Héder János belsőépítész, építész az indulás után egy évvel, 1997-ben csatlakozott az Inrachi Stúdióhoz. Később résztulajdonos lett. Jelenleg saját korábbi vállalkozása és a stúdió egyesítése folyik. A név változatlan, de most már ő a százszázalékos tulajdonos, az ügyvezető és vezető tervező, és az Inarchi az eltelt nyolc év alatt építészek társulásából szervezett céggé vált.

- Hogyan tud egy kis tervezőiroda így megnőni, nem is a cég méretét, hanem inkább a szakmai súlyát tekintve?

- A siker kulcsa, bátran kijelenthetem, az, hogy a legnehezebb utat választottuk. Az Inarchi Stúdió építészeti profillal, workshopként indult, vagyis jöttek-mentek az emberek, mindig egy adott feladatra társultak. A tevékenységi kört úgy határoztuk meg, hogy minden, ami építészet. Ehhez persze azt is meg kellett fogalmazni, hogy mit értünk építészet alatt. Ez pedig úgy hangzott: minden, ami tervezést igényel. Vagyis az épített környezet - én egyébként környezettervezőként végeztem az iparművészetin, építészdiplomát később szereztem -, és ebbe beletartozik a vágódeszkától a házig nagyon sok minden. Mert ha konyhát tervezünk, akkor ott nemcsak a bútort, a burkolatot, hanem a vágódeszkát és annak a helyét is mi találjuk ki. Tehát referenciák és tőke nélkül indultunk, és az volt a legfontosabb, hogy jót csináljunk, hogy mindenből kihozzuk a maximumot.

- A legtöbben így indulnak, és a legtöbb esetben ez nem elegendő.

- Az elején mindent elvállaltunk, de a színvonalból nem engedtünk. A stúdió filozófiája kezdettől az, hogy a dolgok - tárgyak, terek, fények, hangulatok - egységét kell megteremtenünk. Mindennek a helyén, mindennek mindennel egységben kell lennie. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha minden fölöslegeset, ami nem oda tartozik, kidobálunk - ez mindig több, mint amit a megrendelő gondol -, ami viszont oda tartozik, azt a végtelenségig kidolgozzuk. Ez persze sok utómunkát jelent. De a megrendelőink többsége visszatért; akinek a házán dolgoztunk, az később az üzletét, irodáját csináltatta meg velünk, vagy fordítva. Az üzleti megrendelők pedig további munkákkal jelentkeztek.

- Szóval a színvonalas munka elegendő lenne a sikerhez?

- Az építészet ötven százalék szakma, a többi kommunikáció. Magyarországon a megrendelőre és a kivitelezőre hivatkoznak, ha valami nem olyan, amilyennek lennie kellene. De mindenkinek van megrendelője, kivitelezője. Meg kell keresnie a megoldást, akkor is, ha megy az olcsósítás. Persze mindig tudni kell, hogy a megrendelő a legfontosabb. Az ő igényeit kell kielégíteni. Mindig kell extra erőfeszítés, de a vevőnek elégedettnek kell lennie. Érezze úgy, hogy többet kapott, mint amennyit fizetett. Mi mindig végigkísérjük a munkákat, azonnal reagálunk mindenre. Mert ha nem az valósul meg, amit elképzeltünk, akkor nem jön a következő munka.

- Mindenre rá tud hangolódni, bármit kérjen is a megrendelő?

- Igen. Az első megrendelésem például egy hűtőpult volt. Mindent meg kell próbálni. Miért ne?

- De még mindig túl szépnek tűnik a képlet, hogy a szorgos munka meghozza gyümölcsét.

- Volt egy áttörés, 2001-ben: a Buena Vista Café a Liszt Ferenc téren. Itt mindent mi terveztünk. Olyan szituációba helyeztünk dolgokat, amilyenbe korábban nem kerültek. Ilyen például egyes anyagok új felhasználása. A lépcső bőrkorlátja, a pult vésett fája: V alakba rakott tetőfedő cserép díszíti. Nem lakberendezők voltunk, a teljes enteriőrt mi terveztük, a bútort, a világítást, a burkolatokat, mindent. Komplett formákat. A Buena Vista rövid idő alatt negyven megkeresést hozott, többek között a divatáruval foglalkozó Retró üzletlánc több boltját mi terveztük, a Libri hét-nyolc könyváruházát, és csináltunk Saxoo- és Diesel-üzletet is. Elsősorban tervezünk, de ha kell, a kivitelezésbe is belemegyünk; van, ahol minden, a lámpáktól kezdve a parkettán át az akváriumig az Inarchi munkája. Persze építészeti munkáink is voltak, legalább húsz családi házat csináltunk, és ez azt is jelenti, hogy az építészet és a belsőépítészet mellett a kertépítést is mi csináltuk. Az építészeti munkák közé tartozik a MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény is, ahol két régi bőrgyári épületet kellett alkalmassá tenni korszerű kiállítások befogadására. Háromezer négyzetméteres kiállítóteret alakítottunk ki, és egy fogadóépület is készült, ahol van kávézó, könyvesbolt, és az irodák is idekerültek. Tisztelettel bántunk a gyárépülettel. Mi nem ilyen vagy olyan stílusban tervezünk. A tér szerkezetét akarjuk megérteni. Mint a másik nagy megbízásunk, a soproni többéttermes Mediterrano vendéglátó-komplexum megvalósítása során is.

- Hogyan változott ennek megfelelően a szervezet?

- Volt egy pont, amikor ijesztően felmentek a költségek. Egyre több lett a munka, irodát kellett berendezni, számítógépet, többfelhasználós szoftvereket venni. Megvizsgáltattuk a szervezetet, és kiderült: hétféle tevékenység van a cégben, és ezeknek az irányítása aránytalanul oszlik meg. Induláskor nem volt mester, nem volt infrastruktúra, csak a szellemi bázis. Most már van szervezet, nem társult építészek dolgoznak együtt egy stúdióban. Beállt a céges rutin. De mindent menet közben kellett megtanulnunk. Nem volt szerződés, árajánlat, most már van, többféle is. A hivatalos levelezésnek is komoly fortélyai vannak, ezt is meg kellett tanulni. Most már egyik munka hozza a másikat, és ez komoly háttérbázist igényel. Az együttműködésben látom a jövőt. A pécsi Skála esetében - ahol a megrendelés háromezer négyzetméter komplett belsőépítészeti kialakítása volt, egyedi bútorzattal - például társultunk: a tervezés a stúdió, a kivitelezés a partnercég feladata lett. Az ilyen munka nemcsak tervezés és kivitelezés, hanem komoly fejlesztés is. Ez a polcokon, azok elhelyezkedésén, megvilágításán túl, vagy hogy hová kerüljön a kassza meg a pult, nagyon sok mindent jelent, egészen apró kiegészítő dolgok kitalálását is. Az eddigi tapasztalataink eredményeivel vettünk részt most, február végén az Euroshop 2005 kiállításon, Düsseldorfban, és igen nagy volt az érdeklődés. Most próbáljuk meg feldolgozni a közel ötszáz névjegyet, az ott létrejött kapcsolatokat, az információkat. Több nagy cég megkeresett minket, hogy legyünk a partnerirodájuk. Ez áttörés. Kitörtünk a hazai környezetből.

- Az ügyvezetés és a tervezés viszont két külön terület, mindkettőt vállalja?

- Még nem döntöttem, hogy a céget vezessem, vagy vezető tervező legyek. Elhatározás kérdése, mit akar csinálni az ember. Úgy látom, körülbelül tizennégy emberig vállalható és átlátható egy szervezet, nem igényel kifinomult struktúrát. A növekedéshez szervezettség kell, minden törés ennek a hiányából ered.

- És szerepel a tervei között a cég további növekedése?

- A jövőt az együttműködésekben látom, társulásokban, idecsatolni más cégeket. De a jövőben product designnal is szeretnék foglalkozni, sorozatgyártással. Saját gyártásban megvalósítani saját tervezésű tárgyakat. Például kristálycsillárokat; ezek iránt is nagy az érdeklődés. Szép dolgokat szeretnénk csinálni, olyanokat, ami örömet okoz, amit szeretnek az emberek. Ez művészeti és mérnöki tevékenység együtt, a kettő harmonikus egyensúlyát keressük. Az eddigi munkáink során rengeteg mindent terveztünk, egy fiók tele van tervekkel. Vannak például nagyméretű, térformáló lámpáink. Ezekkel már elkezdtünk foglalkozni, a feleségem tervezi őket. Az embernek jár az agya. Ha nekem hiányzik valami, akkor arra másnak is szüksége van. Tehát itt jön a tervezés, kivitelezés, kereskedelem.

- A kereskedelem külön szakma, nem tart tőle?

- Nem feltétlenül kiskereskedelem. De a kereskedelem kiszámítható. Ha van egy megbízható termék, nem kell mindennap zseniálisnak lenni. Ráadásul pluszörömöt jelent, ha sokan szeretik, és hazaviszik. Az építészet bizonytalan. Sok munka, és sok ember is kell hozzá. Szeretek állandó csapattal dolgozni, és most már felelős is vagyok azért, hogy legyen munkájuk. Ha az ember elindít valamit, kell, ami mozgásban tartja.

Héder János: "Szép dolgokat szeretnék csinálni, olyanokat, ami örömet okoz, amit szeretnek az emberek. Ez művészeti és mérnöki tevékenység együtt, a kettő harmonikus egyensúlyát keressük"

"Magyarországon a megrendelőre és a kivitelezőre hivatkoznak, ha valami nem olyan, amilyennek lennie kellene. De mindenkinek van megrendelője, kivitelezője. Meg kell keresnie a megoldást."

"A kereskedelem kiszámítható. Ha van egy megbízható termék, nem kell mindennap zseniálisnak lenni."