A kormány fittyet hányt sok százezer vállalkozás, vállalkozó üzleti tervére, a maga szavahihetőségébe vetett bizalmukra, s év közben megváltoztatta a gazdálkodás feltételeit. Nem bízta a piacra a magángazdaság szereplőinek sorsát.
Pedig a választási kampányokban a két esélyes párt csak a kkv-knak kedvező változásokról, a gazdaság fellendítéséről és az adók csökkentéséről beszélt.
Veszteségadóztatás
Nem vagyunk igazságosak, ha nem említjük meg: a kormány az Érdekegyeztetői Tanács nyomására némi engedményeket tett, s a bankszektor is eredményesen lobbizott az eredeti elképzelésekhez viszonyítva.
Elérték, hogy az elvárt adó (minimumadó), melyet a veszteséges vállalkozásoknak kell fizetniük, számítási alapja nem tartalmazza majd a közvetített szolgáltatást és az anyagköltséget. Kivívták, hogy a házipénztáradó elismert küszöbértéke az árbevétel legfeljebb 0,8 százaléka lehet, de legalább napi 300 ezer forint. Elérték továbbá, hogy a szeptemberben már esedékes szolidarítási, más néven különadó alapjának megállapításához ne kelljen auditált mérleget készíteni. Milyen "hatalmas" előny, hogy a könyvelők köztes mérleget készítenek a cégeknek (általában egyhavi pluszdíjért cserébe), de legalább a könyvvizsgálatot nem kell fizetni.
A 15 százalékos kulcs szeptember végéig marad, utána 25 százalékra nő. Az átmenet szempontjából az adózó két megoldás közül választhat. Az első szerint külön gyűjti az első háromnegyed év bevételét, és utána megfizeti a 15 százalékot, az utána keletkező jövedelme után pedig 25 százalékos evát fizet. A másik megoldás, hogy az éves bevétele után egységesen 15 százalékot számol, de a bevétel egynegyede után további 10 százalékot fizet. Mindkét esetben úgy kell vezetnie a nyilvántartásait, hogy abból a választott megoldáshoz kapcsolódó adókötelezettséget ellenőrizni lehessen. Szintén új teher az evásokra, hogy az adót december 20-ig a várható éves adó összegére kell kiegészíteni.
Önfeljelentés intézménye
A színlelt szerződésektől való fenyegetettség, valamint a garantált minimálbér július elsejei kötelezettsége miatt minden tisztességes, érintett vállalkozás éppen hogy felülvizsgálta és pontosította megkötött szerződéseit, most újból írhatja át. A kormány ugyanis a minimálbér kétszerese alapján történő járulékfizetési kötelezettség bevezetésével gyakorlatilag megemelte a minimálbért a kétszeresére. Az optikát ugyan máshogy állítják be, de a tény az tény. A minimálbérjárulék kétszeres fizetésének kötelezettsége főszabály. De bejelentési kötelezettség terhe mellett mentesülni lehet alóla. Természetesen az ellenőrzéstől tartani kell, s a magas büntetés fenyegető üzenete ott van a paragrafusokban. A 125 ezer forint fizetés alatt magát foglalkoztató tulajdonos vállalkozóknak, első számú vezetőknek már most azt tanácsolják a tanácsadók, "fel ne jelentsék magukat", inkább emeljék meg a fizetésüket, mert bizton számíthatnak az adóhatóság személyes jelentkezésére. Aki ennek ellenére megkockáztatja, s kéri mentesíteni magát vagy/és alkalmazottait a kétszeres járulékfizetés alól, mert valóban nem tudja kitermelni a magasabb bért és közterheit, felteheti a kérdést, de úgysem hallgatja meg senki.
Ha a kormány a vagyonosodó minimálbéreseket akarta megfogni, miért nem csak ezt tette? Most egy félországnyi embernek kell bejelenteni, majd igazolni és magyarázni a bizonyítványát, hogy nem lopott, csalt, hazudott, csak nem megy a boltja.
Aki arra számított, hogy a Gyurcsány-kormány betartja ígéretét (melyet egyébként törvénybe is foglalt) a bérjárulékok fokozatos csökkentése témájában, annak most tudomásul kell vennie: ha szerencsétlen, akkor a dupla járulékfizetés kategóriájába esik, mellette még növekszik is az összjárulék (merthogy munkavállaló és munkáltató egyben, de a többletköltséget mindenképpen neki kell megtermelnie). Természetesen az eho is maradt. Nem törölték el. Mint ahogyan az évszázad legtisztességtelenebb adóját, az iparűzési adót sem.
Szeptember 1-jétől megszűnik a 15 százalékos áfakulcs, s a körébe eső termékek is a magasabb, 20 százalékos kulcs alá esnek ezentúl. Szeptember 1-jétől hatályát veszti az a passzus, amely a 15 százalékos adókulcsról szól, valamint az a mellékelt, amely felsorolja az e kulcs alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat. E körbe tartoznak az élelmiszerek, a tüzelőanyagok, a gyógyszerek, orvosi műszerek, növényvédő szerek, a szolgáltatások közül pedig - egyebek mellett - a diák- és szociális étkeztetés, a személyszállítás, a gáz- és vízszolgáltatás, a szennyvíztisztítás, valamint a temetkezés.
Kamatadó
Az elfogadott törvény szeptember 1-jétől írja elő a 20 százalékos adót a kamatjövedelmek és a tőzsdei ügyletből származó jövedelmek után. Kamatjövedelmet lehet elérni a banknál vezetett betétszámla, folyószámla, bankkártyaszámla után. A 20 százalékos kamatadót az augusztus utolsó napjáig megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetén az augusztus 31. után indult első kamatperiódusra kell először fizetni. A kamatadót a kifizető vonja le, vagy a magánszemély negyedévente fizeti meg. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (kötvény) és a befektetési jegy után csak akkor kell kamatadót fizetni, ha azt a magánszemély augusztus 31. után szerezte. A biztosításoknál is az e dátumot követően megkötöttek után kell adózni.
A tőzsdei ügyletből származó jövedelem adója
Ez az adó is 20 százalék lesz a szeptembertől kötött ügyletekre. Akár a magyar, akár bármelyik EU- vagy OECD-tagállamban működő tőzsdén elért árfolyamnyereség, vagy összetett, illetve származtatott ügyleten elszámolt nyereség adóköteles.
Az adóköteles természetbeni juttatások adója
Ez 44-ről 54 százalékra emelkedik szeptember 1-jétől. Meghatározza a törvény azt is, hogy az utazási bérlet és a céges telefon költsége miként oszlik meg a hivatalos és a magáncélú használat között. Az első szabály az, hogy a kétféle használatot dokumentálni kell, és a tényleges magáncélú használat után kell adózni. Valószínű, hogy legtöbben a második megoldást választják: a bérlet árának a fele, míg a telefondíjnak a 20 százaléka számít adóköteles bevételnek.
Járulékok
A biztosítottak a fizetésükből jelenleg 4 százalék egészségbiztosítási járulékot fizetnek. Ez szeptembertől 6 százalékra emelkedik, 4 százalék megy a természetbeni, és 2 százalék a pénzbeli szolgáltatásokra. Január 1-jétől újabb emelésre kerül sor. Akkortól 7 százalék lesz az egészségbiztosítási járulék. A munkavállalói járulék fél százalékkal emelkedik. Aki munkaviszonyban, vagy bármilyen közszolgálati jogviszonyban dolgozik, annak a foglalkoztatója a járulékokat szeptembertől havi 125 ezer (a minimálbér duplája), majd januártól 131 ezer forint után kell, hogy fizesse. Amennyiben az alkalmazott jövedelme ennél kisebb, úgy a munkaadó ezt bejelentheti az adóhatóságnak, és akkor a tényleges jövedelem után kell a járulékot fizetni. Viszont, ha a munkaadó nem jelzi az alacsonyabb jövedelmet, akkor a munkavállalót terhelő járuléktöbbletet neki kell fizetnie. A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja (a betéti társaságnál ilyen minden beltag) után is 125 ezer, illetve januártól 131 ezer forint a járulékalap. (Megjegyezzük, hogy az új társasági törvény szerint az ügyvezetés nem személyes közreműködés, ahhoz a cég tevékenységi körében kell munkát végezni.) Amennyiben a jövedelem kisebb, itt is a bejelentés után lehet a tényleges jövedelem utáni járulékot fizetni, de a minimálbér után mindenképpen kötelező. Az egyéni vállalkozóknál is az előbbi két összeg a járulékalap. Ha a vállalkozói kivét vagy az átalányadó alapja kisebb, az APEH-bejelentés után ők is fizethetnek alacsonyabb járulékalap - de legalább a minimálbér - után. A törvény meghatározza, hogy a havi befizetések mekkora hányada lesz a későbbi nyugdíj alapja, illetve azt is, hogy ennek fialtatásáért mennyi pénzt lehet elkérni.
Jövedéki adó
Szeptember 1-jétől növekszik a cigaretta és (a bor kivételével) a szeszes italok esetében, majd ezt még az évben kétszer újra megemelik.
Szolidaritási adó
A társas vállalkozások - a társasági adót fizetők - az adózás előtti eredményük után fizetik a 4 százalékos különadót, mégpedig már szeptember 1-jétől. Vannak növelő és csökkentő tételek is, például az adózás előtti eredmény javára kapott osztalék csökkentő tétel (az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével).
#page#
A szolidaritási adó alapjában, melyet év közben, az év első napjára visszamenően, már el kell kezdeni fizetni a féléves mérlegek alapján (mely a hektikus piaci mozgásokat alaposan megadóztathatja, mivel sok olyan cég lehet, amelyeknek a bevételei első félévre jobban koncentrálódnak, míg a másodikban csak kiadásaik vannak), sajnos, olyan tételek maradtak benne, amelyek a társasági adóalapba nem kerültek be. A leányvállalati rendszerben dolgozó multikat, holdingszerűen felépülő cégeket ez érvágásszerűen érinti.
Pénztárkészlet-csapolás
A házipénztár-adó bevezetésének hátterében az a szándék húzódik meg, hogy véget vessenek a cégpénzt magánpénzként kezelők visszaéléseinek. Állítólag hatalmas készpénzkészletek halmozódtak fel a házipénztárakban papíron, melyek hivatalos sorsa egyébként az osztalékadózás után kivehető, szabályos jövedelem lett volna.
Az adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függesztheti fel, ha az adózó "fantomizálódott". Például egymást követő két alkalommal a posta "címzett ismeretlen" jelzéssel hozta vissza a hivatalos iratot, vagy a helyszíni ellenőrzés alkalmával nem található a cég a székhelyén. Az APEH hirdetményben kézbesíti a felfüggesztő határozatot. Ha az érintett vállalkozó 90 napig nem jelentkezik, és felszámolás, végelszámolás sem folyik ellene, akkor az adóhatóság az adószámát törli.
Helyesbített adó
Várhatóan augusztus elején lép hatályba az erre az adóra vonatkozó részletfizetési kedvezmény. Az az adózó, aki ez év július 9. előtt bevallott adóját az év utolsó napjáig helyesbíti, az a különbözet után nem fizet önellenőrzési pótlékot. Az adókülönbözetre pedig - annak összegétől függően - 12-60 havi részletfizetés jár.
Természetesen sok házipénztár-felhalmozó fog most élni azzal a jogszabályi lehetőséggel, hogy 10 százalék "osztalékadó" befizetésével legalizálhatja a már kivett és elköltött jövedelmét. Sőt, az ügyesebbje házipénztárasítja az összes mozgósítható bevételét, és él a kedvezményes adózás lehetőségével.
Szegény evások. Ők azért már jó ideje érezhették, nincsenek biztonságban. Üzleti terv ide vagy oda, drasztikus, majd 70 százalékpontos adóemelést kell elszenvedniük. Mégpedig év közben. Legalább nem visszamenően. Mint a szolidaritási adó esetében.
A januártól életbe lépő minimumadó, a veszteséges cégek megadóztatása példátlan az adózás történetében.
Az üres államkassza érdekében
A régi motoros magángazdasági szereplő csak ingatja a fejét: ilyet még a 80-as években, az állami vállalatok túlsúlyának és a magánvállalkozásokat büntető adók időszakában sem csináltak vele. Megszokta, hogy kormányok jöttek, kormányok mentek, s mindegyikük úgy akart kedvezni a választópolgárnak, hogy szidta a vállalkozót, vélelmezte, hogy az másmilyen nem lehet, csak harácsoló, mást, munkavállalót kiszipolyozó, adóelkerülő. De egyik sem merte megadóztatni a veszteséget (illetve egyszer, egy évig próbálkoztak vele), év közben megváltoztatni az adózás feltételeit, mégpedig drasztikusan, új adónemet kivetni visszamenően, járulékcsökkentést törvényben ígérve járulékemelést végrehajtani, duplájára emelni a minimálbér közterheit. Miközben törvényes megállapodása volt a minimálbérek mértékéről, valamint a járulékcsökkentés ütemezéséről az Érdekegyeztető Tanács tagjaival.
A törvények megszülettek, be kell tartani. A vállalkozó gondja marad, hogyan oldja meg az üzleti terveiben nem szereplő, váratlan, övön aluli ütés következményeit. A felelősség viszont csak növekedett a vállán. Nagyon megnehezült létezési feltételek mellett, garantáltan növekvő költségeivel, várható inflációs nyomás alatt az állami kötelezettségvállalását teljesítenie kell. Az adókat, járulékokat be kell fizetnie.
Pótolnia kell a hiányzó pénzt a költségvetés kasszájából. Amit természetesen nem ő herdált el. De neki nincs más választása.
Több ponton módosul a személyi jövedelemadózás. Például: a lakáscélú kedvezményekről szóló paragrafust a jövő év első napjától törlik az szja-törvényből. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a munkaadó a minimálbér (62 500 forint) 50 százalékát fizetheti be szja-mentesen. Ez kiterjed az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakra is. Az szja-törvény együtt kezeli a magán-nyugdíjpénztári befizetések, a tandíj, a közcélú adományok, valamint a biztosítások kedvezményeit. Eddig ezek után - összevont - kedvezmény 6 millió forint éves jövedelemhatárig, legfeljebb 100 ezer forint értékben járt, majd csökkenni kezdett, és 6,5 milliós jövedelemnél megszűnt. Az új szabályok szerint a 100 ezer forint kedvezmény marad, de csak 3,4 millió forintos jövedelemig lehet azt egészében igénybe venni, 3,9 milliónál megszűnik. A mezőgazdasági őstermelőnek is limitált lett a jövedelme, amely után igénybe veheti a legfeljebb 100 ezer forintos adókedvezményt. A teljes összeg 6 millió forintos jövedelemig jár. Efölött csökkenni kezd, majd 6,5 milliónál megszűnik.
Az egyéni vállalkozók adóalapjának kiszámításához a módosítás minimális adóalapot állapít meg. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy a vállalkozói bevételből le kell vonni a beszerzett áruk értékét, és a különbség 2 százaléka lesz a minimális adóalap.
Szolidaritási adó
A 4 százalékos különadót - amit szolidaritási adónak is neveznek - a magánszemélyek közül 2007. január elsejétől azok fizetik, akiknek a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmük meghaladja a napi 17 330 (évi 6,3 millió) forintot. A szintén az szja szerint adózó egyéni vállalkozók jövedelemadózás esetén az állami támogatással - különösen a területalapú támogatással - csökkentett bevétel és a költség közötti rész után, míg az átalányadózók az átalányadó alapja után fizetik a különadót.
Járadék
A hitelintézeteknek - a 4 százalékos különadó mellett - járadékot is kell fizetniük, de a törvény megjegyzi, hogy ez a járadék adónak minősül. A bankoknak az állami kamattámogatással közvetlenül vagy közvetve érintett hitelek kamatbevételei után kell 5 százalékos járadékot fizetniük. Közvetlenül érintett az a hitelállomány, amelynek a felvevői kedvezményes kamatot élveznek, és a támogatást a bank közvetlenül számolja el az állammal. Közvetetten az a hitelállomány érintett, amelyet egy bank jelzálogbanktól önálló jelzálogjog eladása és egyidejű visszavásárlása útján biztosít.
Minimumadó
2007. január 1-jétől kell a veszteséges vállalkozásoknak minimum társasági adót fizetniük a még nem tisztázott adóalap 2 százaléka erejéig.
Fejlesztési adókedvezmény
A módosítással magasabb létszámnövekedést írnak elő a beruházások adókedvezményéhez. A társasági adóról szóló törvény tartalmazza a beruházások támogatását is. A kis- és közepes vállalkozások a jövőben akkor is jogosultak - három évig - az évi 6 milliós adókedvezményre, ha nem új, hanem használt eszközzel végzik a fejlesztést. Mezőgazdasági termékek feldolgozására viszont - az uniós szabályokkal összhangban - nem jár adókedvezmény. A nagyvállalati körben a jelenértéken legalább 3 milliárd forintos beruházásnál a fejlesztési adókedvezményhez az eddigieknél magasabb többletfoglalkoztatást kell vállalni. Alapesetben a jelenlegi 100 fő helyett 150-nel, a kormány által meghatározott kedvezményezett területeken pedig 50 fő helyett 75 fővel kell emelni a létszámot.
Házipénztáradó
A parlament által elfogadott végső normaszöveg alapján a törvény eleve elismer egy készpénzkészletet - minimálisan 300 ezer forintot, de ha a cég éves bevételének 0,8 százaléka ennél több, akkor ezt a nagyobb összeget. Ez nem képez adóalapot. A cég átlagos napi készpénz-záróegyenlegének ezt az összeget meghaladó része után kell megfizetni a - továbbra is 20 százalékos - házipénztári adót. A fizetés időpontja: az adóév utolsó napját követő 150. nap lett. A pénzügyi törvénycsomag záró rendelkezései között szerepel az, hogy a korábban felhalmozódott házipénztár adója 10 százalék, amit (kérelemre) négy adóévben, öt egyenlő részletben lehet megfizetni. A 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsönöket - ugyancsak 10 százalék kedvezményes adó megfizetése esetén - a 2006. adóévben elengedik.
Gépjárműadó
Az új, teljesítményarányos adó az új gépjárműveknél általában kedvezőtlenebb, mint az eddigi súlyadó, de ahogy öregszik a jármű, átfordul a teher. Az adó alapja az önsúlyról a kocsi teljesítményére változik, és attól függ, hogy mennyi idős az autó.
