Peter F. Drucker – Drucker Minden napra
Bár a menedzsment tanácsadó-szerző könyvei nem jelentenek könnyű olvasmányt, mindenképp megérik az erőfeszítést – mondta Kürti Sándor. Hozzátéve, „az amerikaiaknál már az óvodában is vele kezdik a vállalkozás oktatást”.
A Druckertől kiemelt gondolat szerint a vállalkozás vezetői gondolkodásba azt kell behozni, amit az ember a szerelemben érez. Drucker szerint a legnagyobb hajtóerő a: „ha a fene fenét eszik, akkor is megszerzem azt a nőt/férfit”. Ugyanez a fajta elkötelezettség vezeti sikerre a vállalkozásokat is. Drucker másik fontos fogalma a kontribúció. Az, hogy az együttműködés önmagában olyan intellektuális élvezetet jelent, hogy már azért érdemes részt venni benne, függetlenül az általa elérhető lehetséges nyereségtől. Annyira, hogy amikor az együttműködés végül nyereséget termel, akkor is ez az öröm a döntő, és az osztozkodásnál nem azt számoljuk, hogy a másik egyel többet kapott-e nálunk. Kürti szerint ez Magyarországon nem jellemző sajnos, Amerikában viszont nagy hajtóerő.
Howard Stevenson: Just Enough (vagy Do Lunch for Be Lunch)
A Harvard Egyetem professzorának – aki egyébként Kürti mentora volt – műve abban segít, hogy az emberek sikeres és elégedett életet élhessenek. Kürti kiemelése szerint ehhez szükség van teljesítményre („arra az érzésre, hogy erős vagyok, imádok dolgozni”), a jelentőség érzésére (vagyis hatalomra és pénzre), boldogságra, valamint arra, hogy képesek legyünk örökséget hagyni magunk után, vagyis maradandót alkotni. Stevenson szerint ez a négy dolog a cél, és azt kell mindenkinek vizsgálnia a saját életében, hogy mit tett már meg ezért.
A Kürt Zrt. alapítója az utolsó ponttal kapcsolatban osztotta meg saját élményeit. Számára, mint mondta, jelenleg a Tabello nyelvoktató rendszer jelenti azt, amitől úgy érzi, örökséget hagy majd maga után. Ezt az applikációt hátrányos helyzetű gyerekeknek fejlesztették ki, idéntől 12.000 gyerek fogja tudni használni, hogy rajta éneken keresztül tanuljon nyelveket.
Ahhoz, hogy sikeressé válhassunk, maradandó márkát építhessünk fel, elsőként magunknak kell tudni, hogy kik vagyunk – mondta Kürti. Története szerint „A magyar rendszerváltáskor – amikor a Kürt is alakult, csak Budapesten 2000 új informatikai cég alakult. Kanada akkor ingyen üzleti tanácsadókat küldött ide – kezdte Kürti. Mi is kaptunk egy ilyen tanácsadót, két kérdést tett fel összesen: hányan vagytok? Hány kompetenciátok van? Miután válaszoltam, a tanácsadó azt mondta, a vevő nem hiszi el, hogy 15 ember képes 15 kompetenciát elcipelni a hátán. Én azt válaszoltam, itt mindenbe bele kell fogni, hogy életben maradj. Miután ragaszkodott hozzá, egyet válasszunk ki összesen, az adatmentést mondtam. Tőle tanultuk meg, hogy brandet kell építeni! Ezzel a mondatával milliárdokat dugott a zsebünkbe! Ha nem tettük volna meg, nem tudtunk volna kitűnni a hatalmas versenyből.”
Jim Collins: Jóból kiváló
„Szokás mondani, hogy kutyából nem lesz szalonna, de legalább kéne rá” – mondta Kürti, hozzátéve, kitartó tanulással és munkával bárki képes elérni, amit akar.
Jim Collins és kutatócsoportja arra az alapkérdésre keresték a választ, hogy miben ragadható meg a tartós üzleti sikert produkáló vállalatok közös jellemzője, vagyis hogyan lesz a jóból – kiváló. Hosszú évek munkájával, 1453 tőzsdei cégből választották ki több szűrőn keresztül a kiemelkedően sikereseket, és ezek működését kielemezve következtettek a tartós kiválóság biztosítékaira. Bárki követheti őket.
A vállalatok csak azzal szerezhetnek hosszú távon is fenntartható előnyt versenytársaikkal szemben, ha gyorsan, kitartóan és szervezetten tanulnak. Ebben a könyvben egy izgalmas módszer olvasható, a „tanuló szervezet” megteremtésére.
„Meg kéne tanulnunk, hogy mitől leszünk évről évre egyre jobbak annak ellenére, hogy ennek csak mi fogunk örülni. Ne azt várjuk, hogy mások támogassanak ebben, magunknak kell megcsinálni” – fogalmazott Kürti Sándor.
Eric Ries: Lean Startup
A lean gyártás tapasztalataira építve a Lean Startup forradalmian új menedzsmentmódszert kínál. Arra biztatja az innovatív vállalkozókat – cégmérettől függetlenül –, hogy ne dőljenek be a hiúsági mutatóknak, inkább a tényleges előrehaladást mérjék, és mielőbb derítsék ki, mit is akarnak valójában az ügyfelek. Üzleti elképzeléseiket pedig folyamatosan teszteljék, és igazítsák a körülményekhez, mielőtt még túl késő lenne.
A vevő megértésének fontosságát Kürti Sándor szintén egy saját példával illusztrálta: Két bank egyesülésekor milliárdos ajánlatokat tettek az informatikai cégek arra, hogy a két hatalmas adatállományt egyesítsék. Kmetty József, aki ma a Kürt vezérigazgatója (akkor helyettes volt), azt javasolta a vezetésnek, valamilyen kedvezménnyel ösztönözzék az ügyfeleket az önkéntes váltásra. Az akció hatására a beolvadó bank ügyfeleinek 97 százaléka magától intézkedett a váltásról, így nem volt szükség újfajta megoldásra. Természetesen ennek is volt költsége, de nagyságrendekkel kevesebb, mint az eredeti terv szerint. Ez Kürti szerint annak a megközelítésnek az eredménye, hogy nem félni kell a vevőtől, hanem megérteni az igényeket.
Másik példája a Toyota kisteherautókról szólt, amit eredetileg kisvállalkozókra céloztak. Az utcákat járva azonban feltűnt Riesnek, hogy nem ők használják, hanem fiatalok vagánykodnak vele. Az, hogy látványos műszerfalat és komoly hangrendszert építettek bele, jelentős növekedést okozott az eladásokban. A tanulság Kürti szerint, hogy „elég jót kell gyártani és hinni a szemünknek, hogy mit kezdenek vele a vevők”.
Végül a csapat fontosságát emelte ki. Mint mondta, "a zsenik kellenek a sikerhez, csak két baj van velük: kevesen vannak és megbízhatatlanok. Kell egy zseni, de kell hozzá egy csapat, amely képes végig vinni az ötleteket".
