Amíg csak kézírással és írógéppel történt az anyag sokszorosítása, könnyen behatárolható volt ez a kör. A probléma akkor kezdődött, amikor a gépi berendezések – fénymásoló, nyomtató, fax – használata kezdett elterjedni, s ennek hatására kimutathatóan visszaesett a nyomtatott kiadványok forgalma – magyarázza Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogásza.

Először a hetvenes évek elején Németországban épült be az üres audio- és videokazetták árába a reprográfiai, azaz másolási jogdíj. Magyarországon a nyolcvanas évek elején fogadták el a hang- és képhordozókra vonatkozó törvényt. Ahogyan a technika fejlődött, és bővült a jogi szakzsargonban „üres kazetta” néven emlegetett cikkek kínálata, úgy szélesedett a reprográfiai jogdíjjal sújtott termékek köre is. Legutóbb az írható CD és az MP3 adathordozó került be a szabályozási körbe.

A nemzetközi gyakorlathoz képest későn, 1999-ben fogadta el a magyar parlament a már meglévő jogintézmény bővítését a reprográfiai többszörözésre (fénymásolással vagy más hasonló módon történő sokszorozás), másolásra alkalmas készülékek körére és a „copy shop”-okra, vagyis másolásra alkalmas készüléket ellenérték fejében üzemeltetőkre.

Azt, hogy mi tartozik ide, egy most elfogadott kormányrendelet szabályozza. A listán csak a fénymásoló szerepel, ami nemzetközi összehasonlításban példátlanul szűk termékkört jelent. Tóth Péter Benjámin szerint a fax és a nyomtató kimaradása a gyártók erős lobbitevékenységének köszönhető.

A jogdíj kivetésének célja a szerzők kompenzálása az esetlegesen őket ért veszteség miatt. Az, hogy a beszedett összeg valóban eljut-e jogos tulajdonosaihoz, a most megalakult, de ténylegesen még nem működő Reprográfiai Szövetség felelőssége. A jogdíj mértékét és a beszedés módját a szövetség állapítja meg (erre bevált nemzetközi minták vannak), az összeg felhasználásáról azonban nem rendelkezik: a beszedés után a törvény által meghatározott szervezeteknek, a törvényben előírt megosztás szerint átutalja.

A jogszabály három jogosult tagszervezetet jelölt ki: a zeneszerzőket és a zeneműkiadókat az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület képviseli (60 százalék); a vizuális művészeket (fotó, kép) a Hungart (10 százalék); a hírlap-, folyóirat- és könyvkiadókat képviselő harmadik szervezet még csak most formálódik (30 százalék). Az arányokat különböző felmérések és vizsgálatok alapján határozták meg, és bizonyos időközönként felülvizsgálják.