Az adótörvények megalkotásánál öt prioritást deklarált a kormány: a családok támogatásának növelését, a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítását, az adórendszer egyszerűsítését, az európai uniós jogharmonizáció elősegítését, végül az adózási fegyelem erősítését.

Hangsúlyozottan középtávú – tehát a szokottnál hosszabb időszakra szóló – szabályozásról van szó, a T. Ház mégis különösebb harcok nélkül, alig két hónap alatt túltette magát a törvényjavaslatokon. Ennek vélhetően ugyanaz az oka, mint a csendes szakmai fogadtatásnak: egyrészt örvendeni lehet, hogy végre-valahára legalább két évre tervezhetővé vál(ha)t az, hogy miért mekkora adót kell fizetnie polgárnak és gazdálkodószervezetnek, ám a beváltatlan ígéretek keserűbbé teszik a szájízt.

Szja: rendíthetetlenül magas elvonás
A személyi jövedelemadó (szja) sávjai módosultak, az adókulcsok viszont változatlanok maradtak.
A jövő évi adótábla szerint évi
480 ezer forint jövedelemig: 20 százalék,
480 ezer–1,05 millió forint között: 30 százalék,
1,05 millió forint fölött: 40 százalék
szja-t kell fizetni.
2002-ben évi
600 ezer forint jövedelemig: 20 százalék,
600 ezer –1,2 millió forint között: 30 százalék,
1,2 millió forint jövedelem fölött: 40 százalék
az szja mértéke.

Több képviselő is szorgalmazta a sávhatárok további valorizációját – az infláció reális figyelembevételét –, ám erre a következő év büdzséjében nincs fedezet. Számítások szerint így az átlagos adóterhelés 20,7 százalékos lesz, ami 0,1 százalékpontos csökkenés a 2000. évihez képest. A kevésbé „pozitívan” gondolkodók számára ez annyit jelent, hogy még mindig magasabb az átlagos adóterhelés, mint az előző kormány utolsó évében volt.

Az szja keretein belül a kormány prioritásai között a többgyermekesek adókedvezményének emelése szerepel. Az adó alól mentesített éves jövedelem egy gyermek után 400 ezer, két gyermek esetén 642 ezer, három gyermeknél pedig 1,35 millió forint évente, fejenként; tehát az egygyermekes családok gyermekenként havi 3 ezer, a kétgyermekesek havi 4 ezer, a három- és többgyermekesek havi 10 ezer forinttal csökkenthetik a kiszámított adó mértékét. A kedvezmény kiterjed a magzatra is, a fogantatást követő 91. naptól. Bár az új szabályok szerint adókedvezményt csak azon eltartott(ak) után lehet kapni, aki(k) számára családi pótlékot vagy iskoláztatási támogatást folyósítanak, ám a kedvezmény mértékének kiszámításához valamennyi eltartott beszámítható. Így például havi 10 ezer forintos kedvezményt kaphat az a háromgyermekes család is, ahol az általános iskolás gyereknek két, első diplomájának megszerzésére készülő egyetemista testvére van.
2002-ben csak a legalább két gyermeket nevelő családokban nő a gyermekek utáni adókedvezmény. Két gyermek után 42 ezer 857 forinttal, három gyermek esetén pedig 71 ezer 53 forinttal növekedne az egy év alatt igénybe vehető kedvezmény mértéke.

Nem változott az adójóváírás mértéke: továbbra is a bérjövedelem 10 százalékát, de legfeljebb évi 36 ezer forintot lehet leírni az adóalapból. Az adójóváírás-lehetőség felső határa 50 ezer forinttal, 1 millió 250 ezer forintra nőtt, azzal a kikötéssel, hogy az 1 millió 50 ezer forint feletti összeg 18 százalékával csökkenteni kell az adójóváírást.

Forrásadó-előleg: kényszerhitel?
Az szja körül az első vihart az a szabály kavarta, amelynek értelmében az árfolyamnyereség forrásadója a jelenlegi 0-ról 20 százalékra emelkedik.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) a köztársasági elnökhöz fordult: a szervezet azt kifogásolja, hogy minden nyereségesen lezárt ügylet után a teljes évre fizetendő adó mértékével megegyező nagyságú adóelőleget kell fizetni, míg a veszteségeket csak az év végén lehet elszámolni. A TEBÉSZ az 1997. évi 35. számú alkotmánybírósági határozatra hivatkozik, amely többek között kimondja: „amennyiben az előleg adókulcsa oly módon került megállapításra, hogy azzal az adózók teljes körére és teljes biztonsággal megállapítható lesz az adó túlfizetése, akkor az már túllép a megengedhető átmeneti aránytalanságon (…) kényszerhitelnyújtás a jogosult részéről.”

További hátrányként tartják számon az érdekeltek, hogy 2001-től a külföldi állam joga szerinti munkaviszony nem önálló tevékenységnek minősül – azaz erre már nem vonatkozik a 10 százalékos, igazolás nélkül levonható költséghányad –, s azt is, hogy a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek kivételével megszűnik a tételes átalányadózás lehetősége.

Már a vállalkozások világába vezet az az szja-tétel, amely szerint megváltoznak a reprezentációsköltség-elszámolások. 2001-től minden költség elszámolható, ám ezek kivétel nélkül adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, s így utánuk 44 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Kis szépségtapasz, hogy az elszámolt költséggel a társaságiadó-alapot nem kell növelni.

Tébé: a csökkentés mindenre fedezet?
Az eredetileg tervezett 3 százalék helyett a tb-járulékterhek 2001-ben és 2002-ben is csak 2-2 százalékkal csökkennek: 2001-ben 31, 2002-ben pedig 29 százalékosra. Mindemellett a kabinet azzal, hogy az adótörvényhez kapcsolódó módosítások során keresztülvitte a járulékplafon eltörlését, az évi 2,1–2,2 millió forintos bruttó fizetésűek számára – ha az érintettek bérét nem emelik – nettójövedelem-csökkenést okoz; sovány vigasz, hogy a táppénz felső határa sem lesz korlátozva. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint a cégek ezeket az alkalmazottakat a tb-járulék csökkentéséből fakadó megtakarításaikból kompenzálhatják, ami számításai szerint jövőre 70 milliárd, 2002-ben pedig 77 milliárd forintos lesz.

Ez azonban már a sokadik elem, amelyet erre a szálra fűz fel a pénzügy. Az itt jelentkező megtakarítást jelölte meg forrásként a tételes egészségügyi hozzájárulás összegének évenként 300-300 forintos emelésekor is – amely így az idei 3900 forint helyett 2001-ben 4200, majd 2002-ben 4500 forint lesz –, emiatt pedig jövőre megközelítően 12 milliárd forintnyi pluszkiadással kell a munkaadóknak számolniuk.
Ugyancsak a járulékcsökkenésből, valamint a társasági adóhoz kapcsolódó kedvezményekből származó megtakarítások szolgálnának a PM szerint a minimálbér 40 ezer forintra emelése miatti költségnövekedés kompenzációjaként (erről lásd többek között a Piac és Profit 2000/11. szám 16. oldalt). A szakma azonban ezeket az elképzeléseket fogadja a legnagyobb kétkedéssel.

Társasági adó: kilóg a lóláb
A kormány a társaságiadó-szabályok között kíván kedvezményeket nyújtani a kis- és középvállalkozások számára. A szakértők szerint azonban az új szabályozás még inkább megmutatja, hogy a jövőképébe csak azok a középvállalatok férnek bele, amelyek már most komoly árbevétellel és stabil jövedelmezőséggel rendelkeznek.

Aligha várható ugyanis el, hogy egy 50 főnél kisebb létszámmal dolgozó vállalkozás – pláne egy egyéni vállalkozó – egyik évről a másikra az adóalap összegének megfelelő, de legfeljebb 10 millió forintos beruházást hajthasson végre, amelynek – mint az utolsó pillanatban becsempészet kiegészítés szól – a vállalkozás tevékenységét kell szolgálnia (vagyis a cégautó-vásárlás nem fér bele, szemben az eddigi, az eredeti beterjesztésen alapuló híradásokkal). A feltételek szerint a beruházást üzembe kell helyezni, és négy évig az így vásárolt gépek, eszközök nem adhatók el. A valódi beruházásélénkítéshez ugyanis azt is biztosítani kellett volna, hogy a cégek adómentes beruházási forrásokat képezhessenek és halmozhassanak fel, ami alapot biztosíthatna nekik a komolyabb összegű fejlesztésekhez. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a mikrovállalkozások tavalyi átlagos adózás előtti eredménye 565 ezer, az általuk fizetett átlagos társasági adó 225 ezer forint volt; a kisvállalkozásoknál ez adat 7,9 millió, illetve 2,1 millió. A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók pedig 377 ezer forint átlagos nyereséget mutattak ki 1999-ben.

A fejlesztési források bővítésére a kisvállalkozások a 2000. december 31-ét követően megkötött beruházási hitelszerződések kamatának 40 százaléka erejéig kamattámogatást vehetnek igénybe (a javaslat 20 százalék volt). A szakemberek ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetnek: ismét „kilóg a lóláb”, mert a 40 százalékos kamattámogatás mellett meghatározott 5 millió forintos éves kamatkedvezmény-plafon 12,5 millió forintos teljes kamatot jelent, ami nagyjából 100 millió forintos maximális hitelösszeget feltételez! Fehér hollónak számít az a kisvállalkozás, amely ekkora összegű hitelt kap valamely banktól. A kamatkedvezmény nem teszi könnyebbé a pénzintézetek hitelelbírálását, amely – dacára annak, hogy mind többen zászlajukra tűzik a nyitást kisvállalkozói szektor felé – továbbra is a legkonzervatívabbnak számít a hitelezési területen.

Aligha várható hát, hogy az igénybe vett adókedvezmények eloszlási aránya jelentősebben változnék. A vállalkozások 1999-ben összesen 86 milliárd forintnyi adókedvezményt vettek igénybe, amelynek 80 százalékát az 500 főnél nagyobb nagyvállalkozások érvényesítették, s a 86 milliárdból 69 milliárdot teljes egészében külföldi tulajdonú vállalkozások vettek igénybe.

Vannak pozitív változások is. A kutatás-fejlesztésre fordított összeget jövőre teljes egészében le lehet vonni az adóalapból. Jelentősen javul az értékcsökkenés érvényesítésének lehetősége is. A tárgyi eszközök azonnal elszámolható értékcsökkenése a jelenlegi 30 ezer forintról 50 ezerre nő, s ezt a társas és az egyéni vállalkozások is érvényesíthetik. Ezzel párhuzamosan 100 ezerről 200 ezer forintra emelkedik azoknak a tárgyi eszközöknek az értéke, amelyeknél a számviteli törvény az értékcsökkenés elszámolását két év alatt engedélyezi.

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók számára lényeges módosítás, hogy az szja-törvényben nem meghatározott tevékenység esetében a jelenlegi 35 százalékról 40 százalékra, a kiegészítő tevékenységet végzőknél pedig 17 százalékról 25 százalékra emelkedik a vélelmezett költséghányad. A kiskereskedelmi tevékenység esetén az átalányadózás választásának bevételi határa 15 millióról 18 millió forintra emelkedik.

Áfa: egyre pontosabban
Az általános forgalmi adóra (áfa) vonatkozó szabályok az idei jogszabály-változtatási harcban csak kismértékben módosultak. A változtatások többnyire a jogalkalmazást segítő pontosítások, például az egyszerűsített számla adattartalmával, a támogatásoknak az áfarendszerben való kezelésével kapcsolatosak.
A nettó 8 millió forintos árbevételt realizáló kisvállalkozások újra választhatják a negyedéves áfabevallást is.

A mezőgazdasági őstermelőknek az idei 1,5 millió forint után jövőre 2 millió forintos bevételig csak egyszerűsített adóbevallást kell készíteniük.
A taxis egyéni vállalkozók a személygépkocsi, valamint az üzemanyag áfáját visszaigényelhetik – feltéve, ha legalább nettó 4 millió forintos éves árbevételt ismernek el.

A fuvarozók számára megnyugtató, hogy az eredeti tervekkel szemben továbbra is adómentesen felvehető lesz a fogyasztási normához képest megtakarított üzemanyag összege.
Kellemetlenebb döntés, hogy az ingyenes szolgáltatás is adóköteles lesz. Ez alól felmentést csak törvény, illetve kormányrendelet adhat.
A nyugtaadási kötelezettség alóli felmentéshez – bármely vállalkozónak – azonban csak az adóhatóság egyedi engedélye kell.

Jövedéki adó: tervek a füstben
A tételes jövedéki adó 2001-ben többnyire 6 százalékkal, 2002-ben pedig 4-gyel emelkedik. Ennél nagyobb mértékben, 10 százalékkal nő a gyümölcspálinka és a borpárlat s 15 százalékkal a cigaretta adóterhe. A gyümölcsbor literenkénti adóterhe a korábbi 20-ról 80 forintra, 400 százalékkal nő.
A dohánytermékek jövedéki adójának az inflációt jóval meghaladó mértékű emelése az uniós jogharmonizációs adómódosítás példája. Az EU országaiban a legnagyobb forgalmú cigaretták árában 57 százalékos a jövedéki adó, míg hazánkban jelenleg 40 százalékos ez a szint. A mostani adóemelés tervezésekor mindössze 3 százalékos forgalom-visszaeséssel számoltak, amelyet az idén várhatóan 160 milliárd forintos adóbevételt biztosító piacon a megnövekedett adóhányad bőven ellentételez.

Az üzemanyagok jövedéki adója 6 százalékos emelésének elhalasztása ugyanakkor 24 milliárd forintot hagyhat a gazdaságban, feltéve, hogy az olajár az év folyamán nem süllyed a fuvarozókkal kötött megállapodásban szereplő 25 dolláros hordónkénti ár alá. Ebben az esetben ugyanis a kabinetnek azonnal joga lesz az adóemelésre. A pénzügyi tárca úgy számol, hogy ez már a jövő év első félévében bekövetkezik.
Új szabály, hogy a gyógyszer-nagykereskedelemben forgalmazott alkoholtermékekre nem kell zárjegyet tenni.

N. L. N.