A piackutatási költés trendjei Magyarországon a világ legfejlettebb részein tapasztalt irányoknak megfelelően alakulnak. A piackutatási költés növekedési üteme világszerte lassul - a dinamikus növekedés a viszonylag fejletlen, kialakulóban lévő piacok sajátja (például Lettország, Nicaragua, Románia).
A növekedési ütem lassulását a szakma részben az olcsóbb online kutatások térnyerésével magyarázza, részben pedig azzal, hogy az egyszerűbb piackutatási tevékenységeket a nagy cégek szerényebb működési költségű országokba helyezik át. A növekedési ütem az utóbbi években Magyarországon is visszafogott.
Ugyancsak megfigyelhető hazánkban is a piaci koncentráció: a legnagyobb három piackutató cég piaci részesedése folyamatosan nő (2002-ben 35, 2006-ban 42 százalék volt). Közülük kettő 100 százalékos külföldi tulajdonú, de a harmadikban is többségben vannak a külföldi tulajdonosok, azaz abc sorrendben: az AC Nielsen, a GfK Hungária és a Szonda Ipsos.
Az egy főre jutó piackutatási költés 2005-ben 7,15 USD volt Magyarországon - szűkebb régiónkban ez viszonylag fejlett piackutatási iparágra utal. Nyugati szomszédunknál, Ausztriában ugyanakkor a mutató a magyarországi költés duplája (14,13 USD), Németországban több mint háromszorosa (26,50 USD), a legfejlettebb piackutatási szektorral rendelkező európai országban, az Egyesült Királyságban pedig öt és félszerese (39,69 USD).
A kutatások döntő többsége kvantitatív kutatás: arányuk 80 százalék volt 2006-ban, enyhén csökkenő, akárcsak világszerte. A kvalitatív kutatások aránya 12, az egyéb kutatásoké (desk research, másodlagos kutatás) 7 százalék.
