– A világ különböző országaiban más és más modellt alkalmaznak az e-kormányzat megvalósulásáért felelős intézményi rendszer kialakítására. Nálunk látszólag két kormányzati intézmény is foglalkozik a témával, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) informatikai államtitkársága, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM). Mi a munkamegosztás a két szervezet között? Kinek a feladata az e-demokrácia előmozdítása?

– Az informatika szerteágazó területét a következőképpen osztottuk fel: a kormányzati informatika, annak fejlesztése a MEH feladata, a többi pedig – kiváltképp az információs társadalom kiépítésével kapcsolatos technikai, társadalmi, kulturális és politikai teendők –, így az e-demokrácia előmozdítása az IHM hatáskörébe tartozik. Az eDemokrácia névvel indított program célja, hogy minden önkormányzatot internetkapcsolathoz segítsünk, mert csak ezzel lehet még a leghátrányosabb helyzetű kistelepülési önkormányzat is aktív részese a tudásalapú, információs társadalom kialakulásának, és foghat hozzá az elektronikus közigazgatás felépítéséhez. Az 1 milliárd 270 millió forintos keretösszegű programmal az alap-infrastruktúra eszközeinek – számítógépeknek – a beszerzését, az internetkapcsolat feltételeinek megteremtését és az elektronikus önkormányzati szolgáltatások bevezetéséhez szükséges előkészületeket támogatjuk. Az új programok között szerepelnek a közösségi hozzáférés – teleházak, internetes közösségi terek – kialakítását, valamint az önkormányzatok közösségi internet-hozzáférési pontjainak támogatását célzók is. Ez nagyon fontos feladat, hiszen az elektronikus önkormányzat leegyszerűsíti és megkönnyíti a hivatali ügyintézést, és mindenki számára elérhetővé teszi a közérdekű adatokat. Mindez nagymértékben növeli a társadalmi esélyegyenlőséget, szélesíti és újabb tartalommal tölti meg a demokráciát. A minisztérium társadalmi informatikai feladata – és ehhez évenkénti beszámolási kötelezettség társul – a közháló szervezése. Az IHM tervei szerint a közhálót úgy kell megvalósítani, hogy együtt tudjon működni az elektronikus kormányzati gerinchálózattal, amelynek kialakítása viszont a MEH dolga.

– A Piac és Profit Balatonaligán tartott E-Magyarország, e-kormányzat című konferenciáján ön erősen hangsúlyozta, hogy e-kormányzati kérdésekben az Európai Unió országai is elmaradottabbak, mint az Egyesült Államok, Kanada vagy éppen Szingapúr, ám Magyarország még nyugati szomszédaival szemben is hátrányban van. Milyen veszélyekkel járhat, ha nem tudunk felzárkózni az uniós követelményekhez, illetve, ha nem sikerül egy hatékony e-kormányzati rendszert kialakítanunk? És behozható-e a csatlakozásig a lemaradásunk?

– Az utolsó pillanatban vagyunk. Az elmúlt években valóban erősen lemaradtunk internetellátottságban Európa többi országához – és nemcsak a fejlettekhez – képest. Ezért is legfontosabb teendőink egyike célzott programokkal, pályázatokkal segíteni a legrászorultabb társadalmi csoportokat, támogatni az információs társadalom alapfeltételeinek, azaz a PC- és az internetelérési lehetőségnek az elterjedését. Kiforrott e-kormányzat talán még sehol nem működik a világon. Az egyik legfontosabb tényező, az elektronikus aláírás hivatalos bevezetése is várat magára. Szerencsére a közelgő EU-csatlakozás és az IHM megalakulásával felgyorsult informatikai fejlődés szebb jövővel kecsegtet minket. Magyarország új informatikai stratégiája – a jelenleg véglegesítés előtt álló Információs Társadalom Stratégia – alapelveiben az unió e-Europe programját, valamint a kelet-közép-európai országok számára kidolgozott e-Europe Plusz alapelveit követi. Ebben a pillanatban minden okunk megvan a derűlátásra. Ha minden jól alakul, lemaradásunk fokozatosan csökkenni fog, sőt bizonyos területeken, például a kiemelkedő szellemi tőkét igénylő K+F terén, akár még jelentős országgá is válhatunk.

– Az elektronikus ügyintézés elindulásának egyik fontos kérdése a szabályozás. Sokan azt mondják, hogy az e-aláírás törvény túl szigorú, illetve a gyakorlati megvalósulásához még hiányoznak rendeletek. Mit tervez az IHM ezen a téren?

– Az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottságának Ellenőrzési Albizottsága ez év november 13-án Rogán Antalnak, a Fidesz–MPP képviselőjének az elnökletével meghallgatást tartott többek között az elektronikus aláírásról szóló törvény megvalósulásáról, módosításának lehetőségeiről a jobb alkalmazhatóság érdekében, valamint a közigazgatásban használható minősített e-szignó megjelenéséről. Jelenleg öt fokozott biztonságú szolgáltató van Magyarországon, s közülük többen jelezték, hogy minősített, elektronikus aláíráshoz kapcsolódó szolgáltatást is nyújtanának. E szándék megvalósításának utolsó adminisztratív akadálya is elhárult azzal, hogy az informatikai és hírközlési miniszter október 14-én kijelölte a Mátrix Kft.-t az elektronikus aláírási termékek és szolgáltatások minősítésére jogosult szervezetként. A lépés fontosságát jelzi, hogy az egyik fokozott biztonságú szolgáltató máris beadta minősítési kérelmét a Hírközlési Felügyelethez. Az elektronikus adóbevallás rendszere a kiemelt adózók számára 2002. október 11. óta kötelező. Rendszerét az APEH működteti, de csupán az első minősített szolgáltató megjelenéséig jogosult elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtani. A Belügyminisztérium által működtetni kívánt szolgáltatás egyik része a kormányzati szférát célozza meg – s ebben a MEH kormányzati informatikáért és társadalmi kapcsolatokért felelős hivatala a BM partnere –, míg a másik, a BM–IHM megállapodás részeként, az önkormányzatok számára fog tanúsítványokat kibocsátani. Az e-aláírásról szóló törvény alapvetően jó koncepciót fogalmaz meg a vonatkozó európai irányelv átvételével, nem állít teljesíthetetlen követelményeket a szolgáltatók elé, így nem is szorul átfogó módosításra. Igaz, meg kell szüntetni egyes terminológiai ellentmondásokat a törvény szövegében. Az elektronikus aláírás elterjedése tehát elsősorban az információs társadalom fejlődésének függvénye. A már meglévő szabályozási keretek között, alacsonyabb szintű jogszabályok útján és eljárási renddel, megfelelő programokkal eltrjeszthető.

– Az e-kormányzat kapcsán időről időre felmerül a kérdés, hogy előbb igényt kell-e generálni, és utána szolgáltatást kiépíteni, vagy fordítva, a kínálat fogja felkelteni a lakosság, a vállalati szféra érdeklődését. Ön mit gondol erről?

– Ahogy már mondtam, első lépésben az internethasználati mutatónkon kell javítanunk. De ezzel párhuzamosan ösztönöznünk kell a színvonalas magyar nyelvű tartalmak és más keresletet növelő alkalmazások, szolgáltatások fejlesztését és bevezetését is. Hiszen hiába lenne elegendő számú internet-hozzáférési lehetőség, ha nincsenek vonzó tartalmak. Párhuzamosan kell tehát lépnünk, hiszen az információs társadalom kialakulásához, fejlődéséhez tömegesen hálózatba kapcsolódott felhasználókra és hasznos, igényes tartalmakra is szükség van.