– Az elektronikus aláírásról és dokumentumokról szóló törvénytervezetet nemrégiben fogadta el a kormány, hamarosan tárgyalja a parlament, s ha minden jól megy, Európában az elsők között válik nálunk hatályossá ilyen szabályozás. Az informatika gyors fejlődése jelöl-e ki egyéb sürgős teendőket a jogalkotók számára?
– A technika viharosan változik, a jog, lényegéből következően, stabilitásra törekszik – ez napjaink érdekes ellentmondása. Ebből részben aktuális jogalkotási feladatok adódnak: a médiatörvény tökéletesítése, például a kábeltelevíziózás miatt, a távközlési törvény átalakítása korszerű hírközlési törvénnyé vagy az ön által említett elektronikus aláírásról, illetve okiratokról szóló jogszabályok. Ugyanakkor az új információs technikák belépése hosszú távú stratégiai feladatokat is teremt. Példával élve: a hagyományos hírközlési jogszabályok szerint a posta, a telefontársaság feladata a rábízott üzenetek változatlan tartalmú továbbítása. Eddig, ha valaki borítékban postán keresztül küldött valakinek egy obszcén képet, a posta felelősége fel sem merülhetett. No de most ez a kép az interneten jelenik meg, az egész világ láthatja az ábrázolt személy nevével és címével együtt. Ez már súlyos személyiségi jogi sérelem, és felmerült az internetszolgáltató kártérítési felelőssége. Az informatikának tehát át kell formálnia a jogi gondolkodást.
– Az elektronikus okirattal kapcsolatos szabályozás is újabb szabályok megalkotását gerjeszti?
– Egy elektronikus okirat elkészítése egyszerű technikai művelet. De az elektronikus irat érinti a közokirat fogalmát, a közjegyző tevékenységét, az egész polgári eljárásjogot; például, hogy hogyan lehet elektronikus úton kiadni telekkönyvi vagy cégkivonatot. Fontos megvizsgálni azt, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha zavar keletkezik a rendszerben, például mi történik akkor, ha valaki más árut kap, mint amit elektronikus úton megrendelt. Felvetődik tehát, hogy mikor kezdődik a szavatosság az e-kereskedelemben, melyek a szavatossági jogok, milyen fogyasztóvédelmi intézkedéseket kell tenni.
– A csomagküldő kereskedelem szabályozása jelent valamilyen mintát e téren?
– Persze. A római jogban is a kordén szállítást szabályozták, aztán fokozatosan eljutottunk a repülőgépig. Van hasonlóság a csomagküldés és a között, ha az árut interneten terjesztik. A precedensjog megkeresi az analógiát, például az újságok hagyományos és interneten lévő fotóarchívumának igénybevétele között, és a hasonlóság alapján fogalmazza meg az új szabályokat.
– Okozhat-e komolyabb gondot, ha a jogalkotás nem követi elég gyorsan a valóságot?
– A jogalkotás mindig késésben lesz, a kérdés az, hogy mennyi ez a késés. Addig nem lehet szabályozni valamit, amíg nem tudom pontosan, hogy az mi, és milyen hatásai lehetnek. A túlszabályozás is rossz. Nem szabad se túl korán, se túl részletesen szabályozni, mert az megöli a kreativitást. A sajtó által „joghézagnak” nevezett szabályozatlanság tanulási folyamatot indít el, s ezt követően születhet meg a megfelelő szabályozás. Egyébként nem vagyunk késésben a többi országhoz képest az informatika jogi szabályozása terén. Az európai jogharmonizáció is kijelöl egy irányt, és az amerikai példa is mintául szolgálhat; a két gondolkodásmódot pedig lehet közelíteni egymáshoz. Ezek a kérdések tehát nem csak nálunk merülnek fel, hanem a világon mindenütt, és nagyon sokféle oldaluk van; Nyugat-Európában hosszú ideig tisztán gazdasági kérdésként kezelték az informatikai fejlődést, mostanában már kénytelenek a társadalmi problémákra is keresni a választ. Nem maga az új technika az érdekes, hanem a hatása a jogrendszerre. Az merőben más, mint amit korábban átéltünk.
– Ezek a minőségükben megváltozott hatások a kiváltói annak, hogy új szabályok szükségesek?
– Igen, például a reklám területén, vagy a versenyjogban. A televízióban, az interneten merőben más hatású egy reklám, mint például a nyomtatott sajtóban; összehasonlíthatatlanul több emberhez jut el, ezért minőségileg is eltér attól, súlyosabb erkölcsi kárt okozhat, s mindez felnagyítja a személyiségi jogi kérdéseket. Ez pedig megváltoztatja például az üzleti kockázatokat is, más nagyságú kártérítésekkel kell számolni. A versenyjogban például érdekes új téma az ingyenes lapkiadás, mert ha ebből az aspektusból vizsgáljuk a kérdést, akkor a magát pusztán reklámbevételekből eltartó jogtalan előnyhöz jut a versenytársakkal szemben. A versenytanács egy ügyben már állást foglalt, most a kérdés bíróság előtt van.
– Más szemlélet szükséges tehát a megváltozott hatások megfelelő kezeléséhez?
– Igen. Érdekes jelenség például, hogy az informatika fejlődésével a szerzői jogok fokozatosan átcsapnak az iparjogvédelem területére. Nálunk egy szoftver szerzői jogi védelem alá esik, viszont egyre több országban az iparjogvédelem foglalkozik a számítógépes programokkal, ami logikus, hiszen ezek ma már sokszorosított termékek. Mindebből következően a sérelem orvoslása is más. A szerzői jog védelme körében az erkölcsi elégtétel a legfontosabb, míg az iparjogvédelemnél az anyagi elégtétel, a kártérítés az elsődleges.
– A jogszolgáltatásban is a hatékonyság lesz a kulcsszó?
– Egy komolyabb gazdasági ügy tárgyalása Nyugat-Európában is eltart hat-nyolc évig. A mai gyors változások közepette erre nincs idő, hiszen ki tudja, hol tart majd addigra a technika, és az elégtételre most van szükség. Előtérbe került az önszabályozás, illetve a választottbíráskodás, ahol mindkét fél aláveti magát a döntésnek, nincs fellebbviteli fórum. E téren az angolszász filozófia érvényesül: nem a puszta igazság a lényeg, hanem az érdekkiegyenlítés.
– Nálunk milyen lehetőség van erre?
– Ma már nem csak a gazdasági kamarák mellett működtethető választottbíróság, hanem sok helyütt, így az ügyvédi kamarák mellett is, vagy akár külföldi választottbíróság is igénybe vehető. Az üzleti világ maga is kidolgozta ennek a technikáját, például saját kezdeményezésre működik a szakmabeliek internet-választottbírósága. Az új hírközlési törvényben is szerepelni fog már a területen működő választottbíróság. Persze a hatékony működéséhez kell üzleti kultúra, tradíció, ami lassan nálunk is kialakul. Az üzleti érdekek segítik a gyors megoldásokat, a kompromisszumra törekvést.
– A technikai változások technikai ismereteket követelnek meg. Ezek elsajátítása nem állítja nehéz feladat elé a magyar jogásztársadalmat?
– Nekem nehézséget okozhat az internetezés, de ügyvédbojtár fiamnak már nem. A mai jogásztársadalom felkészült erre, ismereteim szerint nyolcvan–száz jogász is foglalkozik már az internettel, például mintaszerződéseket készítenek az elektronikus kereskedelmet folytatók számára. És ez csak a kezdet. ezért is szerveztük most ezt az akadémiai kutatási programot, amelynek a nyitánya volt ez a konferencia.

Kolossa Katalin