"A politikusok mindent reformnak hívnak, ha balra lépnek, azt is, ha jobbra lépnek, azt is. A most bejelentett intézkedéssorozat azonban nem több adóváltoztatásnál" - jelentette ki Kupa Mihály volt pénzügyminiszter egy interjújában. De sietett leszögezni, hogy szerinte nem is kell adóreform, van azonban néhány adónem, ahol "indokolt lenne néhány dolgot tisztázni".

László Csaba, szintén volt pénzügyminiszter egy júliusi kamarai rendezvényen azt mondta: "Meglepne, ha idén sikerülne átvinni a törvénykezési procedúrán valamennyi tervezett lépést. Választások előtt néhány hónappal a hosszú távú terveknek a befektetők előtt sem lenne hitele. Ám ha néhány kérdésben megszületne a politikai egyetértés, az bizalomerősítő lenne." Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elismerte, hogy "a kormány 100 lépés programjában bejelentett adótörvények tervezetett változásai ötéves távlatban a vállalkozások számára összességében kedvezőek", de hozzátette: "sokat levon az értékéből, hogy a javaslatok pozitív hatásainak többsége a következő kormányciklusban érződik majd".

Kétkedő kutatók

Egy hónappal a kormány öt évre szóló adócsökkentési lépéseinek bejelentése után a szakmai vita már elsősorban arról folyik, hogy ha a parlament áldását adja a kormányzati tervekre, az adócsökkentések milyen mértékben érintik a bevételi oldalt, és honnan lehet ezeket elvenni már a 2006-os állami költségvetésben a kiadási oldalon.

A bejelentéskor a kormány 300 milliárd forint közvetlen adóbevétel-csökkenéssel számolt jövőre, öt év alatt pedig mintegy 1000 milliárddal. Ám most mégis csak 200 milliárd forint lefaragásának a módját keresteti Gyurcsány Ferenc kormányfő a kiadási oldalon, mivel - mint kijelentette - az adócsökkentés révén a gazdaság kap majd annyi lendületet, hogy a növekedés pótolja a különbözetet. Ezt azonban szakértők - köztük Palócz Éva, a Kopint Datorg Rt. vezérigazgató-helyettese, Ivailo Wesselinov, a Dresdner Kleinwort Wasserstein elemzője és Kupa Mihály - nem hiszik. Szerintük ugyanis a költségvetésben keletkező lyuk már 2006-ban akár 400-500 milliárd forint lehet, ráadásul jövőre az államháztartásnak ugyancsak 400-500 milliárd forint pluszbevételre lenne szüksége az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges uniós kritériumok miatt. Ezért, ha valóban lesz is többletbevétel a növekedésből, azt "inkább ajándéknak kellene tekinteni, nem pedig beépíteni a költségvetésbe".

Ennek ellenére a PM sajtóosztálya lapunk kérdéseire válaszolva megerősítette, a kormány álláspontja nem változott: a hivatali apparátus arra kapott megbízást, hogy a minisztériumok egyes fejezeteit összességében 200 milliárd forinttal mérsékelje. A részletek augusztus végén, a jövő évi költségvetési tervezetben válnak ismertté.

Áfa és szja

"A magyar gazdaság gyorsabban nőhetne alacsonyabb (államháztartási) hiány, kisebb újraelosztás és hatékonyabb költségvetési szerkezet mellett, s ennek nyomán nyílna tér adócsökkentésre" - nyilatkozta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter.

Az igazi megoldás ugyanis nem a fejezetek közötti sakkozgatás, hanem egy valódi államháztartási reform lenne. A teljes elosztási rendszer újragondolása, amelynek a megvalósítása vagy a kidolgozása azonban tényleg elképzelhetetlen már egy kormányzati ciklus utolsó tizenkét hónapjában. De vajon emiatt valóban hozzá se szabad fogni az évek óta szorgalmazott adócsökkentési tervekhez, vagy - elfogadva ugyan Bokros bírálatát, hogy a 100 lépés program részeként "összefüggéseiből kiragadott ötletek kétségbeesett harca folyik" - a helyben topogásnál mégiscsak jobbak a kompromisszumos lépések? Hiszen a tervezett változásokban mindkét koalíciós párt korábbi elképzelései visszaköszönnek: lényeges elem az általános forgalmi adó (áfa) legfelső kulcsának a csökkentése 25-ről 20 százalékra, amit főként a szocialisták hangsúlyoztak, az SZDSZ programjából pedig a személyi jövedelemadó csökkentése valósulhat meg.

Az áfacsökkentés - bár nem elsősorban a vállalatoknak szóló gesztus - nem csak a fogyasztóknak kedvező, javítja a cégek pozícióját is. Igaz, a kormány politikai kérdést csinál abból, hogy a gyártók és szolgáltatók a különbözetet árcsökkentéssel adják oda a vásárlóknak, a kedvezőbb adókulcs alkalmazása azonban 166 milliárd forinttal növeli a lakosság vásárlóerejét, s ez serkentőleg hat a vállalati szférára. Az alacsonyabb kulcs növelheti likviditásukat is, hiszen kevesebb áfát kell az államnak megelőlegezniük. Az egyszerűsített vállalkozási adót fizető (evás) vállalkozások viszont rosszul járnak, hiszen ők az áfával növelt bevételeik után fizetik a 15 százalékos adót.

Szigor és könnyítés

Némi szigorítás még az összességében könnyítéseket hozó változások között, hogy jövőre átalakul az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári kedvezmény, és megváltozik a munkáltató által ma adómentesen adható juttatások együttes összege. A jövőben ugyanis az adókedvezmény összege nem vehető fel készpénzben, hanem azt az adóhatóság az éves adóbevallást követően az állampolgárok pénztári számlájára utalja. Mondhatnánk persze, hogy a dolgozó így is, úgy is megkapja. Csakhogy míg eddig arra költhette, amire akarta, jövőre - ha a tervezetből jogszabály lesz - csak azokra a szolgáltatásokra fordíthatja, amelyekre az önkéntes pénztárral kötött szerződése feljogosítja. A kormányzati szándék persze érthető: a kedvezménnyel a további öngondoskodást szeretné ösztönözni.

A másik tervezett változás, hogy jövő évtől - az étkezési támogatás és utazási költségtérítés kivételével - maximum a bruttó bér 15 százaléka és nem több mint évi 500 ezer forint béren kívüli juttatás adható adómentesen. Ilyen összevont határ eddig nem volt.

Az önkormányzatoknak félig jó hír, a vállalkozásoknak félig rossz, hogy az iparűzési adó 2008-tól szűnik meg, de már 2006-tól a 100 százaléka levonható lesz a társasági adóból a mai 50 százalék helyett. Az iparűzési adó megszüntetése 145 milliárd forinttal csökkenti majd a vállalkozások adóterhét.

A társasági adó kulcsa 2006-ban a jelenleg 16 százalékról 10 százalékra csökken évi 5 millió forint adóalapig, de ezt a kedvezményt csak azok a vállalkozások vehetik igénybe - elemzők szerint igen bonyolult módon -, amelyek az alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszeresére fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem kapnak.

A 13 lépés - és ezeken belül számos elem - közül talán még a társadalombiztosítási járulékok tervezett csökkentését érdemes kiemelni. Ami biztos - persze ehhez is parlamenti jóváhagyás kell -, hogy 2006-tól megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. És már az idén novembertől 1950 forintra csökken a mai 3450-ről.