Magyarországnak földrajzi elhelyezkedése miatt is minden esélye megvan arra, hogy Közép-Európa egyik meghatározó logisztikai központjává váljék, hangzott már el sokszor és sok fórumon, az Új Magyarország fejlesztési terv viszont már prioritásként kezeli, hogy az uniós támogatások segítségével ez a cél megvalósuljon. A közelmúlt infrastrukturális fejlesztései - autópályák, a Budapestet elkerülő, bár lassan épülő körgyűrű - és az elmúlt másfél évtized alatt betelepülő működő tőke is ebbe az irányba mutat.
A távlati cél elérése azt is eredményezné, hogy ma a magyar GDP 6 százalékát adó logisztikai és szállítási szektor közel a duplájára, 10-11 százalékra nőjön; ez mai árakon nagyjából 9 milliárd eurót, azaz 2300 milliárd forintot jelentene. Chikán Attila, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) elnöke, az előbbi becslést közlő szervezet elnöke két évvel ezelőtt tett nyilatkozata szerint azonban a logisztikai központ cím elérésének még más feltétele is van: versenyelőny megszerzése a vám területén (is). Chikán akkor azt vetette fel, hogy a kelet-nyugati kereskedelem szempontjából fontos csomópont, Záhony alaposan le van maradva a forgalom szempontjából a szomszédos Szlovákia átkelőhelyéhez képest, és ennek az alacsonyabb szlovák áfakulcs és a vámszolgáltatás hatékonysága az oka.
Szlovák-magyar versengés- A 2004-es uniós csatlakozás előtt és közvetlenül utána egy viszonylag bürokratikus szabályozás miatt az uniós előírások százszázalékos betartása volt az elsődleges szempont. Azóta a gazdasági kormányzat felismerte, hogy az uniós szabályok keretrendszert alkotnak, ám ezen belül a tagországok versenyeznek egymással, az unióban ugyanis bárhol lehet vámkezeltetni a harmadik országból behozott árut - magyarázza a vámigazgató.
2004-ben sok cég inkább Szlovákiában vámkezeltetett, akkoriban ott hatékonyabbak voltak a vámszervek a vámigazgató szerint is, aki azonban úgy véli, nem egyedül a gyorsaság számít a vámkezelés helyszínének kiválasztásánál. Fontos tényező a vámkezelés költsége vagy a helyi iroda felkészültsége is.
- Magyarország, vállalva a versenyt, arra készül, hogy minél több cég vámkezelését csábítsa az országba, főleg a magyarországi disztribúciós központtal vagy termelőegységgel rendelkezőkét - emeli ki Szabó Zsolt, aki szerint már arra is van példa, hogy nagy nemzetközi cégek a vámeljárás hatékonysága miatt is Magyarországra települnek, mint az elektronikai eszközöket gyártó National Instruments, amely teljes európai disztribúciós központját Hollandiából Debrecenbe költöztette.
- Ebben nagy potenciált látok, bár annak a valószínűsége, hogy teljes gyártást csak a vámeljárás miatt Magyarországra költöztetnek, kicsi. Annál nagyobb viszont annak, hogy egy létező telephely nagy központtá bővítése megtörténjék. A cél elérése - tekintve az ország földrajzi helyzetét, az egyre-másra betelepülő nagy európai logisztikai szolgáltatókat, az épülő autópályákat, kiegészülve egy jó vámszolgáltatással - már nem vágyálom - néz optimistán a jövőbe a vámigazgató.
#page#
Vámudvarok és e-vámA magyarországi működő tőke jelentős része az autópályák körüli 30 kilométeres körzetben hozta létre termelőegységeit és logisztikai központjait, így a vámeljárások lebonyolítására hivatott vámudvarok is ide települtek. Azoknak a cégeknek, amelyek a logisztikai központokon kívül működnek, a vámügyeik elintézésére valamelyik vámudvarba kell elmenniük kamionjaikkal. Az "e-vámnál" mindez feleslegessé válik, a cégek az irodából intézkedhetnek, és csak azokat az árukat kell bevinniük a vámudvarba (vagy kihívniuk a vámosokat), amelyeket a VPOP kockázatelemző rendszere rizikósnak vélt. Az új uniós kategória, az úgynevezett engedélyezett gazdálkodó is csökkenti a vámudvarok forgalmát, az ilyen cég rendszerét a VPOP auditálja. Esetükben az ellenőrzés nagymértékben nélkülözhető, az ügyfélkockázat minimálisra csökken.
A vámeljárás elektronizálása nem hoz egyből könnyebbséget, ám ha a rendszert mindenki használja, a hivatali ügyintézés a mainak a töredékére esik vissza. A papírmunka és a hibák lehetősége is csökkenhet: eddig sok esetben a kiléptető vámhivatal által lepecsételt egységes vámokmány harmadik példánya - a sárga dokumentum, amely a folyamat végén végül a cég könyvelésébe kerül, és amelyet az APEH szigorúan ellenőriz az áfacsalások miatt is - "elkallódott", holott ez az irat bizonyítja, hogy az áru exportálása megtörtént.
A VPOP 2007 nyarán bevezeti az elektronikus árunyilatkozat lehetőségét az importvámeljárásoknál, ezzel megelőzzük az uniós elvárásokat, mivel a nyilatkozatok tagállamok közötti on-line adatforgalma csak 2009-től indul. Az első szakaszban az új eljárás csak a normál eljárásban benyújtott, szabad forgalomba bocsátás vámeljárásokhoz kapcsolódó vámkezelésekre fog vonatkozni.
A Dunaferr ma a nagy kelet-nyugati átrakodóközpont, Záhony fő kihasználója. A cég logisztikájában nagy áttörést hozott, hogy egy új megállapodás szerint már az átrakodás előtt megtörténik a vámeljárás.
Záhony - mint az ukrán-orosz széles nyomtávú vasúti pálya és a "normál" európai pálya közötti átrakodóállomás - az EU "szárazföldi kikötője", hiszen itt a tengeri hajózáshoz hasonlóan folyik az átrakodás. Szlovákiai megfelelőjében - az ukrán Csap szlovák oldalán - azonban jelentősebb a forgalom, a VPOP változtatni szeretne ezen. A Dunaferrel kötött megállapodáshoz hasonló szerződések létrehozása ugyan a megszokás miatt nem könnyű, de a vasútnak is érdeke a folyamat gyorsítása, így lassan, de biztosan változni fog a helyzet. Az e-vám pedig gyökeres változást hoz a rendszerben, hiszen mire megérkezik az áru a határra, addig a vámhivatal már mindent el tud intézni, így a vámolás ideje jelentősen lerövidül.
