Varga Mihály kiemelte, hogy a kormány gazdaságpolitikájának egyik fő célja, hogy olyan módon járuljanak hozzá a magyar vállalkozások hatékonyságának emelkedéséhez, amely piacképességük növekedését eredményezi itthon és a külpiacokon egyaránt. Mint mondta, a most elkészült kis- és középvállalati stratégia ezeknek a kormányzati intézkedéseknek teremt keretet.
„Hazánk és a magyar vállalkozások előtt álló világméretű kihívások korszakváltást, tudásalapú gazdaságra való átállást tesznek szükségessé. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája (2019-2030) sikeres végrehajtásával a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások széles köre válhat az új korszak nyertesévé. A hazai cégek így nemcsak a fenntartható gazdasági növekedéshez, hanem a magyar társadalom megerősítéséhez, a magyar családok életminőségének javításához is hozzájárulhatnak” - fogalmazott Palkovics László innovációs és technológiai miniszterA szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumból kiderül, hogy az intézkedések egyik célja, hogy egyre inkább felpörgő digitalizációs és innovációs forradalomban segítsék a hazai kkv-k útját, de a most közzétett információk alapján 2020 végéig még további összesen 54,6 milliárd forintos támogatási konstrukcióra lehet készülni.
A technológiai fejlődés mellett egyéb komoly kihívásokkal is szembesül a szektor: egyrészt a hazai munkaerőpiac minden eddiginél feszesebbé vált, másrészt a rendszerváltozás idején vállalkozóvá vált, a hazai kkv-k szempontjából kulcsfontosságú nemzedék nemsokára eléri a nyugdíjkorhatárt, amely szintén jelentős hatással lehet a gazdaságra.
A tervezett kkv stratégiának hét alappillérje van:
I. Vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet
- A vállalkozói működéshez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése;
- Az adóadminisztráció egyszerűsítése;
- Elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés és ügyintézés egyszerűsítése;
- Magyarország teljesítményének javítása a „Második esély” SBA alapelv területén;
- A „bizalom infrastruktúrájának” kiépítése: erősödjenek a vállalkozások közötti tranzakciók intézményi garanciái és bővüljön az üzleti partnerekről elérhető információforrások köre;
- A technológiai innovációk alkalmazásának elterjedése a kkv-k körében;
- Az immateriális tőke arányának növekedése;
- A kkv-k digitális kompetenciáinak erősítése, digitalizációs fokának növelése;
- A vállalkozók adottságaihoz és szándékaihoz igazodó finanszírozáshoz való hozzájutás feltételeinek megteremtése;
- A kkv-k hitelfelvételi lehetőségeinek javítása;
- Tőkeforrások biztosítása sikeres növekedési lehetőségek előtt álló hazai cégeknek;
- A növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k találják meg a nemzetközi munkamegosztásba való külföldi és belföldi bekapcsolódás lehetőségét, és ezen keresztül valósítsák meg növekedési céljaikat;
- A hazai kkv-k a belföldi értékesítésből származó árbevételük volumenét megtartva nemzetközi irányba bővítik piacaikat, elérve, hogy árbevételük egynegyede exportértékesítésből származzon;
- Az exportáló mikro-, kis- és középvállalkozások körének bővítése;
- Képzett munkaerő biztosítása a kkv-k számára;
- A kkv-k szakképzési és képzési igényeinek érvényesítése a képzési szervezetek felé;
- A vállalkozói kultúra fejlesztése;
- A generációváltáshoz érkező kkv-k tulajdonosai többségükben a céljaiknak megfelelő módon és feltételekkel tudják átadni, örökül hagyni üzletrészeiket, hogy mindaz, amit az évek során felépítettek, a nyugdíjazással ne épüljön le, ne szűnjön meg, illetve lehetőség szerint magyar kézben maradjon.
A minisztérium számai alapján egy átlagos kkv által előállított hozzáadott érték a 2009-es 10 millió forintról 2017-re 16 millió forintra emelkedett, míg az exportbevételek a 2009-es 9 millió forintról 2017-re 15 millió forintra nőttek, és a cégek 155 ezerrel több embert alkalmaznak 2009-hez képest.
Mennyi pénzt fizetett ki a kormány?
A Széchenyi terv különböző periódusaiban kiadott támogatásokról is számot adtak:
- az Új Széchenyi Terv keretében 331 milliárd forintnyi, míg a Széchenyi 2020 Terv keretében 860 milliárd forintnyi fejlesztési támogatást ítéltek meg, ebből 453 milliárd már kifizetésre került (a 2010 és 2013 közt futó Új Széchenyi terv esetében teljes egészében megtörtént a kifizetés
- 2019-ben összességében 130 milliárd forint elérhető a kkv-k számára a Széchenyi 2020-ból.
- a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2016 és 2018 között hazai forrásból 100 milliárd forinttal támogatta a kkv-k innovációs tevékenységét.
- a Beszállító-fejlesztési Programra 9 milliárd, az Építőipari Támogatási Programra 28 milliárd forintot biztosított eddig a kormány, míg az iparfejlesztési fókuszú Irinyi Terv keretében 6 milliárd forint került a kkv-khoz.
