2016-ban az elektromos személygépkocsik száma elérte a kétmilliót, ami rohamos fejlődés ahhoz képest, hogy egy évvel korábban még csak egymillió ilyen autóval furikáztak az utakon.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) idén kiadott, elektromos autózásról szóló jelentése szerint 2016-ban soha nem látott mértékben magas volt az új elektromos autók eladása: 750 000 talált gazdára világszerte.
A kormányok vásárlásösztönző programjai minden bizonnyal megtette a hatását. De globális szinten még így is csak a személygépkocsik 0,2 százaléka villanymeghajtású.
A legfejlettebb ország az elektromos mobilitásban Norvégia, ahol az autók 29 százaléka elektromos meghajtású. Norvégiát követi a sorban Hollandia (6,4 százalék), Svédország (3,4 százalék), valamint Kína, Franciaország és Anglia (mind 1,5 százalékkal).
Az említett párizsi ügynökség arra lát esélyt, hogy 2020 és 2025 között az elektromos autók száma eléri a 40-70 milliót. Ezzel a kalkulációval a kormányok nemzeti célirányzataira és az autógyárak prognózisaira alapozva állt elő az IEA.
Rendben, hogy egyre többen vásárolják majd ezeket az autókat, amelyek egyre több kilométert tudnak majd megtenni egy feltöltéssel, lehetővé téve a vidéki utazást, sőt akár egy ország átszelését megállás nélkül. De hol vannak-lesznek a töltőállomások?
- 2016 végén több mint 322 000 elektromos autótöltő egység volt kihelyezve a világban, állítja az IEA.
- Ebből mindössze 110 000 töltő számít gyorsnak. Ezek közül 88 000 Kínában található.
- Európában csak 10 000 gyorstöltő működik, ebből a legtöbb Angliában és Németországban (mindkét országban nagyjából 1500).
- A Morgan Stanley becslése szerint 1-3 millió köztéri töltőpontra lenne szükség 2030-ig csak Nugyat-Európában, hogy az infrastruktúra lépést tudjon tartani az elektromos autók terjedésével.
- A bank tanulmányában az áll, hogy 2050-re Európának 10-30 millió töltőre lenne szükség.
De mit is jelent a gyors töltés? A lassút ismeri a többség. Éjjel bedugja az autóba a töltőt és reggelre maxon van az akku. Nagyjából nyolc óra alatt. De akik sokat utaz(ná)nak vidéken vele, azoknak napközben is gyors töltést igényelnének. Erre szolgálna a töltők új generációja.
Az 1-es szintű lassú töltők outputja 3,7 kilowatt (kW) és váltakozó áramot igényelnek. Ez egész éjszaka tölti az autót. Zömében az otthoni fali tápegységek tartoznak ebbe a kategóriába. Amivel a garázsban feltölti az ember a gépjárművét.
A 2-es szintű töltők 22 kW-osak és néhány óra alatt feltöltik az akkumulátort. Ilyeneket parkolókban és bevásárlóközpontok környékén találhatunk.
A 3-as szintű töltők már gyorsak (22-150 kW) és vagy háromfázisú váltakozó áramot vagy egyenáramot használnak. A többségük 50 kW-os, amivel több órába telik egy luxusautó feltöltése.
A szupergyors töltők (150-350 kW) akár 15 perc alatt is képesek feltölteni az autót, ezek ára azonban 240 000 dollárnál kezdődik, vagyis előbb-utóbb nem lesz sok kihelyezve belőlük. De nemcsak az ár akadályozza az elterjedésüket. A villanyautók közül is kevés az olyan típus, mely képes elbírni ezt a fajta turbótöltést.
Forrás: Reuters
