Hogyan néz ki jelenleg, és várhatóan hogy néz majd ki fél év múlva a hazai villamosenergia-piac? Az alapvető szereplők: az erőművek (termelők), ezen belül nagy- és kiserőművek, a hálózati társaságok (az átviteli hálózatot üzemeltető Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és az elosztók), a rendszerirányító Mavir Rt. (amely 2003 és 2005 között független rt.-ként, azóta újra az MVM részeként működik), a közüzemi nagykereskedő (ez szintén az MVM, ezért is volt sokáig vitatott, hogy a Mavir képes-e a hálózathoz való szabad hozzáférést minden piaci szereplő számára egyformán, versenysemlegesen biztosítani, ha szervezetileg az MVM-hez tartozik). További szereplők: a közüzemi szolgáltatók, a villamosenergia-kereskedők és a fogyasztók.

Megszűnő monopóliumok

Néhány jellemző adat: a teljes energiaágazatban - amelynek súlya a nemzetgazdaságon belül a nettó árbevétel alapján 3,2 százalék - közel 200 vállalkozás működik. 2006-ban 18 engedélyes termelőt regisztráltak. Paks a magyar fogyasztás 40 százalékát adja, a következő legnagyobb négy erőmű a további 50 százalékot. A kiserőművek száma mintegy 250. Az adóhatóság kimutatása szerint a vállalatszám azért kisebb az összes termelő számánál, mert a kiserőművek gyakran egy gyár, egy lakópark vagy akár egy kórház részeként működnek. A kiserőművek száma várhatóan dinamikusan nő majd. Egyrészt az úgynevezett kapcsoltan termelő gázmotoros kiserőművek terjedése miatt, amelyek a hőtermelésen felül állítanak elő villamos energiát is, másrészt a hazai piacon a közelmúltban megjelent megújuló energiát termelők révén.

Jelenleg az ágazatban nemcsak az erőművi oldal koncentrált, hanem az értékesítés is - olvasható a Central European Banker, illetve a Magyar Külkereskedelmi Bank 2006 nyarán készült, ám csak december végén közzétett on-line elemzésében. A hat áramszolgáltató ugyanis 2007. július 1-jéig regionális monopóliummal rendelkezik a közüzemi szektorban. A szabadpiacon már most a teljes magyar fogyasztásnak mintegy az egyharmada realizálódik. A teljes piacnyitás mégis hatalmas változást hoz valamennyi szolgáltató életében, hiszen szinte úgy kell harcolniuk majd a fogyasztóik megtartásáért, mintha most lépnének be a piacra.

Maga a piac, vagyis a villamos energia fogyasztása évente stabilan 1,6 százalékkal nő, de egy adott évben - például 2006-ban is - a hőmérséklet hatására ettől eltérhet. A fogyasztás várhatóan a lakosság körében növekszik majd jobban - például a légkondicionálók terjedése miatt -, míg a vállalati szférában kevésbé.

A piacnyitás és a dereguláció folyamata természetesen meghatározza és megváltoztatja az ágazat fejlődését és annak irányát. Ez azonban az EU egészében így van. Magyar sajátosság viszont az árrendszer "átpolitizáltsága" - hangsúlyozzák az elemzők -, és az a tény, hogy a villamos energia árát a közgazdasági szempontokon túl egyéb megfontolások - szociálpolitika, a befektetők bizalmának a megőrzése, politikai ígértekhez való ragaszkodás - is befolyásolják.

#page#

Csökkenni fognak az árak?

A piacnyitástól és a versenytől mind az unió, mind a magyar kormány hosszú távon az árak csökkenését várja. Ahhoz azonban, hogy ez valóban bekövetkezzék, nagyon sok nyitott kérdést kell még ennek megfelelően lezárni.

Ami most állítható, hogy jelenleg nemcsak az erőművek, hanem az energiaszolgáltatók is sokszor kiugró nyereséggel büszkélkedhetnek, vélhetően van tehát mozgásterük a fogyasztók megnyerését célzó árpolitikájuk kialakításakor. Ugyanakkor a szolgáltatók esetében a közüzemi ár eddig hatósági ár volt, ami előre meghatározta, garantálta a nyereséget számukra. S ez 2007 júliusától megszűnik. Az erőművek helyzete azért is más, mert 2006-ban a parlament ugyan elfogadta a korábban már eltörölt hatósági ár lehetőségét, de a gyakorlatban ezt a szabályozó hatóság nem vezette be. Hatással lesz majd az árakra az is, hogy miként fogják a piaci szereplők újratárgyalni azokat a 2012-2015-ig érvényes szerződéseket, amelyekkel az MVM már lekötötte a nagyerőművek termelésének jelentős részét. Erre egyébként a törvény kötelezi őket, de igen húzódoznak tőle, miután e szerződések általában magas nyereséget hozó árszínvonalon jöttek létre.

Ugyancsak hatással lesz majd az árakra, hogy miként alakul a megújuló energiaforrások termelése, valamint kötelező átvételi aránya és ára. Hiszen a jelenlegi szabályozás - mint ahogyan azt a Piac és Profit már többször is megírta - igen gyakran okoz problémát a energiarendszer biztonsága szempontjából, és a kötelező átvétel kifejezetten drágítja a villamos energia árát, mégpedig kilowattóránként mintegy 2 forinttal.

Árügyben ma egyébként az a helyzet - állítja többek között Porpáczy Rezső, a Magyar Energetikai Szövetség (MESZ) alelnöke -, hogy a kereskedők a szabadpiacon a közüzeminél csak drágább energiát kínálnak. Miután mára kialakult a három multinacionális befektető által uralt piac, a befektetők nem ígérnek egymás alá, sőt, óriási a nyomás részükről a még létező hatósági árak emelésére. Ahogyan tehát Kóka János is fogalmazott: monopóliumokat kell megtörni. "Mert az nem lehet, hogy a közüzemi fogyasztók - benne a teljes lakosság - számára a közüzem megszűnése, a versenypiac teljessé tétele egyet jelentsen az áremeléssel!" - szögezi le a MESZ közleménye.

Hogyan néz ki jelenleg, és várhatóan hogy néz majd ki fél év múlva a hazai villamosenergia-piac? Az alapvető szereplők: az erőművek (termelők), ezen belül nagy- és kiserőművek, a hálózati társaságok (az átviteli hálózatot üzemeltető Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és az elosztók), a rendszerirányító Mavir Rt. (amely 2003 és 2005 között független rt.-ként, azóta újra az MVM részeként működik), a közüzemi nagykereskedő (ez szintén az MVM, ezért is volt sokáig vitatott, hogy a Mavir képes-e a hálózathoz való szabad hozzáférést minden piaci szereplő számára egyformán, versenysemlegesen biztosítani, ha szervezetileg az MVM-hez tartozik). További szereplők: a közüzemi szolgáltatók, a villamosenergia-kereskedők és a fogyasztók.