A helyzet tisztázása érdekében az NGM több dologra hívta fel a figyelmet.
„Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a rövidtávú lakáskiadást (STR) a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti”.
Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.
Fotó: Depositphotos
Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években. A Budapesten működő rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein.
Az STR kiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van.
Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.
