Ne szociálpolitikai megfontolások szerint adjon, hanem az igazán versenyképes vállalkozások további erősítésére fordítsa a kormány azokat az anyagi eszközöket, amelyeket az informatika fejlesztésére szán – mondta a konferencián Vadász Péter, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, mindjárt heves vitát váltva ki ezzel a hallgatóságból.

Kicsi és versenyképtelen nem ugyanaz

Sokan ugyanis kifejezetten kisvállalkozás-ellenesként értékelték a szavait. Holott – erősítette meg –, ő arra akarta felhívni a figyelmet, hogy nem szabad egyenlőségjelet tenni a versenyképtelenség és a kicsinység közé. Ez utóbbi véleményhez csatlakozott Szűcs György, az IPOSZ elnöke, aki arról számolt be, hogy az ipartestület egy külföldi modell birtokában és az ország legkiépítettebb hálózatával várja ugrásra készen, hogy 278 helyi szervezetével és a tagságával megvalósítsa az információáramoltatás legkorszerűbb módját. De pénz – állami támogatás? – nélkül ez nem megy.

Vityi Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezetője közvetlen összefüggésként tárta fel az informatikai fejlesztés és a versenyképesség növekedése közötti kapcsolatot, s azt hangsúlyozta – és nem csak ő –, hogy ha majd a hivatalos portálok a vállalkozók napi tevékenységéhez szükséges információkat, szolgáltatásokat kínálnak, amelyeknek használatával a cégek időt, pénzt takaríthatnak meg, biztosan megteremtik a hozzáférés lehetőségét is.

Egy hazai mérce szerint nagy – az európai méretekhez képest közepes – cég és egy vidéki kisvállalkozás között nem az a fő különbség, hogy az egyik tőkeerősebb, mint a másik – vette át a szót Kóka János, az Elender Üzleti Kommunikáció vezérigazgatója, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnökségi tagja –, hanem az, hogy az utóbbinak még nincs e-mail címe. És az is, hogy erről a versenyhátrányáról nem is tud.

Nem a pénzen múlik a siker

S amire Kóka csak utalt, azt Kürti Sándor, a Kürt Computer Rendszerház Rt. elnöke ki is mondta: nem a pénzen múlik a siker, hanem a projektmenedzsereken, akiknek az információs kultúra terjesztésében kellene szerepet vállalniuk.

A társadalmi igényszint, a társadalom befogadóképessége fontosabb, mint az anyagi oldal – jelentette ki Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke, már egy másik szekcióban.

A gazdaság még nem változott meg elektronikus irányban, de meg kell, hogy változzék, és meg is fog, mert felhasználói és szolgáltatói igény van rá – rímelt erre később Lednitzky Péter, a Vivendi Telecom Hungary Rt. kommunikációs igazgatójának gondolata. Vagyis: az e-társadalom felépítésének a hajtóereje a szolgáltatók közötti verseny – pontosított Tankó Zoltán, a Matáv Rt. vezérigazgató-helyettese.

Az üzleti szektor több szempontból volt érdekelt ezen a konferencián. Egyfelől mint a kormányzati döntések nyomán várható informatikai beruházások lehetséges beszállítója – piacot remélve tehát –, másrészt mint a gazdasági szektorban már létrejött e-szolgáltatások nyújtója, harmadrészt pedig az informatikai megoldások használójaként.

Fontos a digitális írástudás

Nemcsics Róbert, a Kereskedelmi és Hitelbank ügyvezető igazgatója például részletesebb adatokhoz szeretne jutni az internetes szolgáltatások valós piaci igényeiről. Ennek érdekében javasolta az államigazgatási és a banki informatikai rendszerek összekapcsolását, és – visszakanyarodva a Piac és Profit-konferenciák egyik alapgondolatához – az oktatási együttműködést a pénzügyi szféra és az állam között.

Szabó Balázs, az IBM Magyarországi Kft. operatív igazgatója teljesen egyetértett ezzel, és a digitális kultúra, a digitális írástudás fontosságát emelte ki. Véleménye szerint a multinacionális cégek oktatási modelljei a digitális írástudás terjesztésére kiválóan alkalmazhatók lennének az e-kormányzat kialakításakor is.

S akár zárógondolatnak is jó – bár Beck György, a Hewlett-Packard Magyarország vezérigazgatója nem annak szánta –, hogy az államnak egyfajta katalizátorszerepet kell betöltenie az informatikai fejlesztésben, és ez egyben a saját modernizációját is meghozza.