Az első kormányportál - amely még csak néhány statikus információt nyújtott - az Egyesült Államokban is csak mindössze tizenkét éve született meg. Napjainkban az on-line közigazgatási szolgáltatásoknak azonban már egészen új kihívásoknak kell megfelelniük: a kormányzati működésnek átláthatóvá, elszámolhatóvá kell válnia, növelni kell a felhasználói, állampolgári elégedettséget, csökkenteni kell a vállalkozásokra, adófizetőkre nehezedő bürokráciát, sokcsatornás elérést kell lehetővé tenni a szolgáltatásokhoz, hivatalokhoz.

Egyértelmű igények

Többek között a jobb elektronikus közszolgáltatások fejlesztése, társadalmi kiterjesztése révén a társadalmi integráció elősegítését szorgalmazza a tagállamok korábbinál erőteljesebb fellépését sürgető, 2005/229. számú európai bizottsági kezdeményezés, az i2010 Munkahelyteremtés és Növekedés az Információs Társadalomban harmadik pillére. Különböző forgatókönyvek szerint ugyanis az e-közigazgatási kutatási- és pilotprogramok nyomán 2005 és 2010 között 1,54 százalékkal, azaz mintegy 166 milliárd euróval nőhet az EU-25-ök GDP-je.

Az Európai Unió polgárai egyébként egyértelműen igénylik az e-kormányzati és más közszolgáltatások on-line elérhetőségét, ám az is általános európai tapasztalat, hogy az internetet nem használók körében azok, akik egyébként szeretnének e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybe venni, három közül egy azért nem tudja ezt megtenni, mert nincs meg a szükséges számítógépes tudása. Magyarországon még inkább ezzel kell szembesülni: a felnőtt magyar lakosság 53 százaléka 2006-ban nem használt számítógépet. Ma tehát a fő társadalmi kihívás az, hogy miként lehet az információs táradalom kulturális, hétköznapi kereteit kiterjeszteni olyanokra is, akik pillanatnyilag meglehetősen nagy elszigeteltségben élnek.Főszerepben az állam

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a digitális írástudás szintjének, mind az e-közigazgatási szolgáltatások iránti igényeknek a növelésében kiemelt szerepe lehet az államnak. Dániában például az e-kormányzati szolgáltatások igénybevétele nem lehetőség, hanem kötelezettség, ugyanis többek között megkövetelik az állampolgároktól, hogy nevezzenek meg egy folyószámlát, amin keresztül az állammal kapcsolatos pénzmozgásuk történik.

Magyarországon hasonlóan jótékony irányba befolyásolhatja az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételét a kötelezővé tett elektronikus adóbevallás, ami tükröződik is az Ügyfélkapun keresztül regisztrált magánszemélyek októberig több mint 330 ezres számában. Innen érhető el ugyanis többek között az APEH mintegy 140-féle elektronikusan intézhető ügye is. Az Ügyfélkapu 2005-ben nyílt meg, és azóta egykapus, kényelmes on-line ügyintézési lehetőséget nyújt az állampolgárok és szervezetek számára, méghozzá úgy, hogy azok egyedileg azonosított módon, biztonságosan léphetnek kapcsolatba elektronikus úton a közigazgatással.

Az új szolgáltatások beindításával párhuzamosan - szintén a kutatások megállapításai szerint - sokkal több figyelmet és pénzt kell fordítani az e-közigazgatás népszerűsítését segítő hatékonyabb marketing- és reklámtevékenységre.

#page#

Az ötödik szinten

Az eddig ismert négy szolgáltatási szint mellé 2007-től egy ötödiket is bevezetnek, amelyet egyelőre - jó magyar fordítás hiányában - nevezzünk "targetizációnak". A fogalom alatt azt a célirányultságot értik, aminek révén proaktív, automatizált szolgáltatások nyújthatók. Nálunk a közigazgatási eljárási törvény (KET) kiváló alapot nyújt e szint eléréséhez, hiszen például a rendszeresen igénybe vett szolgáltatásoknál - adóbevallás, társadalombiztosítás - felesleges újra és újra megadni azokat az adatokat, amelyekkel a közigazgatás rendelkezik az egyénről. Ám egyelőre csak a húsz kötelező on-line szolgáltatás ötödik szintre fejlesztését kell elérni.

A hazai eredmények azonban hamar veszélybe kerülhetnek, ha nem haladunk tovább határozottan az eddigi úton. Az jól látszik, hogy az infrastrukturális fejlesztések önmagukban nem generálnak majd nagyobb használati mutatókat sem az egyszerű információs és kommunikációs technológiai eszközök, sem az e-szolgáltatások igénybevétele terén. Vagyis sürgősen oda kell összpontosítani a forrásokat, ahol az állampolgárok számára elfogadottá, sőt igényelt tevékenységgé válik az e-közigazgatás. Ehhez persze meg kell ismerni az állampolgárok igényeit, azt, hogy mit is várnak el a közigazgatástól, és a több száz elektronizálni kívánt szolgáltatás közül melyikre van kereslet.

Épül a hozzáférési közmű

Szociológiai tény: az innovációk, új lehetőségek elterjedését nagyban befolyásolja, hogy miként terjednek az információk, miként lehet ismerősöktől, szakemberektől tanácsokat, segítséget kérni.Az Európai Unió finanszírozásában elkészült eUser-felmérés szerint az e-közigazgatási szolgáltatásokat használók közel fele egyben társadalmi közvetítőként is tevékenykedik, azaz minden második felhasználó segít olyan barátnak, ismerősnek vagy rokonnak igénybe venni on-line szolgáltatást, akik egyébként nem felhasználók. Ebből a szempontból fontos fejlemény, hogy az új fejlesztési programok tervei szerint az e-közigazgatás terén kiépül az úgynevezett állampolgári hozzáférési közmű, amin keresztül - az elektronikus aláírást tartalmazó ügyfélkártya segítségével - a hozzá nem értő állampolgárok is elérhetik az Ügyfélkaput, s ott szakember segítségét kérhetik.