A felgyorsulás ára

„Amióta az ősember kijött a barlangból, még nem nézett szembe ilyen mértékű változásokkal. Az emberiségnek el kell döntenie, vajon játékos, teljes jogú résztvevő vagy csak néző akar-e lenni?” – így érzékeltette egy amerikai társadalomtudós azt, hogy a világ alapvető változások előtt áll, amelyek nagyobbak, mint amelyeken az elmúlt néhány száz vagy talán ezer évben átment.

A következő 10-15 évben az USA-ban eltűnik vagy a felismerhetetlenségig megváltozik az úgynevezett fehérgalléros állások kilencven százaléka. Nem valószínű, hogy a fejlett világ más részein nem ugyanezek a folyamatok játszódnak majd le. A változások soha nem látott sebességgel követik egymást (fénysebesség helyett ma már stílszerűbb a websebesség jelzőt használni).
A közeli jövő mozgásirányai közül már néhányat látni lehet. Vegyünk sorra néhányat!

• A piaci verseny az élet minden színterén megmarad. Változás, hogy a reakcióidőnket csökkenteni kell, különben nincs esély a túlélésre, fennmaradásra, csak a leszakadásra.
• A cégek egyre inkább „szoftverrugóra” járnak. Ugyanolyan könyörtelenséggel hajítják szemétkosárba a „fehérgalléros robotokat”, ahogyan ők szorították ki a „kékgallérosokat” a 60-as években.
• A „fehérgalléros” nem tűnik el, csak helyet változtat. Oda megy, ahol eddig a „kék” dominált. Elemzők szerint a következő években mintegy 50 millió fehérgalléros állás „vándorolhat” Indiába, amelynek a lakossága 2000 tavaszán érte el az egymilliárdot.
• A globalizáció óriásai egységes, internetalapú beszerzői hálózatot hoznak létre, függetlenül azok nemzetiségétől. A beszállító beszállítóit is feltérképezik. A rendelési ciklusok drámaian felgyorsulnak, a B2B kiteljesedik, a tranzakciók átlagos mértéke ezermillió dollár nagyságrendű lesz.
• Az idő beszűkül és lerövidül. Amerikában 37 év kellett ahhoz, hogy a rádió 50 millió háztartásban megjelenjen. Az internetnek ehhez négy évre volt szüksége. A kékgalléros állások forradalmasítására több mint egy évszázadra volt szükség, az új, fehérgalléros rezsim kevesebb mint 10 év alatt szilárdult meg.


A jövő szakmái
A tíz legmenőbb állás a világban

Karriert akar építeni? Válogasson a jövő legkeresettebb szakmái közül! Biztos lesz a jövője, legalábbis pár évig. A világ azonban olyan gyorsan változik, hogy érdemes már most az azonnali váltás esélyét is beépíteni a felkészülésbe. Ugye senki sem gondolta volna egy évtizeddel ezelőtt, hogy a webdesigner lesz az egyik legkeresettebb szakma 2000-ben?

A szövetmérnököknek most jött el az idejük. Az ember már jó ideje képes élő szervezet által befogadható bőrt előállítani, nincs messze a mesterséges porcok megalkotása sem. A tudósok 25 évet sem adnak ahhoz, hogy emberi szerveket helyettesítő, tökéletes, élő anyagú szerveket tömegméretekben gyártsanak, s ha kell, építsenek be beteg emberek szervezetébe. A kutatók már sikeresen állítottak elő új beleket és hólyagokat állatok hasüregében, és előrehaladott munkálatok folynak máj-, szív- és veseépítésben is.
A génprogramozók, másként nevezve labortechnikusok, a digitális géntérképek segítségével személyre szabott recepteket írnak, amelyek kissé mások lesznek, mint a hagyományos receptek. A géneket egyenként megváltoztató programozással, kívánságra egyéni problémákat oldanak meg. Az orvos, kiolvasva az átprogramozott géntérképet, génterápiával és intelligens molekulák beépítésével felteszi az i-re a pontot. Számos betegség megelőzésére és komoly, életveszélyes betegségek gyógyítására szakosodott orvosok diagnosztái a génprogramozók.
A „pharmarek” az újkori McDonald’sokat ellátó tömegélelmiszer-termelők. Genetikailag kezelt terményeket és állatokat termesztenek és nevelnek, terápiás, tehát sejtépítő képességekkel rendelkező fehérje előállításának szándékával. A szakma és a technológia elterjedésének közelségét jelzik az oltott paradicsomok és az „orvossággal” töltött tehenek, birkák és kecskék tejének előállításában elért eredmények.
Ételfigyelők (élelmiszercserkészek) a genetikailag módosított élelmiszerekre, „Frankenstein-ételekre” vadásznak, kiszűrik azokat, amelyek a genetikai módosítás következtében károsan megváltoztatják a táplálékláncot. A genetikai kotyvasztás eredményeképpen gyorsan növő halak és fagytűrő gyümölcsök rövid távon segítenek ugyan a túlnépesedett bolygó etetésében, azonban ezek a hibridek akaratlanul is eltörölhetik a táplálékláncot.
Az adatbányászok főként elfoglalt vezetők mellett töltenek majd be nélkülözhetetlen szerepet. Helyettük gyűjtik ki, rendszerezik, rövidítik, gyorsan fogyaszthatóvá teszik a vezetői döntéshez szükséges, testre szabott információkat. Annak tudósai, hogy hol, mit, milyen gyorsasággal és csoportosításban lehet megtalálni, megszerezni.
A hotline ezermesterek újraprogramozzák videomagnónkat, DVD-nket. Ha tönkremegy a 3-Ds holografikus televíziónk vagy a beszélő kenyérpirítónk, a távdiagnosztikával dolgozó ezermesterek pillanatok alatt megjavítják. Még kiszállási költséget sem kell fizetni.
Virtuális színészek, forgatókönyvírók s a virtuális szórakoztatóipar speciális szereplői iránt nagyobb lesz a kereslet, mint a valóságosok iránt. A „fizess, hogy láss” médiaszolgáltatást ki fogja egészíteni a „fizess, hogy játssz” lehetősége. A cyberdrámák, -szappanoperák végkimenetelét aktívan befolyásolni tudó néző a pénzéért minden kívánságára azonnal reagáló színészeket, forgatókönyvírókat kap. Cyberdrámákban cyberszínészek interaktivitással alakítható sztorikat alkotnak.
A kínálatszűkítők a holnap marketingesei. Az elektronikus piac ugyanis egyre személyre szabottabbá válik. Aki terméket, szolgáltatást akar eladni, ismernie kell a potenciális vevő speciális igényeit, s számára úgy összeállítani a kínálati palettát, hogy csak az és csak úgy legyen tálalva benne, ahogyan a vevő megkívánja. Ez megváltoztatja a hirdetési szokásokat, átalakítja a marketing minden területét. Készüljenek fel a marketing szakmában dolgozók a váltásra, mert hamar eléri őket a szakmán belüli szakmaváltás kényszere!
Emberi szimulátorokat alkotó és működtető mérnökök az egyre nagyobb információmennyiség feldolgozásával, kezelésével küzdők problémáján segítenek. Például az ügyfélszolgálatok vagy nagy forgalmú portálok ügyfél-tájékoztatását emberek helyett programok oldják meg. Munkájuk akkor eredményes, ha már nem lehet megkülönböztetni, hogy emberrel vagy géppel tárgyalunk. Például e-mail-összegző, sőt -válaszolóprogram sok emberi munkát, illetve időt vált ki.
Tudásmérnökök, más néven a mesterségesintelligencia-brókerek az egyes ember szaktudását szoftverré alakítják, majd ebből modelleket állítanak elő, melyeket meg lehet vásárolni.


Jön a biogazdaság?

Először volt az ipari társadalom, majd jött a posztindusztriális. Átéltünk már szolgáltatói, bevásárlói/fogyasztói társadalmat. Napjainkban az információs jelző a befutó. De látszik, hogy néhány évtized múlva kihívója legyőzi. A vadászó, gyűjtögető társadalmak sok-sok ezer évig, az agráralapúak már csak mintegy tízezer évig maradtak fenn. Az ipari társadalmi formáció a XVIII. század közepe körül jelent meg, s a XX. század közepe táján adta át helyét az információs társadalomnak. Amely talán már 2020 körül átadja a stafétabotot az újnak, a biogazdaságnak.

Az internetgazdaság az információs gazdaság harmadik, érett szakasza. Utolsó fázisaiban már megjelenik a biogazdaság születését előkészítő tényezők nagy része (tömeges gyártású olcsó chipek, drót nélküli technológiák stb.). A DNS szerkezetének feltérképezése, jellemző módon, még az új társadalom kihordási szakaszához tartozik. A biotechnológia kövezi az utat a bioekonómia számára.

A biológiai folyamatok digitalizálása kibővíti az eddigi négy információs formát: a számok, a szavak, a hangok és a képek mellett megjelenik az illat, az ízlelés, az érintés, a képzelet és az intuíció mint információ. A technológia egyelőre nem tudja leképezni az érzékelésen alapuló információkat, de ami késik, nem múlik. A tudomány mai állása, illetve gyorsasága mellett ennek megoldása 2020 körül várható. Másodpercekre vagyunk az illatok digitalizálásától, például grafikus üzenet a rózsa illatával vagy szagos mozi. Lesz-e különbség a bankok vagy kereskedőházak illata között? S ez vajon igényként jelentkező probléma lesz-e?

A biogazdaság először a gyógyszeripart, az egészségügyet, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart fogja forradalmasítani. Az egészségügy alapelve évtizedeken át a beteg gyógyítása volt, s ez a modell megtöltötte a kórházi ágyakat beteg emberekkel. Később, ma s talán még egy-két évtizedig pénzt az ágyak kiürítésével lehet keresni. A biogazdaságban a megelőzésre kerül a hangsúly, a cél, hogy a paciensnek ne is legyen gyógyítást igénylő panasza. A biogazdaság farmja pedig szuper-biofeldolgozó üzemekből és nem termőföldekből áll majd.
A biogazdaság kifejlettebb szakaszában, 2025 után a biotechnológia átterjed látszólag vele nem kapcsolatos területekre is. Az 50-es, 60-as években nem tudtuk elképzelni, hogy a számítógépek hogyan változtatják meg az egyes iparágakat, a feldolgozóipartól a biztosításon keresztül a vendéglátásig. Ma hasonlóképpen nehéz felmérni, hogy a biotechnológia hogyan változtatja majd meg a nem biológiai jellegű területeket.

A pozitív változások mellett természetesen lesznek hátrányos hatások is. Az ipari társadalom magával hozta a szennyezést, a környezet pusztítását. Az információs társadalom a magánéletet veszélyezteti. A biogazdaság pedig etikai kérdéseket vet fel, a klónozás, a biológiailag átkódolt élelmiszerek, a genetikailag manipulált élőlények, életképes anyagok még csak a felszíni problémákat sejtetik.

Az ipari társadalom végén születettek az információs társadalomban élik le felnőtt életüket, és úgy fejezik be, hogy a biogazdasághoz alkalmazkodó unokáik első lépéseit is látják. A mai harmincasok két fő gazdaságban is otthonosan dolgoznak. S a tíz év alattiak talán három társadalmi formáción is keresztül kell menjenek.

Akárhogy is lesz, a bioekonómia az infoekonómiát az összevisszaság, a zagyvaság halmazaként fogja értékelni.

Összeállította: Demcsák Gergely
(A Time magazin nyomán)