Sokan vélik, naivitás azt várni az uniós csatlakozástól, hogy érdemben megváltozik a megújuló energiaforrások hazai hasznosítása. Magyarországnak - némi engedménnyel öt év alatt 5-6 százalékra kell növelnie az alternatív források használatát, amelynek aránya egyelőre 3,6 százalék. Az uniós átlag eléréséhez duplázni kellene, s ehhez körülbelül 400 milliárd forint befektetés szükséges.
Vezet a tűzifa
A "zöld" energia 70 százalékát tűzifa elégetésével sikerült előállítani. A vízenergia 3, a növényi és egyéb szilárd hulladékok hasznosítása 11,3, a napenergia 0,2 százalékot tett ki. A kommunális hulladékégetés és a szeméttelepi, valamint a települési szennyvizekből nyert biogázok 2,8 százaléknyi energiát termeltek.
A törvény erejével
Ez év őszétől hatályos az az új jogszabály, amely kilowattóránként 23 forintban határozza meg a kötelező áramátvételi árat. A beruházók ennek alapján már tudnak kalkulálni, kiszámolni azt, hogy 7-11 év között térül meg az alternatív energiahordozókkal termelt áram eszközeibe való befektetésük. A szolgáltatókat is, az MVM-et is - bizonyos minőségi feltételek teljesülése esetén - kötelezi a törvény a biomassza, a szélturbina, a napelemek által termelt áram átvételére. A korábbi jogszabály csak meghatározott árammennyiség esetén írta elő ugyanezt.
Magyarországon nincsenek gyors hegyi folyók vízerőművekhez, s nincs annyira biztos "széljárás" sem, mint az óceán partján. Jobb azonban a pozíciónk a napenergia esetében. De míg hazánkban - egy tavalyi adat szerint - 50 ezer négyzetméternyi napkollektort használnak, addig Ausztriában már 2,5 millió négyzetméternyit telepítettek. Ezek az eszközök általában meleg víz előállításához alkalmazhatók, s a számítások szerint a lakásokban lévő villanybojlereknél évi 450-600 kilowattóra energiamennyiséget lehetne kiváltani általuk. Ennek országos méretekben mutatkozna meg a haszna a fel nem használt hagyományos tüzelőanyagban és a környezet kímélésében.
Az utóbbi néhány évben fedeztük fel a szélenergia kínálta lehetőségeket. Az első, 250 kilowatt névleges teljesítményű szélturbinát a Transelektro hozta létre: az Inota közelében működő szélkerékkel termelt energiát betáplálják a helyi erőműből és alállomásból kialakított rendszerbe. Az energetikai vállalat már jó ideje tanulmányozza, hogy finn mintára kialakíthatók-e lakóközösségek, gazdaságok, termelőüzemek számára komplex energiaellátó rendszerek szélerőművekkel, napkollektorokkal és tartalékként akkumulátortelepekkel.
Termálgazdaságtan
Az első szélturbinát nagyon hamar újabb követte, egy Kulcs nevű településen épült fel a 600 kilowattos, közvetlenül áramszolgáltatói hálózatra termelő szélerőmű. Egy ilyen teljesítményű szélturbina évente mintegy 7,1 tonna kén-dioxidtól, 2,8 tonna nitrogén-oxidtól, 0,9 tonna szén-monoxidtól, 0,18 tonna portól képes megkímélni környezetét. Hárskúton ugyancsak kísérletbe fogtak: harminc, egyenként 1,5 megawatt teljesítményű szélturbina építését jelentették be 2005 legelején, illetve azt, hogy mintegy 60 ezer háztartás ellátására elegendő környezetbarát energiát képesek majd termelni.
Gyakorta elhangzó vád, hogy Magyarország nem használja ki a termálvizek kínálta lehetőségeket. Csakhogy ez nem véletlen, műszaki és gazdaságossági problémákkal kell ugyanis szembenézni. A termálvíz energetikai célú hasznosításához figyelembe kell venni a hatályos szabályozást is, a vizet ugyanis vissza kell sajtolni a földbe, s ez bizony eleve energiaigényes.
A megújuló energiaforrások növekvő arányú hasznosítását Magyarország esetében a mezőgazdaság sokféle módon segítheti elő. A már-már klasszikusnak mondható helyi biogázüzemek mellett feljövőben van az energianövények termesztésének s persze eltüzelésének az üzletága. Ezért szorgalmazza a termelési szerkezet átalakítását Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kapolyi László országgyűlési képviselő: a rossz minőségű termőföldeken energiaerdő, -cserje, -nád, -fű termesztését indítja el, hogy a közeli kárpátaljai erdőkből származó fahulladékkal együtt bioerőműben elégetve villamos áramot lehessen előállítani.
Fától a metánig
Ezt szívesen is veszik az erdőgazdálkodás szakemberei, akik - amúgy nem minden ok nélkül - féltik a meglévő erdőket a "mohó energetikusoktól". Pedig viszonylag jól állunk, hiszen míg 1920-ban az ország 11 százalékát, 2004-ben már 20 százalékát borította erdő.
Hazai kudarcok
Sokáig remélték, hogy a nagyobb létesítmények építtetői fotovoltaikus technikát telepítenek, s az energiaszükségletek egy részét így elégítik ki. De a kevesebb, mint egy évtizeddel ezelőtt Budapesten alapított, ilyen eszközöket készítő amerikai vállalat befuccsolt. Sokáig esély nem volt arra, hogy a nap energiáját villamos árammá átalakító berendezéseket lehet majd idehaza gyártani, mígnem egy évvel ezelőtt megjelent egy német családi vállalkozás, hogy szabadalmaztatott terméke előállítását Magyarországon kezdje meg, s ehhez még támogatást is szerzett az ITDH-tól. Ez a vállalkozás sem jutott egyről a kettőre. Még szerencse, hogy ez év nyarán egy japán fejlesztés eredménnyel járt, a Sanyo ugyanis elkezdte a napelemek magyarországi gyártását.
Az energetikai célú erdőültetés és fakitermelés nem számít erdészeti tevékenységnek. A 3-5 év alatt megtermő, valóságosan energetikai célú faültetvények "előállítása" pedig agrotechnikai szabadpiaci tevékenységnek minősül, s nem vonatkoznak rá a hagyományos erdészeti szabályozás. Az agrártárca koordinálásával kerülhet majd sor annak az uniós tervnek az alkalmazására, hogy az áfa költségként elszámolható lesz a vidékfejlesztési projekteknél. Ennek keretében az erdősítési támogatásoknál 70, illetve 80 százalékos aránnyal számolhatnak az érintettek: az előbbi mértéket a mezőgazdasági üzemek, az utóbbit meg azok vehetik fel, akik kedvezőtlen adottságú területeken telepítenek.
Már nem a jövő, hanem a jelen, hogy három helyen fatüzelésre állítottak át szénportüzelésű erőművi kazánokat. A baranyai megyeszékhelyen az 50 megawattos biomasszablokk segítségével alapozzák meg Pécs "zöld árammal" való szinte teljes ellátását.
A szakemberek egy része úgy véli, hogy Magyarországon a biomassza-hasznosítás, ezen belül az energetikai növénytermesztés kecsegtet a legnagyobb lehetőségekkel. A repcét, a napraforgót például azért tekintik fontos alternatív energiaforrásnak, mert alkalmas a gázolaj kiváltására. A biológiai alapú alternatív energiát az Európai Unió a közlekedésben az idén már 5 százalék, 2010-ben 5,75 százalék arányban kívánja alkalmaztatni. Környezetbarát hajtóanyagot Kunhegyesen már előállítanak.
Az unió miatt "sürgősségi" feladat a kommunális és állattartási szennyvizek tisztítása is. Az ennek során keletkező metántartalmú biogáz alkalmas áramtermelésre. Magyarországon mintegy 8 gigawattóra áramot állítanak elő ezzel a módszerrel. A 2010-ig megépítendő szennyvíztisztító rendszerekhez további termelőberendezések kapcsolhatók, ezekkel pedig legalább 50 gigawattóra áram állítható elő.
Uniós szempontok
Az Európai Parlament által elfogadott irányelv szerint 2010-re a megújuló energiaforrások arányának a villamosenergia-felhasználásban 22,1 százaléknak kell lennie. Magyarországon a csatlakozási tárgyalások időszakában ez a mutató alig 0,7 százalékra rúgott, ezért esetünkben - és számos új csatlakozó esetében is - módosítani kellett az arányokon. Végül 3,6 százalékban állapodtak meg a felek, amit a csatlakozási törvény is megerősített.
Az unió egy másik célkitűzése - törvényi kényszerítés nélkül -, hogy 2010-re a jelenlegi 5-6 százalékról 12 százalékra kellene emelni a teljes energiafogyasztáson belül a megújuló energiaforrások arányát. Itt is engedményeket kaptunk, a tervek szerint a jelenlegi 3,5 százalékról 5-6 százalékra nő ez az arány.
A megújuló és ezzel együtt környezetbarát megoldások nemcsak az energiatermelésben kerülnek előtérbe, hanem a mindennapi közlekedésben is. Az Európai Unió előírásai alapján ugyanis 2010-ig az eladott üzemanyag 5,75 százalékának kell természetes eredetűnek lennie. (A bioüzemanyagok növényi alapanyagból, búzából, cukorrépából, céklából készülnek, s az égéstermék is teljes egészében lebomlik a környezetben.) Magyarországtól az unió mindössze 2 százalékos arányt vár el 2010-ig, ám az országgyűlés egy korábbi döntése alkalmával a 4 százalék elérése mellett voksolt.
Magyarország területén jelenleg három erőmű található, amely átállt a széntüzelésről a fahulladék alapú energiatermelésre: az ajkai, a kazincbarcikai és a pécsi. Ezek együttesen 100 megawatt energiát állítanak elő, aminek köszönhetően 2004-ben a megújuló energiaforrások részaránya 2,0 százalék körül alakult a villamos energián belül, ez év végén pedig már 2,6-2,7 százalékra rúg majd.
A szélerőművek az ország energiatermelésében egyelőre csak marginális szerepet játszanak, összesen hat darab működik szerte az országban, ugyanakkor mind ez idáig 600 darab egység telepítésének környezetvédelmi felmérése kezdődött meg.
A biodízel- és bioetanol-felhasználás nálunk még gyermekcipőben sem jár: az ország egyetlen biodízelüzeme csak vegetál - egy másik most van épülőben -, a Mol pedig csak az év végétől kezd el bioetanol tartalmú üzemanyagot árusítani.
