Csak közcélú feladatokra vagy a piaci elégtelenségek kezelésére adható a jövőben a vállalkozások számára állami támogatás - szögezte le Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára december végén a Joint Venture Szövetség konferenciáján. Ezzel - mint mondta - a tárca új alapokra kívánja helyezni mind a hazai, mind az uniós forrásokat elosztó pályázati rendszert.

Kiegészítik egymást

A közcélú feladatok állami finanszírozása nem szorul magyarázatra. Míg az, hogy mit jelent a piaci elégtelenség, valószínűleg igen. A lényeg, hogy olyan, a társadalom egésze szempontjából fontos területeken - mint például az informatikai fejlesztések és ezen belül az internethez való hozzáférés - a vállalkozások nem hagyhatók magukra, ha a jelenlegi piaci mechanizmusok mellett a befektetéseik túlságosan kockázatosak. Ugyanakkor az állami támogatás nem sérthet működő piacokat, nem torzíthatja azokat. Továbbá "ami az állam segítségével megépül, az a későbbiekben legyen képes eltartani magát, integrálódjon be a meglévő piacba. Mi nem halat adunk, hanem - a bölcs mondás szerint - segítjük megtanulni halászni az arra rászorulókat" - fogalmazott a szakállamtitkár. Vagyis alapelv, hogy az állam tudatosan és befektetői attitűddel döntsön, akár a visszatérítendő, akár a vissza nem térítendő támogatásokról.

E szempontok érvényesülését a gyakorlatban - a kormány előkészítő munkája során is - sok apró elem segíti majd, ezek közül a szakállamtitkár egyet kiemelt, mégpedig azt, hogy az első lépések között az állam gazdaságfejlesztési stratégiai tervezését és a végrehajtást egy szervezetbe, a gazdasági tárcához integrálták. Így egyebek között a hazai vállalkozói befizetésekből képződő innovációs alap felhasználási céljai és az uniós forrással gazdálkodó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) között megszűnt a korábbi ellentmondás, és immár kiegészítik egymást. A közvetlen gazdasági fejlesztési célokat elsősorban a GOP-ból támogatják, míg az ehhez lazán kapcsolódó egyéb innovációs célokat, például az EU7 (nemzetközi kutatás-fejlesztési) program magyar önrészét inkább az innovációs alapból.

Még tavaly ősszel a GKM elindította "üzletre hangolva" programját, aminek a lényege, hogy az adó- és cégadminisztráció, a jogbiztonság, a pénzügyi működési feltételek és a verseny átláthatósága szempontjából keresik a gyakorlatilag pénzbe nem kerülő, a vállalkozások nemzetközi versenyképességét és költségeit mégis alapvetően befolyásoló megoldásokat. Az akció keretében a tárca mintegy négyszáz javaslatot gyűjtött össze, amelyeket elemezve a szakállamtitkár január elejére ígérte, hogy elkészítik a konkrét lépéseket tartalmazó akciótervet. (Ezt várhatóan lapunk megjelenésével egy időben hozzák majd nyilvánosságra.)

Röpködő milliárdok

A vállalkozások fejlesztésére 2007-ben, illetve az áthúzódó programok esetén két évre összesen rendelkezésre álló mintegy 760 milliárd forintból az "üzletre hangolva" programra 87 milliárdot kívánnak költeni. A legnagyobb összeg kutatás-fejlesztésre megy, mintegy 260 milliárd forint. A kis- és középvállalkozások (kkv) komplex fejlesztésére mintegy 220 milliárd forint. Ami nem azonos a kkv-k által igényelhető támogatásokkal, hiszen ők is kaphatnak K+F-re, elsősorban az ő érdekeiket segíti az adminisztrációt csökkentő akció, vagyis a szakállamtitkár becslése szerint mintegy 500-550 milliárd forint állami támogatás érhető el közvetlenül a kkv-k által.

Közvetetten azonban ennél is több: például az ipari parkok, logisztikai központok támogatása is őket segíti az azoktól ily módon kedvezőbb feltételekkel elérhető szolgáltatások (infrastruktúra, tanácsadás stb.) igénybevételekor. Hiszen a tárca mintegy 170 milliárd forintot szán egy olyan "alapok alapjába", amelyből más vállalkozásokba anyagi vagy szellemi tőkét fektető cégek, konzorciumok igényelhetnének saját tőkéjük mellé állami kiegészítést. A kutatás-fejlesztésre rendelkezésre álló 260 milliárd támogatási összegből mintegy 90 milliárd fordítható közvetlenül a vállalati innováció támogatására, például prototípusok elkészítésére.

Lesz külön csomag arra, ha egy vállalkozás kutatás-fejlesztési divíziót kíván létrehozni, és annak a személyi és tárgyi feltételeihez van szüksége támogatásra, és mintegy 11 milliárdot különítenek el a technológiaintenzív K+F-re. Az "alapok alapjából" pedig mintegy 40 milliárd forint szolgálja az úgynevezett magvető tőke és a kockázati tőke állami társfinanszírozását, amikor az állam nem elsősorban hozamot vár el, hanem a hazai innovatív vállalkozások helyzetbe hozását kívánja segíteni.

Csak közcélú feladatokra vagy a piaci elégtelenségek kezelésére adható a jövőben a vállalkozások számára állami támogatás - szögezte le Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára december végén a Joint Venture Szövetség konferenciáján. Ezzel - mint mondta - a tárca új alapokra kívánja helyezni mind a hazai, mind az uniós forrásokat elosztó pályázati rendszert.