Evolúciós folyamaton megy át a mobilkommunikáció: az eleinte csak egylábú, éppen hogy beszélni tudó NMT-től (06-60) ma már a kétlábú-kétkezű, beszélő, író, olvasó, mozgóképeket közvetítő UMTS felé tartunk. A "második láb" kétségkívül a már meglévő GSM- és GPRS-hálózat, a "jobb kéz" pedig a Wi-Fi, a vezeték nélküli nagysebességű hálózat lesz.

Európa-szerte huszonöt országban, így hazánkban is működik harmadik generációs kereskedelmi mobilhálózat. Infrastruktúrája - az elmúlt egy-két évben felgyűlt tapasztalatok szerint -óvatosan, a felhasználói igényekhez igazodva fokozatosan épül ki, és nagymértékben a már meglévő 2-2,5 mobilkommunikációs, illetve Wi-Fi szabványokra támaszkodik, és működésében a jövőben nemhogy versenyezni nem fog, hanem egyenesen kooperál majd a már meglévő szabványokkal.

A világszerte is csak kisebb foltokban elérhető harmadik generációs mobiltechnológia elsősorban a vállalati felhasználási oldalról érdekes. A céges vezeték nélküli, belső Wi-Fi-hálózatot elhagyva, autóban vagy akárhol ma már GSM-alapon is hozzáférhetünk a vállalati adatbázishoz, s ezt az UMTS majd még gyorsabbá és egyszerűbbé téve kínálja az üzleti felhasználóknak. A hagyományos platformokon elérhető szolgáltatások mellett azonban egyes jövőkutatók a videokommunikációnak is igen nagy jelentőséget tulajdonítanak, és a jóslatok szerint pár évtizeden belül a billentyűzet mint olyan eltűnik.

Szakértők szerint a jövőben az új generációs mobilhálózat, illetve a meglévő, folyamatosan bővülő szélessávú szolgáltatások mobilizálódása a négyből mindössze egy eleme az infokommunikáció elkövetkezendő húsz évben lezajló forradalmának.

James Carlton amerikai jövőkutató, a Global Futures munkatársa szerint az emberi tevékenységek négy alappólusából - az "info" részt kitevő fejlődő kommunikáció mellett - a nano, bio és congo hármas szerves integrációja várható a jövőben, ami az internet egy későbbi válfajában realizálódhat 2025 után. Ekkorra az átalakult, kialakult vállalati és magánfelhasználói szokások alapvetően a hang- és videoalapú alkalmazásokra koncentrálódnak, vagyis a 21. század infokommunikációs felhasználói trendjének leírására talán a már évek óta használt what-you-see-what-you-get (WYSWYG) kifejezés az egyik legjobb. A végfelhasználók szemüvegeken, virtuális képernyőkön adják át majd magukat a virtuális valóságnak, a billentyűzet pedig a programozók kiváltsága lesz.

A vezeték nélküli, mobil szélessávú kapcsolatok jövőképe alapvetően négy elemre épül: a multimédiás alkalmazásokra, a valós idejű videokapcsolatra, a kommunikációs funkciókra, és az ezeket a funkciókat felhasználó, integrált vertikális üzleti alkalmazásokra. Az elkövetkezendő években evolúciós folyamaton átmenő internet a jelenlegi zömében statikus, ám egyre fejlődő integrált üzleti alkalmazásokon túl az utánzó, élő ökoszisztémán alapuló Internet 4-en (Mimic Living Ecosystems) keresztül egészen a teljes, kollaboratív, együttműködő Internet 5-ig fog fejlődni. Az e trend alá dolgozó interaktív, nagy sebességű adathálózatok fogják a hangot és a képet is közvetíteni, azokat átalakítva pedig értelmezni és feldolgozni az egyes bejövő információkat. A 20. századi, főként billentyűzetleütésekkel generált inputokat tehát a mozgóképek és a hangok váltják fel.

A Magyarországon és világszerte is az elmúlt öt évben tapasztalható mobilboom helyett a jövőt leginkább a specializáció jellemzi majd, és a sok esetben téves felhasználói képzetek (például: "hogy elérjenek") uralkodása helyett várhatóan a valós, üzlet- és életvitelt alátámasztó eszközök és megoldások korszaka jön el.

Magyarországon ma egy családra 2,5 mobilkészülék jut, és előfizetőnkénti átlagban 5000 forintot költenek rá, sok esetben csupán kényelmi, mondhatni lustasági szempontokat szolgálva (például: "5 percet kések"). Erre a jelenségre az érték- és tudásalapú társadalom és az ezzel járó, hozzáadott értéket képviselő fejlett megoldások kialakítása, fejlődése lehet a gyógyír.

A valós idejű videokommunikációs folyamatos térnyerése mellett a harmadik generációs, UMTS-hálózatok megjelenésével a már meglévő Wi-Fi- és GSM-szabványokra is képes mobilkészülékek lesznek a középpontban az elkövetkezendő években. A vállalatokon belüli interaktív, gyors kommunikációs lehetőségeket kiaknázva beosztástól és munkakörtől függően lehet majd szegmentálni az egyes "all-in-one" mobilkészülékeket. Az elsősorban vállalati felhasználásra tervezett, egységes platformon futó alkalmazásoknak hátteret adó nagysebességű kapcsolat lassacskán - az árak mérséklésével - lakossági szinten is teret nyer majd magának, és a "minden család egy vállalkozás" filozófiájának megfelelően működteti új generációs információs társadalmunkat.

Nem kötelező

A harmadik generációs mobilszolgáltatásokat tekintve Angliában és Franciaországban is létezik már kereskedelmi UMTS-hálózat, ám e két országban az utcákat járva nem látunk videotelefonáló embereket, mert elsősorban az üzleti szféra kiszolgálását szolgálja a még igen drága technológia. Angliában a hét szolgáltató közül három, Franciaországban a három közül kettő kínál UMTS-t. Ezekben az országokban meglepő módon teljesen más mobil-"kultúra" honosodott meg: hiába a penetrációs és kereseti különbségek, nem folyik minden csapból sem a GSM-, sem pedig az UMTS-szolgáltatások népszerűsítése, az operátorok ezekkel a szabványokkal megfelelő kommunikációs hátteret adva kínálnak lehetőséget és nem kötelező trendet, státust a lakossági és üzleti előfizetők számára.

Társadalmi szempontból a folyamatos infokommunikációs fejlődésnek - az országonként eltérő internet- és mobilpenetrációs számok mellett - az előbb említett kulturális és a bizalmi kérdései is jelentősek. Ugyanis míg egyes országokban virágzik és nőttön-nő az e-, illetve m-kereskedelem, addig máshol - például Magyarországon is - mindez még gyerekcipőben járnak. Kevés az internetes vásárlás, az on-line és mobiltranzakció. A viszonylag lassú alkalmazkodóképesség és bizalmatlanság történelmi okokra is visszavezethető, de nagyrészt mégis az erőteljes, sok esetben nem értékalapú marketinghatásoknak köszönhető. Mindazonáltal hazánkban is nő az infokommunikációs eszközök, lehetőségek használata, ám - figyelembe véve országunk rendelkezésére álló humánerőforrásait - az infokommunikációs nagyhatalmi státus is ott áll előttünk mint lehetőség...

Egyes jövőkutatók a videokommunikációnak is igen nagy jelentőséget tulajdonítanak, és a jóslatok szerint pár évtizeden belül a billentyűzet mint olyan eltűnik

Az elsősorban vállalati felhasználásra tervezett, egységes platformon futó alkalmazásoknak hátteret adó nagysebességű kapcsolat lassacskán lakossági szinten is teret nyer majd magának, és a "minden család egy vállalkozás" filozófiája alapján működteti új generációs információs társadalmunkat.

A viszonylag lassú alkalmazkodóképesség és bizalmatlanság történelmi okokra is visszavezethető, de nagyrészt mégis az erőteljes, sok esetben nem értékalapú marketinghatásoknak köszönhető.

Mi van a levegőben?

Egy high-tech otthon légterében a pár évtizede még nem is létező mikrohullámú sütőn és az annál jóval öregebb AM/FM rádióhullámokon kívül ma már fél tucat rádiós szabványt találunk: GSM, Bluetooth, Wi-Fi, majd UMTS, csak hogy a legnépszerűbb (mobil)kommunikációs szabványokat említsük. Az egyre halmozódó elektroszmog 2005-ben már több gigahertzes frekvenciasávokat is érint, több esetben egyes szabványok nagyon közel esnek egymáshoz, ezáltal zavart keltve egymás használhatóságában. Az így keletkező és egyre nagyobb méreteket öltő elektroszmog élettani hatásait igazán még egyetlen autentikus kutatóintézet sem fedte fel, tárta a nyilvánosság elé, mindenesetre a 20. század végén, 21. század elején valamennyi technológiai szabvány napról napra új szabványokat mutat, ezzel is előrevetítve a "levegő" mint olyan telítődését. Az, hogy már a Wi-Fi utódján dolgoznak a fejlesztők, illetve az UMTS-t majdan talán felváltó negyedig generációs mobiltechnológia megvalósításán dolgoznak Japánban, azt sejteti: nem lesz megállás egyhamar, kérdés, hogy az igények, illetve felhasználói területek lépést tudnak-e tartani a rohanó fejlesztésekkel, és e technológiák mennyire mélyítik el az exponánciálisan táguló, növekvő információs szakadékot országok, kontinensek között.

2005 végére kétmilliárd mobilos lesz világszerte

A Deloitte kutatásai szerint 2005-ben világszerte kétmilliárd fogyasztó rendelkezik majd mobiltelefonnal, a tartalomszolgáltatók és viszonteladók számára pedig egyre nagyobb kihívást jelent majd a kereskedelmi lehetőségek megvalósítása.

Az előfizetők száma a fejlődő országokban (Ázsiában és Latin-Amerikában) növekszik a legerősebben, ahol a mobiltelefonok technikai újdonságot és státusszimbólumot is jelentenek. A bevételek és a nyereség elsődleges forrása továbbra is a beszélgetés lesz - ez általánosságban a bevétel több mint 80 százalékát teszi ki -, ugyanis az egyszerű használat és a csökkenő árak miatt egyre többet telefonálunk majd. A piaci penetráció 100 százalék fölé növekszik, mivel egyre több vásárló vesz igénybe második előfizetést is, adatforgalmi, vagy személyes célra. A szolgáltatók ennek figyelembevételével terveznek: a szolgáltatások magukban foglalják a vonalak közötti automatikus váltást, több hangpostafiókot és a külön számlázást.

Linkajánló

www.3gsm.hu