Az Oktatási Minisztérium meghatározása szerint ma az általános informatikai műveltséghez tartoznak az alapvető szövegszerkesztési, táblázatkezelési, adatbázis-kezelési készségek, valamint a multimédiás eszközök és az elektronikus kommunikáció ismerete; ez lényegében megfelel az Európában elfogadott ECDL vizsgák tudásszintjének. Oktatáspolitikai célkitűzés, hogy az elektronikus írásbeliség elsajátítása már az általános iskolában elkezdődjék, és minden iskolatípusra kiterjedjen. „Az oktatási tárca első igazi átfogó döntése ez ügyben az volt, hogy az ECDL számítógép-kezelői vizsgát ingyenessé tette a középiskolák és a szakiskolák számára, hogy azt a tudást, amit a diák megszerez az iskolarendszerben, valamiféle dokumentumra tudja váltani” – mondta Sári Lajos, az Oktatási Minisztérium szakképzési helyettes államtitkára. Jelenleg az informatikai érettségi kapcsán az ECDL vizsga részbeli elfogadásáról folynak a tárgyalások, ami nemcsak a munkaerő-piaci esélyeket növeli, hanem nagyobb átjárhatóságot teremthet a különböző képzési formák és intézmények között is.

Digitalizált tanár

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) 1998-as elfogadásával az informatikát önálló műveltségi területként ismerték el a hazai oktatásban, és új tantárgyként bekerült az általános iskolai tanrendbe. Ezt a tantárgyat épp ekkor törölték el az informatikai kultúra egyik élenjárójának számító Franciaországban. Az informatikát nem oktatni, hanem alkalmazni kell, hangzott a francia kulturális tárca érve. Talán ugyanez a logika húzódott meg a hazai döntéshozók azon lépése mögött is, hogy az alaptantervet 2001. szeptembertől kiegészítő kerettantervi szabályozás – sokak számára meglepő módon – egy évfolyammal későbbre, a hatodik elemibe tolta át az informatikai oktatás megkezdését, az óraszámot pedig gyakorlatilag megfelezték.

Az informatikai ismeretek oktatása közben nagy átalakuláson ment keresztül. A műszaki, programozói ismeretektől a felhasználói szemlélet irányába történő elmozdulás viszont azt a kérdést veti fel, hogy az informatika mennyire tarthatja meg klasszikus tantárgyjellegét. Ebből az is következik, hogy az iskolák infrastrukturális felszerelése alapvető feladat ugyan, de ennél már többről van szó: a tananyagok digitalizálásról, illetve a tanárok teljesen újfajta képzéséről. A kormányzat lépéseiből úgy tűnik, hogy a digitális tananyagok fejlesztése és az informatikai írástudás beépítése a pedagógusképzésbe, valamint az informatikai irányú pedagógus-továbbképzés támogatása ezen a szinten is felismert feladat.

Támogatott rétegek

„Egy nem informatikai tárgyból végzett tömeg adaptációja a huszonegyedik század iskolájának követelményeihez” – összegzi dr. Majsai Sándor Gábor, az Oktatási Minisztérium informatikai miniszteri biztosa azt a feladatot és folyamatot, amelyet a minisztérium egy 2003. május 26-ától élő, számítástechnikai eszközvásárlásra fordítható adókedvezmény formájában is ösztönözni próbál. A kiválasztott szolgáltatóknál kínált eszközkonstrukciók vásárlása esetén három éven keresztül akár háromszor 60 ezer forintot is leírhatnak a pedagógusok, az egyetemi és főiskolai hallgatók és a felnőttképzésben részt vevők a személyi jövedelemadójukból. Az oktatók számára az így vásárolt géphez ingyenes továbbképzés is jár alanyi jogon. A tárca minden, a Sulinet Expressz programban részt vevő intézményből – ezek száma a következő 2-2,5 évben elérheti a 2500-at – két fő számára a felhasználói szintet meghaladó – rendszergazdává való – képzését is támogatja.

Várható, hogy sok, nem informatika szakos pedagógus él majd az ingyenes informatikai másoddiploma megszerzésének lehetőségével is. A miniszteri biztos szerint ez magában hordozza az informatikai specialistává képzett oktatók elvándorlásának a veszélyét. Az informatikai tudás ugyanis többet ér a munkaerőpiacon, mint az oktatásban. „Tehát nekünk nemcsak támogatnunk, ösztönöznünk kell a képzésben való részvételt, hanem ugyanúgy gondot kell fordítanunk a szakértő, képzett emberek munkahely-támogatására is” – fogalmazza meg a tárcákon átívelő problémát Majsai Sándor Gábor miniszteri biztos.

Informatikafüggők

A minisztérium idén a 2002. évi 170 millió forint többszörösét különíti el digitális tananyagok létrehozását célzó projektek támogatására, így a NAT műveltségi területeit és a kerettantervi tantárgyak tematikáját követő webtartalmak fejlesztését ösztönző Digitális Könyvtár Programra, de ide kapcsolódik az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal és az Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával közösen elkezdett, a nemzeti örökséget digitalizáló Nemzeti Digitális Adattár is.

A miniszteri biztos szerint a multimédia és a hálózati kommunikáció megjelenése az oktatásban jóval több, mint új infrastrukturális elem: a megújult technikai környezet alternatív tanítási és tanulási modellek megerősödését eredményezheti. „A folyamat az autonómiát fogja erősíteni – állítja Majsai Sándor Gábor –, hiszen a tanári instrukció helyett megjelenik a konstrukció: a tanár és a diákok által létrehozott anyag. A reggel nyolctól délután négyig tartó iskola helyett napi huszonnégy órában, heti hét nap nyitva tartó rendszerről beszélünk, aminek az információtartalmához mindenki hozzáférhet. Innentől kezdve a partnerség jelenik meg, és reményeink szerint a passzivitás irányából az aktivitás és a kreativitás irányába viszi el a diákközösséget és a pedagógusközösséget.”

A főiskolai és egyetemi hallgatók nap mint nap kapcsolatba kerülnek az informatikával. A számítógép ismerete nélkül például egy könyvtári katalógus használata szinte lehetetlen. Ugyanúgy egy prezentáció vagy egy házi dolgozat elkészítése. A tanítói és tanári pályára készülők tanrendjében már az ECDL-nek megfelelő felhasználói szinten túl a tanítást és az adminisztrációt segítő informatikai modulok is megjelennek.

Úgy tűnik, felismert tény, hogy a gazdaság erősen informatikafüggő. A gazdasági informatika szakok megjelenése és elterjedése ezt támasztja alá. Ám abból, hogy hol a műszaki, hol pedig a gazdaság- és társadalomtudományi karokon vehető fel e szak, látszik, hogy a hagyományos tudományszemlélettel még nem tudjuk hová besorolni. Mind az informatikusi, mind a közgazdasági szakma a leggyakorlatiasabb tudást nyújtó képzések közt tartja számon, hisz a végzős hallgatók a piacvezető vállalatirányítási integrált rendszerek rutinos felhasználóiként állhatnak majd munkába, nem csak tankönyvekből ismerve egy vállalat működését. S már itt kopogtat az ajtón számos speciális szakterület korszerű szakemberigénye, amire még nem teljesen felkészült a szakmai felsőoktatás – idetartozhat az egészségügy, a biotechnológiai kutatások, az építészet vagy a hadiipar.