemens Rt. képviselői szólaltak meg. A másodikon különböző, a kis- és középvállalatok számára kifejlesztett és testre szabott e-üzletviteli megoldásokkal ismerkedhettek az érdeklődők, az Euroweb Internetszolgáltató Rt., a Xerox Global Services, az eWorld Hungary Kft. és a Fatimex Euro Gazdasági Tanácsadó és Fejlesztő Kft. kínálatából.