Nem csak lapunk tájékozatlan a tekintetben, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) honnan igényelhetnek támogatást saját informatikai rendszerük fejlesztéséhez. Kérdéseinkre válaszolva Kóczián József, a Gazdasági Minisztérium szakfőtanácsosa is megerősítette, hogy e téren valóban vannak még hiányosságok.

Más a tézis, más a gyakorlat

Létezik ugyan a kis- és középvállalkozói célelőirányzat, amely sok mindent tartalmaz – többek között a kkv-k fejlesztéseit segítő kamattámogatást (K100); a beszállítói program tanácsadói feladatait ellátók támogatását (BT); a pénzügyi lízinghez kapcsolódó támogatást (KL); a kisvállalkozások működési feltételeit javítandó támogatást (MJ); a háziorvosi praxis privatizációját segítő kamattámogatást (KP); a kkv-k turisztikai, gyógyturisztikai beruházásainak támogatását (TT) –, de egy nem számítástechnikai cég saját informatikai rendszerének a fejlesztésére ezekből a forrásokból semmiképpen nem kaphat. Annak ellenére, hogy a tárca szakértői meglehetősen tágan kezelik azt, hogy milyen konkrét fejlesztések férnek bele a fentiekbe, főként a K100 és MJ pályázatokba. De nem csak a kicsik vannak ilyen helyzetben: egy informatikai fejlesztési elképzelés, hacsak az nem kapcsolódik a cég alaptevékenységéhez, nem fér bele a vállalkozásoknak címzett gazdaságfejlesztési célelőirányzatok egyikébe sem.

„Az állam feladata a technikai eszközök elérésének elősegítése, a mikro-, kis- és középvállalatok esetében alkalmanként kedvező hitelkonstrukciók meghirdetése, az alaptevékenységük ellátásához szükséges korszerű eszközök beszerzéséhez pályázatok kiírása, az országrészek közötti egyenlőtlenségek csökkentése, az eszközök kezelésének és felhasználásának oktatása, bemutatása, valamint hozzáértő segítő személyzet biztosítása” – olvasható ugyanakkor a Tézisek az információs társadalomról című, még februárban készített kormányanyag negyedik bekezdésében, amelynek témája „A kisvállalkozások bekapcsolódásának támogatása”. A szándék tehát már hónapokkal ezelőtt megfogalmazódott.

Az információs sztráda kapaszkodósávján?

Talán nem a GM-nél, hanem az informatikai fejlesztést egy kézbe fogó Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kereteiben találjuk meg az első lépéseket az elvek gyakorlati átültetéséhez?
Némi utánajárás után kiderül, hogy sajnos nem. Mert a MeH illetékes főosztálya megfogalmazta ugyan a „Magyar válasz”-t az információs társadalom kihívásaira, de – a stratégiai tanulmány jellegéből adódóan – konkrét támogatási programok ebben sem szerepelnek. A szerzők viszont ismételten felhívják a figyelmet ilyenek kialakításának a szükségességére.

Orbán Viktor miniszterelnök a májusi kormányülés utáni sajtótájékoztatón – ekkor volt terítéken az informatikai feladatok tárcák közötti átszervezése – egyebek között azt mondta: „Ha föl akarunk készülni a jövőre, ha ki akarjuk használni azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság egy információs gazdasággá, társadalommá alakítható át, akkor ennek érdekében határozott lépéseket kell tenni. (…) Informatikai fejlesztést a kormányon belül sem lehet úgy végrehajtani, hogy minden minisztérium a sajátjával foglalkozik, ahelyett, hogy létezne egy központi kormányzati informatikai fejlesztési program.” Majd júniusban a Genius 2000 Internetes Találmányi Kiállítás megnyitójára küldött e-mail-üzenetében így fogalmazott: „A kormány (…) a maga részéről mindent megtesz, hogy a magyar polgárok az információs sztrádán ne szoruljanak a kapaszkodósávra.”
Ez bizony nagyon jó lenne. Ám az sem lenne utolsó dolog, ha ezek az üzenetek eljutnának a kormányzati apparátusban a stratégiák végrehajtását előkészítő szintekre is. Igaz, a 2001–2002-re készülő költségvetési tervezet még csak nagy vonalakban ismert, s a Széchenyi Terv a kkv-k támogatására 2001–2002-re 25 milliárd forintot jelöl meg, szemben a 2000-ben erre fordítható 5,2 + 1,5 milliárd forinttal, és további 45 milliárdot innovációs programokra, amelyek között önálló rész az informatikai fejlesztések. Tehát lehet, hogy még időben szólunk, s ne legyünk türelmetlenek.

(l. r.)


Kevés a pályázó

Tavaly egy, az idén hat címzett pályázat szól kifejezetten a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) – mondja Varga Ferenc, a Gazdasági Minisztérium (GM) kis- és középvállalkozás-fejlesztési főosztályának vezetője. S bár azt ő is elismeri, hogy tavasszal ezek kiírásakor néhány hetet késtek a jogszabályban meghatározott időponthoz képest, az tény, hogy az első körben beérkezett 39 pályázatot a második körben 145 követte, s a júliusi benyújtási határidő lejártáig eddig összesen 508 üzleti terv érkezett. Ezekből a május végéig beérkezetteket bírálta már el a szakmai zsűri, és 184-ből 71-et talált támogatásra alkalmasnak. Megoldják-e ezek a pályázatok a kkv-k tőkegondjait? Magyarországon a KSH június 30-ai adatai szerint csak az egyéni vállalkozások száma közel 455 ezer, a betéti társaságoké pedig 153 ezer. Ezek a számok ugyan nem azonosak a kkv-kéval, mégis jól jelzik a támogatásért pályázók arányának igen csekély voltát.