A nyugellátás negyedik pilléréről Pichler Ferenc pénzügyminisztériumi kabinetfőnöknek a december eleji rövid, hárommondatnyi nyilatkozata a Piac és Profitnak: a Pénzügyminisztérium előterjesztése már a kormány előtt van. Az országgyűlés mielőbb napirendre tűzi a törvénytervezetet. Legkésőbb márciusra hatályos jogszabály lesz a nyugdíj-előtakarékossági számláról szóló törvény. De a januári életbe léptetésnek is jó esélyét látta a kabinetfőnök. És igaza lett. Közvetlenül karácsony előtt a parlament elfogadta a jogszabályt.
Vegyes fogadtatás
A Magyar Biztosítók Szövetsége főtitkárának nincs túl jó véleménye az új befektetési termék előkészítettségéről, bár november közepén már tudni lehetett, hogy milyen formában kerül a kormány elé a jogszabály. Dr. Trunkó Barnabás utalt is rá, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetését felvállalva a mostani miniszterelnök a tőzsde meglátogatásakor úgy rukkolt elő, mint elődei, amikor megígérték az idősebb korosztály ingyenes repülőjegyét vagy az ingyenes gyermekbiztosítási kötvényt, illetve a Wesselényi árvízvédelmi alapot.
a befizetés 9 százaléka erejéig. A 2003-ban elindult egyéni jövőtakarékszámla-rendszerhez 280 ezren csatlakoztak, s 240 millió euró felhalmozott tőkével rendelkeznek. A lengyelek egy évvel később indították hasonló konstrukciójukat, ott 100 ezren nyitottak számlát azóta.
A tőkepiaci szakmai szervezetek tehát együtt dolgozták ki és nyújtották be koncepciójukat a pénzügyi kormányzatnak, ám útközben az egyik pénzügyi szolgáltató eltűnt a dokumentumokból: a biztosítótársaságok ugyanis nem végezhetnek számlavezetést. Dacára annak, hogy a szakismeretük mellett alkalmasabb terjesztő apparátussal is rendelkeznek, mint a hagyományos befektetési csatornák.
Speciális megtakarítási számla
A jogszabály, amely ez év január elsején lépett életbe, nem egyszerűen egy számlatípusról szól, hanem számlák rendszerét jelenti, s a nyugdíjrendszer reformja egyik elemének tekinthető, s ez az öngondoskodási forma bővítheti a megtakarítók választási lehetőségét, egyben segítheti a tőkepiac fejlődését.
Végül is olyan speciális megtakarítási számla született meg, amely az értékpapír-letéti számlát és az ügyfélszámlát egyesíti, s - ami talán a leginkább megkülönbözteti a hasonló funkciójú nyugdíjpénztáraktól - a tulajdonos egyéni befektetéseinek aktuális egyenlegét tartalmazza.
A számlán lévő pénzt a nyugdíjba lépésig nem lehet fölvenni. Az állam viszont adókedvezményt nyújt, amely évente gyarapítja a számla egyenlegét. A rendszer úgy működik, mint a már ismert lakáskassza-szisztéma. A kedvezmény mértéke, összhangban az önkéntes pénztárakat illető kedvezményekkel, a befizetések 30 százaléka, de maximum évi 100 ezer forint, illetve a 2020 előtt nyugdíjkorhatárt elérő megtakarítók számára maximum 130 ezer forint.
Még tavaly év végén, a Budapesti Értéktőzsde megbízásából, viszonylag szűk mintára alapozva, megvizsgálták a lakosság "várakozását". Kiderült, hogy az emberek 70 százalékának fogalma sincs arról, hogy mi az a nyugdíj-előtakarékossági számla. A megkérdezetteknek mindössze a 15 százaléka tartotta jó ötletnek a 2006-ban elinduló konstrukciót. Szakértők szerint az sem szerencsés, hogy a munkáltatók nem kapcsolódhatnak be a számlarendszerbe úgy, mint az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében.
Vélhetően nem azok veszik majd igénybe ezt a megtakarítási lehetőséget, akiknek nyugdíj-kiegészítésre lesz szükségük öregkorukban, hanem azok, akik a felső középosztályba tartoznak, és megengedhetik maguknak, hogy december 31-én befizessenek 400 ezer forintot, hogy a pénzük egy nap alatt 30 százalékot kamatozzon.
2005. július 20. Levelet - vagy inkább felszólítást -postáztak a kormányfőnek, több miniszternek és a négy parlamenti párt elnökének a nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetésének jogi háttere megvalósításáért a tőkepiac hazai szereplői. A Budapesti Értéktőzsde, illetve a befektetési szerveződések, a biztosítótársaságok elementáris erővel küzdenek azért, hogy a részvénypiacon megjelenhessenek a tényleg hosszú távú egyéni befektetések szereplői, azok a magánemberek, akik valóban a nyugdíjba vonulásukig kívánják a számlán "dolgoztatni" a pénzüket, és - amennyiben a jogszabályt megalkotják a törvényhozók -olyan típusú kedvezményt is zsebre vágni a folyamat végén, mint amilyennel manapság a lakástakarék-pénztári befizetőket segíti az állam.
2005. december 29. A BÉT-évvég számainál is fontosabb információvá vált a tőzsdevezetés tetteinek lajstroma. Ennek december 29-i ismertetése Szalai-Berzeviczy Attila tőzsdeelnöknek kellemes feladat volt, elvégre éven belüli sikernek könyvelhette el a kormányfő meggyőzését, aki pár hónap alatt tető alá hozatott legalább két törvényt, a tőkepiac legnagyobb örömére. A negyedik nyugdíjpillérről és a kockázatitőke-társaságokról szóló jogszabályok januártól már hatályosak is, s a siker értékéből az sem von le semmit, hogy a bankok többsége a mérsékelt érdekeltség miatt, a biztosítók pedig a váratlan kirekesztettség okán egyelőre nem sok esélyt adnak a nyugdíj-előtakarékosságnak. Szalai-Berzeviczy Attila azonban az újabb hosszú távú befektetési lehetőség fontos eszközeként emlékeztetett a januártól működő új intézményre. Hozzátette, a tőzsde életében a hosszú távú hozamjelentések bevezetése pedig a nyugdíjpénztárakat hivatott rávenni arra, hogy bátorkodjanak befektetési politikájukban még jobb helyre sorolni a tőkepiacot. (...) A tőzsdeelnök szinte megígérte, hogy lesz árfolyamnyereség-adó. De azt is garantálta - az év végén nem is volt olyan nehéz -, hogy ezzel a közteherrel 2006-ban még nem találkozunk, csak egy évvel később. S mert a tőzsdevezetés ebben az ügyben aktívan befolyásolta és befolyásolja a kormányzatot és a törvényhozást, elérhetőnek érzik a 10 százaléknál nem magasabb adót, amelyet az első 50 ezer forint után eleve nem kell megfizetni, fölötte pedig a nettó nyereségre érvényesítik.
2006. január 3. Nyugdíj-előtakarékossági számlát nyithatnak az ügyfelek a HVB Banknál már január első munkanapjától kezdve - jelentette be a hitelintézet január 3-án, s ezzel jogot formál magának az elsőségre. A program (...) a lakosság öngondoskodásának és befektetési tudatosságának fokozásán túl serkentőleg hat a tőkepiac fejlődésére is. (...) A HVB Bank fontosnak találta azt is nyilvánosságra hozni, hogy az új megtakarítási lehetőség nemcsak a fiatalok, hanem valamennyi aktív kereső számára ajánlható a nyugdíjas években felhasználható megtakarítás növelése érdekében. (...) A számlán elhelyezett megtakarítások hozama - közli a bank - minden esetben mentesül az árfolyamnyereség-adó alól.
