Lantos Tamás, a Nyugdíj Másképpen üzleti igazgatójának, megtakarítási szakértőjének szakcikke
A katások száma már átlépte a 350 ezer főt is, így rengetegen élnek az egyszerűsített vállalkozói adó lehetőségével. Azonban a készülő tervezet valószínűsíthetően visszaveti majd a népszerűségét.
Amit a tervezetről tudni lehetett
A kata törvényben mindig is szerepeltek azok a szempontok, amelynek révén a vállalkozói tevékenység egyértelműen elkülöníthető a klasszikus munkaviszonytól.
A törvénytervezet szerint azonban ahhoz, hogy a katás vállalkozó elkerülje a bújtatott munkaviszony vélelmét, az eddig 2 helyett már 4 szempontnak kell majd megfelelnie a következőek közül.
- Saját eszközökkel dolgozik
- Önállóan végzi a munkáját, és nem a megbízótól kap konkrét utasításokat
- A bevételei legfeljebb 50%-a származhat egyetlen vevőtől / megbízótól
- Otthonából, saját irodájából, műhelyéből vagy nyilvános helyről dolgozik
- Munkarendjét, munkaidejét saját maga határozza meg
- Nem kizárólag egyedül dolgozik (bevon munkavállalót, alvállalkozót)
- Főállású munkaviszonya mellett vállalkozik, és a vállalkozói bevételeinek legalább fele nem a munkáltatójától származik
A másik, talán legtöbbet vitatott pont az, hogy ha a vállalkozó a minimálbér 2,5x-esét meghaladóan egy ügyfélnek számláz - és ez az összes bevételének több mint felét adja - akkor erre az összegre 40% adót kellene fizetnie. Ezen túlmenően a többes katázás is megszűnt volna. A kata összege, a tervezet szerint viszont továbbra is maradt volna a lépcsős 25-, 50-, illetve 75 ezer forint. (A 25 ezer forintos összeg a minimum 36 órára bejelentett munkavállalókra vonatkozik, akik mellékállásban vállalkoznak.)
Mivel a tervezett szigorítás nagyfokú ellenállásba ütközött, a minisztérium későbbre halasztotta a részletes terv kidolgozását. Azonban valószínűleg azzal lehet számolni, hogy ezeket a pontokat fogják majd később tovább finomítani, csiszolni.
Honnét lesz a katásoknak nyugdíja?
A jövőbeni szigorítások ellenére valószínűleg a kata továbbra az egyik legnépszerűbb adózási forma marad. A katás vállalkozók ugyanis jellemzően több pénzt keresnek, mint a legtöbb alkalmazott - többek között a kedvező adózási formának is köszönhetően.
Ebből kifolyólag megszoktak egy olyan életszínvonalat, amelyet az állami nyugdíjból rendkívül nehéz lesz majd fenntartaniuk. A fiatalabb vállalkozók esetében pedig ez a probléma hatványozottan is fennáll, hiszen a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hanyatlása miatt ők már biztosan csak kevés állami nyugdíjra lesznek jogosultak.
A katásoknak ráadásul másképp számolják a nyugdíját, mint egy teljes időben foglalkoztatott munkavállaló esetében: náluk ugyanis a katához rendelt nyugdíjalap, és az így kalkulált szolgálati idő lesz a mérvadó.
A 25 ezer forintos adó értelemszerűen nem számít bele a nyugdíjalapba, hiszen főállás mellett választhatják ezt a verziót. Az 50 ezer forintos havi befizetés esetében a nyugdíjalapba bruttó beszámított jövedelem, 2020-ban mindössze 98.100 forint, 75 ezer forint esetén pedig 164.000 forint. Ezen számok tükrében már jól látható az alapprobléma, vagyis, hogy eleve rendkívül kicsi a beszámított nyugdíjalap a ténylegesen elérhető bevételekhez (adózás után akár 950.000 Ft / hó) képest.
Az 50 ezres adót választók esetén még tovább árnyalja a számokat az, hogy a szolgálati idő számításánál csak azokat az éveket veszik egészében figyelembe, ahol legalább a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű nyugdíjalap került beszámításra. Ha ennél kisebb, akkor arányosítás történik.
Főállású katások esetén tehát a szolgálati idő számítása a következő képlettel zajlik: nyugdíjalapba számított összeg / minimálbér. Ez egy 50 ezer forintos befizetés esetén: 98.100 forint / 161.000 = 0,61. Így egy katával töltött év csupán 0,61 évnyi szolgálati időnek felel meg. Ez 40 évvel számolva például - még felfelé kerekítve is - csupán 25 évet jelent a vállalkozó esetében. Ráadásul nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy lássuk: ez a 61%-os arányszám a későbbiekben tovább romlik majd, hiszen a minimálbér összege folyamatosan növekedni fog.
Ez pedig azért nagy probléma, mert a kevesebb figyelembe vett szolgálati idő, az eleve alacsony nyugdíjalapba beszámított jövedelmen felül, még a fizetendő nyugdíj összegének megállapításánál alkalmazott szorzó révén tovább büntet. Egy 40 év figyelembe vett szolgálati időhöz 80%-os, míg például egy 25 éveshez (pl. 40 éven át katázó esetén) már csak egy 63%-os arányszámot rendel a törvény.
Elrettentésképp tételezzük fel azt a (most még) lehetetlen helyzetet, hogy valaki 2020-ban megy nyugdíjba, 40 évnyi katás vállalkozói múlttal a háta mögött, 50 ezer forintos adó befizetése mellett.
Ebben az esetben mindössze 41.099 forintra lenne jogosult a kis nyugdíjalap, és a nem teljesen számolt szolgálati idő dupla “büntetése” miatt.
Ha a nagyobb összeggel számolunk, vagyis havi 75 ezer forinttal, a várható nyugdíj némileg szebben mutat - hiszen a katások teljes szolgálati évekkel kalkulálhatnak -, de a beszámított nyugdíjalap itt is rendkívül kicsi. Egy biztos, ebben az esetben is le kell mondaniuk az addigi életszínvonalukról: ez ugyanis szintén csak 87.248 forintos nyugdíjat jelentene.
Nem véletlen, hogy a legtöbb katás vállalkozó, aki tisztában van a fenti problémával, az öngondoskodásban látja az egyedüli megoldást. Az állami oldalról adójóváírásokkal is megtámogatott nyugdíjcélú megtakarítások esetén viszont a vállalkozók az SZJA-ból igényelnek vissza, amivel sajnos főállású katásként - ironikus módon - általában nem rendelkeznek, hiszen csak a tételes adó fizetésére vannak kötelezve.
Szerencsére nem kell elkeseredni, ugyanis egy legális, jogi kiskapuval az öngondoskodás már a katások számára is elérhető, ráadásul az adóvisszatérítést is igénybe lehet venni.
A nyugdíjbiztosítás esetében ugyanis a szerződő fél, és a biztosított személye eltérő lehet, így egy családtag, rokon, vagy barát segítségével igénybevehetik ezt a megtakarítási formát. Egy olyan embert kell csupán választaniuk, akiben maradéktalanul megbíznak, és bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik - tehát fizeti az SZJA-t -, ebben az esetben ugyanis részesülhetnek a 20%-os adóvisszatérítésből.
Ilyenkor persze joggal vetődhet fel a kérdés: vajon megéri-e a katásoknak 25 ezer forinttal többet fizetni az államnak, vagy ezt inkább öngondoskodásra fordítsák?
Ehhez számolnunk kell egy kicsit.
A havi 25 ezer forintos megtakarítás évi 300 ezer forintot jelent a vállalkozónak, amelyre évente plusz 20%-os visszatérítést, tehát +60 ezer forintot kapnak. Ha 35 évesen kezdenek el gyűjteni, és 30 év múlva, 65 évesen vonulnak nyugdíjba (a nyugdíjbiztosítást egyébként szerencsére nem érinti a nyugdíjkorhatár emelése), akkor ez 10,8 millió forintos összeget jelent.
Azonban ehhez még hozzájön a megtakarítás, valamint az adóvisszatérítés hozama is. (Ezt realista becsléssel, egy kötvényekből és részvényekből összerakott közepes kockázatú portfólió esetén 5,5%-os költségek utáni átlaghozammal számoljuk.) Ez további 16,7 millió forintot jelent a katás számára, így összesen 27,5 millió forintra lesznek jogosultak.
Ez nemcsak egyösszegben, de járadékként is kérhető: például 15 évre 196.836 forintnyi privát nyugdíjkiegészítést jelent havonta. Ezt még egy 3%-os inflációval mai értékre számítva is közel 70.000 “mai forintnak” felel meg, ami lényegesen magasabb, mint az 50 és 75 ezer forintos adó fizetése mellett számított, két várható nyugdíj nagyjából 46 ezer forintos különbözete. Mindez ráadásul annak ellenére, hogy a vállalkozónak csak 30 évig kellett félretennie, míg az előbbi példa esetében a 75 ezres kata fizetése mellet a teljes, 40 éven át tartó, magasabb adófizetéssel számoltunk.
A nem reprezentatív statisztikáink alapján úgy látjuk, hogy a katás vállalkozók - kiváltképp a a fiatalok - szívesebben fizetnek saját maguknak, mint az államkasszának. Bár az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatatlansága mindenkit érint, és így az öngondoskodás egyre inkább előtérbe kerül, sajnos kijelenthető, hogy annak híján legnagyobb bajban épp a főállású katás vállalkozók lehetnek.
A Nyugdíj Másképpen vonatkozó oldala a következő linkre kattintva érhető el.
